Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. január 6. i-sö szám. Előfizetési árak: Egész évre_________10 K — f Fél évre... _________5 K — f Év negyedre______ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A közúti törvény módosítása. A kereskedelmi minisztérium nagyfon- tosságu leiratot intézett a vármegye közön­ségéhez, amelyben értesíti, hogy a közviták­ról és vámokról szóló törvények uj alapon leendő megalkotása iránt az előmunkálatokat elrendelte. Az uj közúti törvényjavalat szerkesz­tésére kiküldött bizottságnak a közutak osz­tályozására és utfentartó alapokra vonatkozó javaslata szerint a közutak 4 osztályba len nének sorozandók és pedig 1. állami köz­utak ; 2. törvényhatósági közutak; 3. járási közutak ; 4. községi közutak. A vasúti ál­lomásokhoz vezető közutak külön osztályba nem soroztatnának, hanem ezek azon köz- utaknak képeznék tartozékát, melyekből kiágaznak, vagy melyeknek kiegészítő ré­szét képezik. Az állami közutak, mint eddig, jövőben is államköltségen lennének fentartandók és az ország államuthálózatának jelenlegi hossza, részint a még hiányzó fontosabb kapcsola­tok biztosítása, részint a törvényhatósági útalapok utfentartó terheinek csökkentése végett 12 —18 óv alatt egyenletes felosztással mintegy 3400—4400 kilométerrel lenne nö­velendő. A törvényhatósági úthálózatban levő ki­építetlen útvonalaknak kiépítése, a törvény- hatóságoknak a folyamatban levő tárgyalások során megállapítandó hozzájárulása mellett, az állami beruházási hitelből lenne bizto­sítandó. A járási utak építésére a községi köz­munka és községi közmunkaváltság 75 szá­zaléka s ezenfelül az állami és törvényható­sági segély szolgálna. Az állami s törvény- hatósági segély országos átlagban nem lehetne nagyobb az öszszükséglet egy harmadánál. A községi utak fentartására a községi közmunka és községi közmunkaváltság 25 százaléka szolgálna. Szabadságában állana azonban a községnek kivételes községi köz­úti szükségletek fedezéséről, vagy további községi közmunka által, vagy a községi költségvetés keretében gondoskodni. A közúti törvénymódosítás főbb pont­jaira még visszatérünk. Ambrus Sándor alispán a miniszteri leirat folytán a „kérdésben levő nagy hord­erejű feladatnak a vármegye s a közérdek szempontjából való alapos és megnyugtató elintézésénél“ való segítségére, a törvényha­tósági bizottság együtt nem létében, Gyula város helyettes polgármesterét, Kóhn Dávid, Bőhm Miklós, Achim Gusztáv, Korosy László, Pikó Béla, Morvái Mihály, Horváth János, Dérczy Péter, Yalkovszky Mihály, Bulla Sándor, Gremsperger József, Péter András és Borsothy Géza törvényhatósági tagokat kérte fel a következő felhívás kapcsán: Az 1890. évi a közutakról és vámokról szóló törvény több rendelkezése a közszük- séglet követelményeinek ma már meg nem felelvén, főleg pedig a községi közlekedési (viczinalis) közutakra vonatkozó része, mind az úthálózat és érdekeltség megállapítását, mind pedig az utópitő és fenntartó erőfor­rások kijelölését, s a községi közmunka ér­tékesítését illetőleg nehézkes, hézagos, s az adott viszonyokkal és szükségletekkel beil- lőleg nem számoló intézkedéseket tartalmaz­ván, a kereskedelmi minister ur e törvény­nek uj alapon leendő megalkotása iránt az előmunkálatokat elrendelte. Ezen előmunkálatokkal kapcsolatosan tervbe vette az ország közútjai építési és fenntartási ügyeinek egységes programm alapján való rendezését, illetőleg az ezen irányban már megkezdett munkálatok szer­ves kiegészítését s az utfentartó alapok erős viszonyai között a súly egyen biztosítását is. Az államuthálózatnak tervbe vett bőví­tése, az ezen hálózatban még szükséges kap­csolatok létesítésén kivül a törvényhatósági útalapok utfentartó terheinek könnyítését is czélozza. A folyamatban levő állami beruházási útépítések keretében a még kiépítetlen tör­vényhatósági közutak kiépítése nyer megol­dást. Az állami költségvetésbe a törvényható­sági útalapok segélyezése czimén évenként beállított s az 1906. évi állami költségvetés­ben fejemelt dotáczióból az úthálózati kimu­tatásokban kiépített utakként szereplő, de a teherforgalom igényeit az év egyes szakai­ban ki nem elégítő törvényhatósági utak rekonstrukziójánál, egyes arra ráutalt tör­vényhatósági útalapok segélyezését is tervezi. A közúti törvény módosítására vonat­kozó munkálatok folyamatba lévén, annak során javaslatba hozatott a jelenlegi községi közlekedési (viczinális) közutak helyébe járási közutak létesitése, melyek keretében gon­doskodás történnék arról, hogy lehetőleg minden község a legközelebbi közúttal kap­csolatba lépve vasúti állomásához s közgazda- sági kulturális és közgazdasági góczpontjához minden időben eljuthasson. Gyulavári tulipánvásár. (1906. deczomber 24.) Alidön ködös, bús, lassú szárnyesapással Az éjjek jöttek s ránk leszálltának. S az utczán itt is, ott is gombamódra Üté fejet fel egy-egy árnyalak, S napestig hangos szóval verve mellét, Houmentöként feltűnt, — de egyhamar Leszállt a nirvánába, feledésbe Bak módra, „haladó“ sok gyászmagyar. Oszlott a köd és tiszta napsütéses Verőfény oszlott szét e szent hazán. A magyar szív beszédét visszanyerve, Megdobbant uj tavasznak hajnalán Es nagyasszonyok léptek sorompóba, Áldott kezükben büszke lobogó .... „Magyar hazán magyar legyen az élet.“ .... Valóra vált az esküszó. Két honleány! Lelkűkben égi jóság Es honszerelem szivük fejtekén, Édes hazánk büszkén tekinthet rajuk, Ily apostolok mellett nam szegény. A tulipánt az egyszerű virágot, Magasra tartják sugárzó ke'zek .... Édes Hazám! A jó Isten úgy áldjon: Ilyen leányod legyen sok neked. Keblovszky Mayer Lajos. Vármegyék a kultúrában és Békésvármegye. Irta: dr. Horváth Jenő, áll. főgimn, tanár. E tanulmány kulturkérdéseket akar meg­világítani, melyek hazánkban állandó vita tár­gyát képezik és úgy fogja találni, hogy a ha­ladás kulcsa az egész társadalom összetartásá­ban és szorgalmában, értalmi és erkölcsi sike­reiben keresendő. Nehéz volna problémákat haj­szolni, melyek az egész emberiség ügyét a szo­kottnál gyorsabban előre viszik; a ki ismeri a fejlődés nagy arányait, tudja, hogy sokat kell küzdenünk, mig az egészről képet alkothatunk és hovatovább oda fog jutni, hogy sorba veszi a nemzetek múltját és az egyesek fényében látja az összesét. Mi sem keresünk elveket, melyek a nemzet figyelmét századokon át elkerülték, mert úgy véljük, hogy az egyének szervezése a legközelebbi czél, mely nemzetünk haladását si­kerrel támogatja; mi az utat keressük, mely mindenki előtt megnyilik, ki a haladás nehéz munkájára vágyik, melyen csak az, a ki fiatalon megaczélozta jellemét, lehet biztos abban, hogy az élet viharai elsodorni nem tudják és csak az a nemzet látja nagynak a jövőt, mely e jellemek hosszú vonalára támaszkodik. Talán leginkább feltűnő a kapcsolat ez egyének és a nemzet területi eloszlása és kör­nyezetbeli viszonyai között, mert a központok alakulása megkönnyíti a társadalom nevelését. Vármegyékről szólván, — mert hazánk vár­megyék szerint tagozódik, — jól tudjuk, hogy fekvése nem összefüggő, vagy legalább is nem annyira, hogy vezető góczpontot adjon, de min­den lépés, melyet az anyagi és értelmi fejlődés utján teszünk, közelebb hoz egy uj vidéki cen­trum alakulása felé; ha aesthetikai és ethikai AZ EGYEDÜLELISMERTKELLEMESlZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Xj£ip-u.:nls: mai száma ÍO old.al-

Next

/
Thumbnails
Contents