Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
8 BÉKÉS 1906. január 7. Hirdetmény a III. oszt. kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az fidózók kötelesek 1906. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. kertsetadókö- telesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hó alatt köteles vallomást adni A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. • A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében büntettetnek. Kelt Gyulán, 1906. január 1. 8 í-i A városi adóhivatal. Varroda. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy johirü varrodámat megnagyobbítottam. Ugyanis jövőben külön osztályt képez a fehérnemű és külön a szalon ruha varrás. A fehérnemű osztályon készül mindennemű női és férfi fehérnemű, úgyszintén ágynemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kiállításúig. Megrendelések elfogadtatnak a nagyság megjelölése után, jó minőségű anyagból, a lehető legolcsóbb árak mellett, jótállással. A ruha varrásnál egy fővárosi férfi szabó alkalmaztatik oly czélból, hogy a legfelsőbb igényeknek is megfelelhessek és a nagyrabecsült hölgyközönséget pontos és jó kiszolgálásban részesíthessem. Midőn varrodám megnagyobbitását szives tudomásukra adom, teszem ezt azért, mivel az eddigi sikert is a nagyérdemű közönség bizalmának köszönhetem és azon reményben, hogy a jövőben is méltó pártfogásnak örvendhetek. 388 2—3 Kiváló tisztelettel: özv. Balog: iándorné. Gyula, Mágocsi utcza 368. szám Tanuló leányok — külön a fehérnemű és külön a ruha varráshoz — felvétetnek. Kiadó lakás. Gyulán, a Jókai jflór-utczá- ban levő, 1003. §z. alatt fekvő házban 1 szoba s minden mellék- helyiségekből álló lakás folyó évi Szent György naptól kiadó. F. Schriffert István, 7 1—3 tulajdonos. Tisztitó intézet. Van szerencséin a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy Gyulán, II. Rákóczi Ferencz-utcza 280. szám alatt nyitottam. Elvállalom mindennemű férfi és női alsó és felső ruhanemüek tisztítását a legpontosabb és a mai kornak megfelelő legszolidabb árak mellett. Magamat a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánlva maradtam, 389 2—3 kiváló tisztelettel: Kovalovszki Mihályné. 2909—1905. tkvi sz. r Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Zucker Imre és fia szolnoki czég végrehajtatnak Papp András és neje gyulai lakosok végrehajtást szenvedők ellent 728 korona 22 fillér tőkekövetelés, úgyszintén a csatlakozottnak kimondott Schillinger Lipót gyulai bejegyzett kereskedőnek 215 korona 94 fillér tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén lévő, Gyula város belterületén fekvő s a gyulai 3829. számú tjkvben A.-j-l. rszám 2321-22/b. hrszám alatt elvett 150 Q-öl területű beltelek, házhely ingatlanra az árverést 893 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1906. évi február hó 3-ik napján délelőtt 9 órakor ezen kir. törvényszék árverelő helyiségében (Törvényszéki palota, földszint 16. sz. ajtó) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 89 korona 20 fillért készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy- ministeri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Gyulán, 1905. évi szeptember hó 19-én. Popp Aurél, 2 1 _1 kir. törvényszéki biró Hi rdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmipótadónálszámításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és fóldtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vágy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883 XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg 'e nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adókötelesjövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1905. évi január hóban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1906. évre az 1905. évi deczember hó végén fenmaradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja, képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41. 187. P. M. R., 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28 058. P. M. R., 1893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (várost adóhivatalnál.) E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius hó 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21.275 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik,, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügy- igazgatóságnál kérni. Midazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100 §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1906. január 1-én. 9 i_i A városi adóhivatal.
