Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-23 / 51. szám
1906. deczember 23. BÉKÉS 7 A békési uradalmi földok parczellázása c/.imén olyan hírek kerültek napvilágra a megyei sajtó orgánumaiban, egyes helyi lapokban, melyek szerint gróf Wenckheim Frigyes több birtokát eladni készül, a többek l.özött tervbe vette boros-sebesi birtokának eladását, a ezenfelül oly óitelmü híreket is hozott egyik lap, hogy gróf Wenckheim Frigyes békési birtokát parczellázás czéljából eladja egy angol konzorciumnak, a mely működésének szinteréül Magyarországot szemlélte ki legutóbb. Illetékes helyen utána jáitunk a dolognak, a hol azt a határozott informátiót kaptuk, hogy a fennebb ismertetett hirek minden alapot nélkülöznek, mert sem Wenckheim Frigyes grófnak, de még a hozzá közel álló informáliv köröknek sem volt és nincs is esze ágában az, hogy akár a boros-sebesi, a <ár a békési birtok eladasaék. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a kérdéses birtokok felparczellázása terveztetnék, közvetett felosztás utján, vagy birtokvásárló konzorzium közvetítésével. A gyulavidéki vasút megnyitásáról már múlt heti számunkban is beszámoltunk, azonban még külön is megemlitendőnek tartjuk, hogy a megnyitás alkalmából a vasút igazgatósága, — amint értesülünk, — igen meleg hangú táviratban kereste fel, — minthogy a megnyitáson Hódmezővásárhelyen való elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, — dr. Fábry Sándor főispánt, mint a vasút értelmi megteremtőjét. A távirat a következőkép szól: Méltó- ságos dr. Fábry Sánd’or főispán urnák Hódmezővásárhely. Vasutunk műtanrendőri bejárása posta zárlat utánig elhúzódván, annak sikeres befejezése után őszinte üdvözletünket tolmácsoljuk Méltóságodnak, mint vasutunk szellemi megteremtőjének. Gyulavidéki vasút igazgatósága. — A főispán ezen üdvözlő táviratra szintén igen meleg hangú táviratban válaszolt. Megugrott jószág. Szeredi Péter gyulai lakosnak folyó hó 6-án a sióréten lévő tanyájáról 1 drb fias kocza disznója megugrott. Kéretik a megtaláló hogy a megtalált jószágot vagy a tulajdonosnak vagy a rendőrségnek átadni: szíveskedjék. A Józsefvárosi földésztársulat folyó hó 26-án, azaz karácsony másodnapján, este 7 órakor Fridrich András józsefvárosi vendéglőjében bálát rendez, amelyre a nagyérdemű közönséget ez utón is tisztelettel meghívja a rendezőség. Brutális gazda. Benkö József 17 éves b.har kereki cselédet haldokolva hozták be a minap a békésmegyei közkórházba egyik Kötegyán melletti tanyáról. Ott szolgált Ballag Sándor kötegyáni gazdánál s a minap szóváltás támadt köztük, melynek hevében a gazda annyira megfeledkezett magáról, hogy lágyékon rúgta a cselédjét. A durva és kegyetlen tett következtében Benkö annyira beteg lett, hogy be kellett hozni a kórházba, hol két nap alatt meghalt. A megtartott orvosrendőri boncto'ás megállapította, hogy halálát a rúgás okozta. A lelketlen gazda ellen megindították a bünfenyitő eljárást. Megégett kis gyermek. Sarkadon egy kis gyer- mok iszonyú kínok között égési sebekbe belehalt. Nagy András szerdán delben feleségével együtt eltávozott hazulról magukra hagyva 3 éves Imre nevű gyermeküket egy 4 éves testvérével. A két ki9 gyermek a tűz mellett melegedett. A tűzhelyről melegedésük közben egy szikra pattant ki, melytől a 3 éves Imre íuhája lángot kapott. A kis fiú egész ruhája megégett és súlyos égési sebek keletkeztek ettő1, hogy néhány óra múlva meghalt. Gondatlanság nem terheli a szülőket.- Egger pasztillái gyorsan és biztosan hatnak köhögésnél, rekedtségnél és elnyálkásodásnál, a gyomort nem' rontják és kitűnő izüek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogériában, Doboza 1 és 2 korona. (Próba doboz 50 fillér.) Főraktár Nádor-gyógyszertár, Budapest, VI.. Váczi-körut 17. Minden szőlőbirtokos részére nagy fo itosság- gal bir az oltványok kiválasztása és mikénti kezelése. Erre nézve készséggel ad útbaigazítást a szikszerü és lelkiismeretes vezetés alttt álló és kitűnő hir névnek örvendő „Milleniumtelep“ Nagyőszön Toron- tálmegye, melynek remek kiállítású és inümellék- letokkel ellátott magyar vagy német román v gy szerb nyelvű főár.jegyzéke minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve megküldetik. Karácsonyi és újévi ajándékok beszerzésére most a legjobb alkalom, amikor az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Wirth János és fia fővárosi arany és ezüst müyes czég fényes uj helyiségébe (ÍV Városház utcza 3-5 sz.) vonul és ennnek következtében régi helyiségében (IV. Feren- cziek tere 9. sz ) az összes raktáron lévő aranyezüst és ékszer árukat legmérsékeltebb áron adja el. Mindenki kérje a czég nagy k< pes árjegyzékét ingyen és bérmentve. Bekésvármegye közművelődési egyesülete i. Az ország politikai, közgazdasági s szociális viszonyai a közéletnek csaknem minden ágábau éreztetik kedvezőtlen, zsibbasztó hatásukat. De semmire sem hatnak oly bénitólag, mint a kulturális intézményekre, melyeknek működése, különösen a perifériákon országszerte stagnáczióra volt és van már évek óta kárhoztatva Békésvármegye közművelődési egyesületének, az ország valamennyi kulturegyesületével párhuzamba vonva, normálisabb időkben is mindig a legnehezebb viszonyokkal kellett megküzdenie. Ezek a nehéz viszonyok,, számos mellékokon kivül különösen bárom ténykörülményben gyökereztek. Az első az, hogy a kulturtör-kvések istápolá- sára első sorban hivatott középosztály egysége B-^kés- vármegyében mindig sok kívánni valót hagyott fen. Sőt ami kevés egység pár évtized előtt még mutatkozott, az is a községek egyedi fejlődésével, az összetartozandóság rovására évről évre lazult úgy, hogy ma csaknem teljesen megszűntnek mondható. A középosztály társadalmi együvé tartozandóságánal; és az ebből kifolyó összmüködés hiányát élénken sinylik az összvármegye érdekeinek képviseletére hivatott összes „intézmények, a hivatalosak majdnem úgy mint a társadalmiak és közgazdaságiak. Az utóbbiak között névleg is megemlitendőleg, az egyetemes érdekek képviseletében álló békésmegyei gaz- das )gi egyesület, amely részben a községek indolen- oziája, részben és főleg mindinkább erősbödő partikuláris törekvései folytán, évről évre veszít az egész 'vármegyére kiterjedt régebbi jellegéből, ma holnap csak névleg lesz »bekésmegyéi« és a gazdasági egyesület székhelyének érdeklődését képes csupán megtartani. A közgazdasági egység érzetének lazulására vezethető vissza az is, hogy a >Békésvármegyei okszerű méhészegyletnoha névleg meg ma is fenáll, évtizedek óta teljesen megszűntette működését. És hogy egyéb intézményekről is szóljak, a »Békésvármegyei közegészségügyi egyesültnemkülönben a „ Békesvármegyei tanító egyesület.« is évről évre kevesebb működést fejthetnek ki. Utóbbi egyesületet említve, ami közoktatásügyi téren mozgalom még észlelhető, az nem a megyei egyesület, hanem a ijáráskőri, sőt miután ennek is már némi egyetemes jellege volna, túlnyomó részben a már teljesen atomizált községi egyesületekben nyilatkozik meg. A második ok az, bogy a tagsági dijakból fen- álló egyesületekben Békésvármegyében oly óriási tultengés állott be, hogy a napról napra növekedő újabb és újabb terhek és kötelezettségek miatt az önfentartás súlyos problémájával küzdő középosztály a társadalmi terhek egy részétől lehetőleg szabadulni igyekezvén é< szabadulni kényszerülvén, első sorban e közművelődési érdeket istápoló intézményt tekinti olyannak, amelynek tagsági díjfizetési kötelezettségétől, társadalmi presztízsének, egyéni érdekének vagy ke nyelviének koczkáztatása nélkül szabadulhat, A harmadik ok pedig az, hogy Békésvárme- gyében mindig kevés alig néhány egyénre szorítkozott azoknak a száma, kik kulturegyesületben, az egyesület fontos és magasztos ■ zéljának megfelelő szellemi munkára hivatottak, vagy amennyiben hiva tottak, önzetlen munkakifejtésre vállalkoztak volna. A közművelődési egyesület jogelődje, a »Békésvármegyei régész és művelődés’ történelmi társulat“ is tizenegy esztendővel ezelőtt főleg eme három okból jutott olyan válságba, hogy további fenállhatása már már kérdésessé vált; válságba jutott annak daczára, hogy az elnöki tisztet viselő feiedhetlen emlékű tíöndöcs Benedek apátlelkész áldozatkészsége és páratlan egyéni szeretetreméltósága nagy népszerűséget, az országos nevű s nagytudományu Dr. Karácson *i. János, dr. Zsilinszky Mihály, néhai Haan Lajos és Szabó János, vármegyénk legjelesebb fiainak magas színvonalon álló önzetlen irodalmi munkássága hírnevet, fényt és dicsőséget szereztek a társulatnak. A »Békésvármegyei közművelődési egyesület« léte- sülésének mégis az volt az alapja s indoka, hogy az enyészet sorsára jutott társulat hamvaiból Pbőnixként feltámadva uj életre keljen, uj életet ébresszen. A »Békésvármegyei régész és művelődés történelmi társulat«-ból 1895-ben alakult közművelődési egyletre, uj életre ébredése után mondhatni nyomban sötét fátum nehezedett. A szervezet ugyanis olyan volt, hogy az elnöki tiszt mondhatni tisztán repre- zeutáczionális tetmészetü, az intézkedés hatásköre és joga kizárólag az alelnöké volt. Az alelnök, boldogult Oláh György, vármegyénk akkori főügyésze, Békésvármegye közművelődési egyesülete létesítésének kezdeményezője s az egyesület megalkotója. Lángoló ügybuzgalmához és jogosult ambicziójához méltó is volt az alelnöki hatáskört úgy megállapítani, hogy az általa uj életre ébreszteni szándékolt kulturegyesület ügyvezetése az ő hatásköre, az ,ő joga, a munka felelősége, egyben a munka sikerének érdeme s dicsősége is az övé legyén. Nincs is kétségem, hogy ő, az egyesület csaknem teljhatalmú ügyvezetői tisztének és súlyos feladatának sok tekintetben meg is felelt volna, ha a halálos kórnak az egyesület létesítésekor már benne lappangó csirái muukakedvét és munkaképességét meg nem bénították volna. így is a közművelődési egyesület, életrekelté- sének első éveiben, a czikkemben említett nehéz viszonyok daczára nagyon figyelemre méltó dolgokat produkált. Lukacs György elnök és Oláh György alelnök ügybuzgósága folytán a közművelődési egyesület, úttörőén, tehát e téren valamennyi hazai kúlturegyesületet megelőzve a vármegye minden köz- ■ége'ben egy, — a népesebb községekben két sőt három népkönyvtárat létesített. Ha semmi egyebet nem csinált volna, maga ez az egyetlen tény, amelynek kulturális jelentősége megbecsülhetetlen, ércznél mara- dan ióbban örökíti meg közművelődési egyesületünk működésének üdvösségét és dicsőségét. A népkönyvtárnak felállítása a dicsőségen kivül azonban súlyos kötelezettséget is hárított a közművelődési egyletre. Vagyoni helyzetét és különösen szűk jövedelmét messze felülmúló kötelezettséget. A népkönyvtárak kezelői ugyanis, többnyire kis java- dalmazásu néptanítók, avagy községi alkalmazottak, a nagy munkát és idővesztességet igénylő kezelésért ugyanis, habár munkájukhoz viszonyítva szerény, mindazonáltal az egyesület jövedelmével arányban nem álló díjazásra számítottak. Ez a honorárium pedig bármily szerénymérvü is, a közművelődési egyesület ‘pénztárát, amely a népkönyvtárak felállítása által anyagilag teljesen kimerült, évenkint több ezer koronával terhelte volna. Több ezer koronával olyan viszonyok között, amidőn az egyesület, melynek mondhatni kizárólagos jövedelmi forrása a tagsági díj, e czimen akkor sem remélhetett évi 1000 koronánál többet, ha — ami pedig nem történt meg — a tagok állandóan megmaradnak és ami még kevésbbé történt meg, tagsági dij fizetési kötelezettségüknek pontosan megfelelnek. A népkönyvtárak kezelőinek díjazása, a népkönyvtárak fejlesztése s az egyesület többirányú kulturális törekvéseinek megvalósítására szükséges pénz megszerzése súlyos gonddal nehezedett az egyesületre s első sorban annak ügyvezető alelnőkóre. Nagyszabású, fényes s életrevalónak látszó eszme is fogamzott meg benne. Az az eszme, hogy Békésvármegye közművelődési egyesülete a népiskolák rézzére fali táblákon festesse meg á magyar történelem legkiválóbb eseményeit, Kettős czélt tűzött ki ezzel: egyrészről a zsenge ifjúságot a haza történelmének legvonzóbb és legkimagaslóbb eseményeinek szemlé- letileg, tehát a legmaradandóbb alakban leendő még- ösmertetésével tört.énelni érzékre oktatni, hazaszeretetre buzdítani; másrészről pedig a történelmi képek
