Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
8 B É K-É S Í906. deczember 16. annak megteremtőit. Zerinden Tabajdy Károly jegyző mondott üdvözlő beszédet, közölvén egyúttal a község kívánalmait is a vasúttal szemben. Miskén Kiri- lovich István jegyző beszélt hazafias szellemben. Vadászon Kulik Dezső jegyző. Simonyifalván pedig Barna István jegyző üdvözölték az érkezőket. A kisvasúinak úgy külső kiállítása, mely az aradi Weitzer gyár vasöntőjét dicséri, nagyon megnyerte a szemlélőket, azonképen a csinos kis vasúti állomások is, rendes Ízlésre vallanak. A nagyvas- utaknál szokásos telegráf szolgálatot egészen modern alapon telephonon látják el. ami sokkal egyszerűbb, rövidebb és közvetlenebb mó ja az állomások érintkezésének. A kisvasút pályáját és üzemét a bejáráson alapos vizsgálat alá vették a ministeri kiküldöttek s azt minden tekintben megfelelőnek, szolidnak, kifogástalannak nyilvánították s Zerkovitz igazgató-fő mérnököt aki az építést is vezette elismerő nyilatkozatokkal honorálták. A vasúti kocsik tágasok, kényelmesek, jól fűthetők. I. és III osztályú kupék vannak. Vannak külön első osztályú vaggonok, melyekben az egész vaggon egy kupéból áll 2 sor piros bársonynyal bevont ruganyos üléssel, mig a motoros kocsik a motor helyiségén kívül 2 szakaszra vannak osztva. A nagyobbik szakasz 13 ember számára ülőhelylyel III. osztály a kisebbik 6 emberre üléssel I. osztály. Nagy tükör ablakok vannak a motorkocsikon minek következtében azok barátságosok, világosak. A menetrendet már plakátiroztatta az igazgatóság, a menetdijtáblázatok pedig az állomásokon és a vasúti kocsikban tekinthetők meg. Ezt lehetne némileg mérsékelni, különösen a szomszédos forgalomnál, mert 60 fillért első, 30 fillért III. osztályon Gyulaváriig. Soknak keli tartanunk a távolsági forgalommal szemben. Nincs meg a kellő arány, mert Simonyfalváig a végállomásig a viteldij csak 1 kor. 20 fill, az I. — 60 fill, a III. osztályon. 2 óra volt mire a bizottság a szemlét befejezvén, Vadászra visszaérkezett. Itt Ízletes villás reggeli várta az érkezőket, melyet BUdy főkönyvelő szerviroztatott, ügyesen és előzékeny vendégszeretettel töltvén be a házigazdái tizztet. Vadászról sür- gönyzött Szécby a kereskedelmi ministernek, hogy az engedélyt a vasutmegnyitásra megadta. A villásreggeli elfogyasztása után a társaság vonatra ült és hazafelé tartott. Itthon a kis vasút központi irodájába megérkezve hosszú jegyzőkönyvet vettek fel, mely esti 10 óráig tartott. Ekkor írták alá azt az érdekeltek, mely után a Komló szállodában a nagy nap befejezéséül társas vacsora volt. A társas vacsorán elhangzott szónoklatok sorát Ambrus Sándor alispán nyitotta meg, éltetvén a kereskedelemügyi ministert és annak kiküldöttjét Széchy Károly főfelügyelőt. Utána Széchy emelt szót örömének adván kifejezést, bogy a kultúrának ismét egy“számottevő tényezője létesült, mely belevon a forgalomba eddig elhagyott vidéket; a vasút létesítőjére emel poharat. Szekér Gyula nagyhatású pohárköszöntőben vázolta a vasút létesítésében főrészben érdemes Zerkovitz főmérnök munkásságát, érte ürítvén poharat. Bucskó Corjoláu dr. a vasút vezetőit, Kóhn Dávid az aradmegyei vendégeket éltette, Bán József zerindi lelkész a két megye közt létesült kapcsolat szorosabbá tételére s Gyu'avárosára mondott lelkes pohár köszöntőt. Weisz Mór Zerkovitzhoz szállva éltette őt, sok sikert kívánva úgy neki, mint az uj vasútnak. Zerkovitz megnyerő orgánummal, formás beszédben hárította át magáról a vasút létesítés érdemeit, Szekér Gyulára, éltetvén őt, mint fáradhatatlan és nagytudásu férfiút, akinek társasága neki tapasztalatokat, ismereteket szerzett, egyénisége őt munkára serkentette. Szekér Gyula ismételt felszólalásában a vasút kezdeményezéséről emlékezvén meg, Fábry Sándor főispánt éltette. Amb us Sándor Petrovics műszaki tanácsost, Petrovics Arzén a két megye közötti jó viszonyt, Sándor Mihály zerindi biró jóizü, magyaros beszédében, azon óhajtásának adva kifejezést, hogy Békésvármegyéhez csatoltassék aLunkaság, melynek nem lenne olyan mostoha gyermeke, mint Aradnak, a megyei tisztviselőket és a vasút embereit éltette. Tosztot mondott még Hegedűs gyulavárii jegyző Ambrus alispánra s Lovich dr. polgármester helyettes az aradiakra s a kiváló hangulatú mulatság vidám pezsgőzés mellett tartott az éjfélutáni órákig. Másnap aztán teljes komolysággal, menetrend szerint megindult a kisvasút . . . Élő vízcsatorna. Válasz tekintetes Achim Gusztáv, csabai városi mérnök urnák — e lap november 25-éu 47. szám alatt megjelent példányában közzétett — czikkére. Természetesnek tarthatja mindenki, de különösen igen tisztelt Achim ur is, — hogy én, — aki az Élővíz kérdését először vetettem fel e lap hasábjain, a november 25-én megjelent közérdekű czikket a legnagyobb érdeklődéssel olvastam és keresve kerestem benne azokat az érveket és bizonyítékokat, amelyek az én elvi álláspontom, — vagyis a duzzasztás megszüntetése ellen, — döntő erővel bírhatnak. Igen tisztelt Achim ur kívánsága folytán, a nagy nyilvánosság előtt bevallom, hogy én ugyan sem annak a három városnak, — amelyeket a csatorna Élővízzel boldogít, se közegészségi felügyelője, se orvosa nem vagyok, — sőt a városok közigazgatását vezető apparátusnak a tagjai között sem foglalok helyet és végül beismerem, hogy mérnök sem vagyok ; — ezen keresztényi alázatossággal elmondott beismerésem után, igen tisztelt Achim ur megállapíthatja azt a tényt, hogy közegészségi, közigazgatási és mérnöki ügyekben, a csalhatatlanság habáraira nem pályázom, hanem érvekkel, bizonyítékokkal szívesen hagyom magam kapaczitáltatni. Ezek mellett azután igen tisztelt Achim ur, ne vegye rósz néven azt sem, ha kijelentem, miszerint czikkében — én legalább — egy szó, vagy egy betűnyi argumentumot sem találtam arra, hogy a duzzasztás fenntartása esetén, — az ön által is panaszolt kis vízjárások idején, — a városok helyzete és az Élővízhez eredetileg is fűzött igények kielégítése, az osztó és a minden magánérdektől eltekintő igazságnak az elvei szerint, — csak egy hajszálnyival is előbbre vihető volna. Mert hát azt ugyan meg tudom érteni, hogy legnagyobb bajt a Fehér-Körös és a Nádor- malomcsatorna medrén előálló vízhiány okozta, azt is meg tudom érteni, hogy ha a három város lakossága udvarának a piszkát, a döglött állatait, meg gyárainak a szennyvizeit az Élővizcsatorna medrébe fogja ezután is elraktározni, akkor az Élővízhez csatolt igények kielégítést soha nem nyerhetnek, de azután azt az eljárási szabályt, amely szerint igen tisztelt Achim ur, a döglött állatokat és a felgyűlt szemetet és piszkot, bizonyos helyeken duzzasztás utján, magas vízzel kívánja elföldelni és azután ezeket a miasmás anyagokat egy nagyobb mérvű öblítés utján, óhajtja Békés város felett, vagy Békés város alatt, — szóvá1, a békési szivattyútelep tájékára lezónáztatni, — no kérem, igen tisztelt Achim ur, engedjen meg, de én se mint ember, se mint a társulatnak volt jogtanácsosa, — ezt a kezelési szabályzatot, semmi szin és körülmények között sem irom alá ! Vegye tudomásul igen tisztelt Achim ur azt is, — hogy habár nem vagyok is mérnök, — tudom azt, miszerint ön, vagy más akarki is, — ha lesz elég viz, — ót nap alatt, sőt rövidebb idő alatt is, meg öntözheti a csabai rétet. Vegye tudomásul azt is, hogy én sem az öntözőtelep sikereit, sem a tervezők csalhatatlannak vélt számításainak az eredményét soha meg nem irigyeltem, sőt az a gondolt sem bizgat, hogy a vízhasznosítás terén az öntözőtelep a többi összes érdekelteket, — amint ő mondja, — állami segélylyel megelőzte. Végre vegye kérem tisztelt Achim ur tudomásul azt is, hogy még az ön szerint — ama legfontosabb érdek sem alterálhatja a kedélyemet, hogy gerlai holt kanyar vize élővizkeritést képezzen a vadaskertben dúsan táplált vadaknak melyek a kis emberek vetéseit tönkre tették, és a melyek ezelőtt — oly nagy számban kerültek a kis emberek asztalara \ mert : 1- ör is, tudom, — hogy ha van elég viz, — akkor nem 5 nap, de 5 óra is elég lehet 200—250 hold föld elárasztására. 2- or mert a mások sikereinek én csak szivemből örülni tudok ; de a mások kárával járó jogszerzést takargatni vagy simogatni nem kenyerem. 3- or mert azok a bizonyos dúsan táplált vadak — a melyek a kis emberek vetéseit tönkre tették, és azután a kis embereknek az asztalára kerültek, — ha ugyan a kis emberek el nem hibázták őket, ma már a gerlai holt-kanyar jobb partjain alkalmazott drótkerítéssel vannak megakadályozva abban, hogy a kis emberek vetését tönkre tegyék, — de abban is, hogy könnyű szerrel a kis és közép nagyságú emberek asztalára kerülhessenek. — Ugyan kérem igen tisztelt Achim ur szíveskedjék megüzenni, hogy ezt a drótkerítést mikor lehetek szerencsés önnek bemutatni ? Addig pedig — igen tisztelt Achim ur a mig nem lesz rendelkezésünk alatt az élővizcsatornán, — minden érdeket bőven kielégíthető élővíz, — az ön szavaival élve mondom, — hogy legyen béke velünk, — és keljünk nemes versenyre nem a jónak meg a jobbnak, — hanem az adott viszonyok és körülmények között, — a legjobbnak is megalkotásában. Különösen pedig tartsuk távol magunkat és toliunkat attól, — hogy szóval és írásban izgatni látszassunk, - avagy pedig a döglött állatok hullái és a városok piszkainak más községbeli felebarátaink orra alá való leöblitésének a szándékával, — vagy bármi más módon, — akár melyik érdekelt csatorna tagnak sérelmet vagy jogtalanságot okozzunk. — Egyébbként pedig, az első czikkben általam felhozottakat, az utolsó betűig fenntartom Hoffmann Mihály. «I e f i p i a c z. Gyula, deczember hó 14. A budapesti árutőzsdén eabona nemüekbe a hét folyamán árváltozás nem volt. Heti piaczuukon ólénkebb kínálat mellett adatott: elBuza Árpa Ah b Tender' 12-80—13-40 10- 20 —10-40 11- 20—11-60 810— 8 20 Vasúti menetrend.- Érvényes 1906. október l-töl. - Budapest k. p. 11.—Arad. Budapest indul . — 7-25 8-— 2— 12-20 10-10 Szolnok érkezik . — 9-16 10-50 3-53 4-07 1 -00 Szolnok indul. . 2"-^5 9-23 1109 4— 4-14 1-30 Mezőtúr .... 4'40 10'05 12-10 4-43 5-26 2-41 Gyoma .... 5-28 10-34 12-40 5-03 6-00 3-14 Békéscsaba érk. . 6-42 11-H 1-28 5 43 7-04 ■4-09 Békéscsaba indul 7-09 11-13 2-05 5-^3 7-29 4 82 Kétegyháza . . 7"47 11-30 2-34 6-n 7-57 5-03 árad érkezik . . 9-10 12-12 3-29 6-54 9ÖÖ 6 05 Arad—Budapest k. p. u. Arad indul . . . 5"09 8-18 1125 4 16 4"ől 9-30 Kétegyháza . . 6-H 9-01 12-34 5-00 6-25 O 1 1 Bé késcsaba érk. . 6-35 9-19 12-59 5-17 6-54 11-24 Békéscsaba indul 6-43 9-23 1-29 5-20 7-47 11-39 Gyoma .... 7'36 10-^7 2-25 6-04 859 12-47 Mezőtúr .... 8-03 10'30 3-05 6-25 9-35 1-22 Szolnok . . . . 9 17 11 19 4 21 7-32 12 04 3-05 Budapest érkezik 12-25 1-10 7-20 9-35 5-00 6-10 Nagyvárad -Szeged-Rókus. Nagyvárad indul . . 6-02 10-20 4-45 7-40 Nagyszalonta . . . . 7-08 11-26 602 9-24 Kötegyán ..................... 7-28 11-44 6-24 9-52 Gyula .......................... 7-58 12-18 6-57 10 37 Békéscsaba érkezik 8-17 12-37 7-18 1105 Békéscsaba indul . . 8-24 1-48 7-41 4 44 Orosháza ..................... 9-15 2-49 8-59 5-50 Hódmezővásárhely . . 10— 3-44 10-12 6-53 Szeged-Rókus érkezik . 10 45 4 22 11-oi 7-40 Szeged-Rókus Nagyvárad • Szeged-Rókus indul . — 3-30 10-59 3 oi 8— Hódmezővásárhely . . — 4-28 11-40 3-47 8-56 Orosháza .... — 5-41 12-28 4-32 10-07 Békéscsaba érkezik . . — 6-36 1-18 5 15 11-10 Békéscsaba indul . — 6 56 1-38 548 4-50 Gyula ..................... — 719 2-02 6-12 5-26 Kötegyán .... . — 7-54 2 32 6'43 6-n Nagyszalonta . . . . — 8-31 2-57 7-08 7-02 Nagyvárad érkezik . — 9-40 4-00 8-10 8-23 Nagyvárad—Szeged-Rókus. Motor kocsi menetek. Nagyvárad indul ............................... 80i Nagyszalonta .........................................927 Kö tegyán (98) . ..................................1001 Sa rkad.......................................................10'3 11 3 251 329 342
