Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-11 / 6. szám
1906. február 11. BÉKÉS 3 jelenti ki és hatásköri túllépésnek minősiti s a mely határozatával utasította a vármegye alispánját, hogy a tanácskozási termet zárja le, kulcsait ki ne adják s ha ennek daczára a kinevezett főispán a tőle elvont helyiségeket erőszakkal elfoglalná, utasította a vármegye tiszti főügyészét, hogy magánlakássértésért és idegen vagyon megrongálása miatt tegyen bűnvádi feljelentést és az előbbeni állapot visszahelyezése végett tegye a birói eljárást folyamatba, Ugyancsak megsemmisítette a belügyminis ter a január hó 15-én tartott rendkívüli közgyülé sen hozott határozatnak azt a részét, a melylyel a törvényhatóság a vármegyeházának, csendőri karhatalommal való elfoglalása miatt magánlaksértés czimén a bünfenyitő eljárás megindítását elhatározta e a melylyel kimondotta, hogy az installáló közgyűlésen részt vett törvényhatósági bizottsági tagoknak eljárását elitéli s hazafiatlan magatartásuk felett megbotránkozásának ad kifejezést. Kitüntetés. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a király Gyulai Lászlónak, az országos mintarajz iskola és rajztanárképző nyugalmazott tanárának, a rajztanárképzés és a festőművészet terén kifejtett eredményes működése elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet adományozta. Gyulai László, városuuk jeles szülötte, évtizedekre terjedő távolléte után is hü fia, akit rokoni és baráti szoros kötelékek fűznek városunkhoz és a Felség kegye ép oly szerény mint érdemes férfiú, iváló pazdagogus és országos nevű jeles művész, többszörösen kiérdemelt igaz érdemeit honorálja a szép kitüntetéssel, amelyhez úgy a magunk mint városunk közönségének nevében szívből fakadó legjobb szerencsekivánatunkat fűzzük. A vármegye közigazgatási bizottsága holnap, hétfőn tartja meg február havi rendes ülését. A vármegye közgyűlése. A vármegye szervezési szabályrendelete szerint a törvényhatósági bizottság február hónap második felében rendes közgyűlést tart. Az alispán hivatalában már megkezdették a közgyűlés előmunkálatait és a jövő héten megállapítván annak határidejét, szétküldik a meghívókat és a tárgysorozatot. A közgyűlés e hónap utolsó napjának egyikén, valószínűleg 26-ikán tar- tatik meg. A képviselőtestület február 1 én tartott rendkívüli közgyűlésén, a Gyula-simonyifalvi vasút részv.- társaság igazgatói közé a város képviseletébe a mindenkori polgármester, illetőleg helyettes és a városi mérnök, a felügyelő-bizottságba Schmidt József városi képviselő választatott meg. A gyámpénztárnoki számadások lemásolására, egy kisegítő dijnok alkal: mazására a polgármester utasítva lett. — A pénz ügyminiszter rendelete, melyszerint a regálerésze- sedést csak az esetben utalja ki, ha az önként befizetett adók be8zállittatnak, — tudomásul vétetett. Az eleki országút szabályozása folytán befolyt ösz- szegek elszámolása, melyszerint ezen összegek a szépészeti pénztárba befizetve vannak, tudomásul vétetik. Gyula város képviselőtestülete február hó i 12-én, holnap délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Hack Márton és társai ajánlata a biczerei szőllők mellett levő terület megvétele tárgyában. (Ezen ügynek tárgyalása a mai közgyűlésre a folyó év január S-iki közgyűlésen tűzetett ki.) 2. A rendőrlegénység drágasági pótléka iránti kerelme tárgyában hozott törvényhatósági határozat. 3. Az 1903/4. évi behajthatatlan községi adók leírása. 4. id. Balázs György és társai toronyőrök kérelme béremelés iránt. 5. Sál József és társai kérelme egy fa és fémipariskola czéljaira a „Korona“ épület átengedése iránt. Ezzel egyidejűleg előterjesztetik K. Schrififert József képviselő indítványa egy újabb szövőgyár czéljaira valamely városi épület átengedése iránt. 6. K. Schriffert József indítványa a közlekedési és közdűlő utakon való legeltetés tárgyában. 7. A benedeki földvételre vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat. 8. K. Schriffert József képviselő indítványa a körgáton gyalog lejárók építése iránt. 9. A gyulai m. kir. pénzügyigazga- tóságDak a városi adóhivatalhoz megküldött 3798/906. III. számú körrendeleté az önként befizetett, azonban a kir. adóhivatalba be nem szállított állami adóknak a törvényes következmények terhe mellett 8 nap alatti beszállítása tárgyában. 10. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának értesítése a módosított helypénz díjszabályzatnak pártolólag történt felterjesztéséről 11. A szegedi vakokat képző és foglalkoztató intézet kérelme a városhoz, alapitó vagy rendes tagként leendő belépés iránt. 12. A városi adóhivatal jelentése a tiszti nyugdíj s a Geiszt György alapokból kölcsönvett összegeknek hovat’orditása tárgyában. 13. Pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 14 Közegészségügyi állapotokról szóló jelentés. 1 ' A vármegyei közkórházi bizottság dr. Bábry Sándor elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalta az i igazgató rendszerinti jelentését, melyet tudomásul : vett 8 megengedte dr. Luxenburger Ödön fogorvosnak, hogy a kórházi betegek részére ingyenes ren■ delő órákat tartson a kórházban hetenként 1—2 nap. Tudomásul vette továbbá a bizottság, hogy ■ dr. Hasza Károly belgyógyászati segédorvos eltá— ■ vozván Gyuláról, állásáról lemondott s az igazgató pályázatot hirdetet a m güresedett állásra. A jelentés szerint ápoltatott a múlt, évben összesen 4977 beteg, kik közül az elmebetegosztályon el volt helyezve ál1 landóan 370. Meggyógyult az elmebetegek közül 42 (7 53 °/0), javult 76 (!3'62 °/0), gyógyulatlanul 1 távozott 13 (2’33 °/0), meghalt 57 (10'21 °/0) s visz- - szamaradt 370. Állandóan minden üres hely el 1 van foglalva. A többi ápoltak közül gyógyult 2275 ■ (5P48 u/0), javult 1442 (32-63%), gyógyulatlanul távozott 63 (5'95%), meghalt 181 (4-10%) s visz- 8zamaradt 258 (5-84%. Dr. Kaczvinszky János műtő osztályán sikeres műtétet állott ki a múlt évben 1171 beteg. A belügyminisztertől visszaérkezett módosított kórházi szabályrendelet, a miniszteri rendelet értelmében átdolgoztatván, a bizottság által újból felterjesztetik jóváhagyás végett. — A megvett szomszédos telkek vételi ügyét a belügyminiszter jóváhagyván, a kórházi bizottság elfogadta azok felhasználására nézve az igazgató javaslatát, melyszerint a kórházi gondnok, ellenőr, élelmezési tiszt, a főgépász, kapus, az udvarosok és *onyhacselédek részére használtatnak fel lakásul a meglevő épületek megfelelő átalakítás után. Az igy felszabaduló kórházi helyiségekben pedig első sorban felállítandó lesz a tovább már nem nélkülözhető kórboncztani intézet. — Az igazgató megbizatott a kórboncztani intézet létesítése iránt a további előterjesztések megtételével. Ezenkívül 4—5 külön szoba be fog rendeztetni, I. és II. osztályú betegek számara. — Elhatároztatott továbbá egy külön fertőző osztály létesítése, mely 33000 koronába fog kerülni a kórháznak s ahol a fertőző betegek szigorúan elkülönítve a többi betegektől, fognak mindenkor elhelyezést nyerni. Ezenkívül több folyó ügyet tárgyalt le a bizottság. A gyulai kaszinó szerdán este a Komló szálloda földszinti helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a kaszinó tagjai közt nagy a készülődés. Közgyűlések A „Polgári Kör“ ma délutáni 4 'órakor, az „Újvárosi Olvasókör“ ugyancsak ma délöt lengeti, hajtja a néha ugyancsak erős szél, támogatom, vigyázok reá. Hajtok, amerre hajlik s ha lankadni, csüggedni kezd, a csókjaimmal vigasztalgatom. De mit csinálnék veled, oh vad rózsa, hiszen te neked vannak töviseid!“ Aztán a méhet próbálta magához csalogatni a vadrózsa, csak nem félsz szúró tövisektől, mikor magad is ugyancsak jól fel vagy fegyverkezve? A te fülánkod még fájóbb, tüzesebb sebeket ejt, mint az én '-öviseim.,. Hadd mérjük össze méltó ellenfelekhez mérten erőjnket. Zümmögő méh érted-e, szeretni akarlak!... Nem kell a mézem mond?! — Sok van, én szívesen adom. A méh zavartan dörmögött valamit. Valami olyasfélét, hogy szerelme a bájos, kis ibolyához köti. Vagy hogy nem bírná túlélni az ő hüte- lenségét, aki olyan jól tud védekezni az élet intrikái ellen a saját istenadta töviseivel, az megélhet szerelem nélkül is. Aztán még sokáig dörmögve, zümmögve odább állott. Oh ti gyávák, gyávák ! Hogy lehet az én töveseimtől félni ? Hiszen soha, soha nem szúrnám meg azt, akit igazán szeretek. Hát senki nincs, aki bátran, erősen hozzám jöjjön? Nincsen senki, aki letörje, eldobja a töviseimet? Aki erősebb, hatalmasabb legyen száz tövisemnél? Aki szeressen? Vagy aki megengedje, hogy én szeressem ?“ Aztán egy forró, harmatcsepp könnyeket hullatott és a töviseit szidta: „ víi szükségem van én nekem arra, hogy tövises legyek? VI5 hasznom van a tövisekből? Csak szenvedek, csak kerülnek, csak félnek tőlem miattuk !“ És elkeseredetten gondolt első álmára, amelynek rövid boldogsága lesz egyetlen édes emléke egész életének. A fényesen ragyogó, meleg napsugár azonban lassanként mégis csak megvigasztalta. Ki is tudna búsulni tavaszszal, a mikor minden olyan verőfényesen mosolyog ? — Ha nem a lepke, ha nem a méh, azért még mindig akadhat valaki, aki szeressen! — vigasztalta magát. Igen bizony! ott lenn a. bokor alján ép most kezdett lassú kényelemmel fölfelé mászni a csiga. Vitte házát a hátán és henczegve mutogatta a virágoknak és bogárkáknak, hogy ő a vagyonos osztályhoz tartozik. Megvan örök időkre a biztos otthona. Nem féli a vihart, nem teheti őt tönkre a hideg, a meleg, minden veszély ellen biztosítja őt vagyona : háza. Miután minden kényelme megvan és miután rá is valami különös hatással volt a tavaszi napsugár, szeretne flirtet kezdeni. Óvatos szemlét tartott a virágok között és hogy miért? Azt talán maga sem tudná megmondani, választása a vadrózsára esett. A méh és a lepke, meg a többi bogárkák ijedten súgták neki oda, hogy vigyázzon, mert a rózsának tövisei vannak, de a csiga, vagy mert igen ostoba volt, vagy mert megakarta mutatni, hogy csak azért is eléri azt, amitől minden vágyódása mellett, mindenki fél, nem hagyta magát visszariasztani. Lassú biztonsággal tartott a vadrózsa felé és győzelmének biztos tudatában nyújtogatta szarvait feléje. Még jó szerencse volt, a vadrózsa érdeklődve nézte óvatos, tapogatózó közeledését, hanem aztán valami iszonyú undor fogta el. — — „Ne közeledj hozzám, ostoba csiga! Menj 1 Undorodom tőled! Gyűlöllek!“ Nem látod szép, kényelmes házam ? meg- védelek vele esőcseppek ellen. Későbbre fogja elperzselni szirmaidat a napsugár. Meghosszabbítom az életedet. — Nem kellesz! nem! mégsem kellesz! Irtózom! Csak úgy reszketett a bájosan nyiló kis virág minden szirma, a mint az utálatos hideg állatot közelről szemügyre vette/ Nem olyan keserves az életem egyedül, szerelem nélj^il, mint a milyen volna ostoba csiga teveled !“ Hanem a csigának most méginkább megjött a kedve, veleszületett flegmája egészen cserbe hagyta, nem tapogatózott óvatosan többé, csak sietett, sietett a virág felé. A vadrózsának mentő gondolata támadt, a tüskéivel agyonbosszantotta, szúrta, kínozta, sértette a csigát, a mig az végre is kénytelen volt abbahagyni minden ostromot és lassan de biztosan a távozás himes mezejére lépett. A vadrózsa pedig mosolyogva nézett szembe a ragyogó napsugárral és megkönnyebülve sóhajtotta: „Mégis csak nagyon jó, hogy vannak tövisei r. ! Máskülönben, hogy tudtam volna az ostoba csigát elriasztani ? Kárpótlásul a kiállott csalódásokért aztán leszakította a vadrózsát egy ragyogó szemű, édes kis leány és feltüzte valakinek a világos felöltőjére, a ki azt gyöngéden féltette, őrizte, csókolgatta, boldoggá tette egy szóval, a mig csak le nem hullottak szirmai.
