Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
XXXVIII. évfolyam. _ 7 y Szerkesztőség és kiadóhivatalt Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Gyula, 1906. deczember 2. 48-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ____ 10 K — I Fé l évre........ _ _ 5 K — f Évn egyedre...__ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. li A költségvetés s a polgármester helyettesítés. Hagyornányszerü szokásból évről évre és igy most is egész terjedelmében közöljük a köitségvelést ’ hadd vegyenek róla tudomást nemcsak u városi képviselők, hanem a testület kötelékén kívül álló városi polgárok is. Aki a költségvetés végösszegét tekinti, nem menekülhet a megdöbbenés érzésétől. A költségvetés szerint ugyanis az idén fizetett tulmagas pótadó az államadó forint után nem hogy apadna, hanem még növekszik. A csütörtök dólelőttről péntek délutánra halasztott képviseleti közgyűlés tárgysorozatának utolsó pontjául volt a jövő évi költségelőirányzat felvéve. A képviselőket elárasztotta, kimerítette a tárgysorozat elintézett többi része, s részint ezen okból, részint pedig azért is, mert a költségelőirányzat csak a közgyűlést előző huszonnégy órával osztatott szét a képviselők között és igy azok azt tanulmány tárgyává nem tehették, a költségvetés érdemleges tárgyalása a pár nap múlva újra egybehívandó közgyűlésre halasztatott. Ennek az elhalasztásnak volt egy harmadik, nem kevésbé fontos indoka is. Nevezetesen az, hogy a kinyomtatott költségvetés még augusztus derekán készült és csak azután tárgyalta to tt úgy a szakosztály, mint a városi tanács részéről. És ezek a tárgyalásokra — mint a péntek délutáni közgyűlésen kiviláglott — olyan elkerülhetetlen ujabbi szükségleteket derítettek ki, melyeknek következménye az volna, hogy a városi FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID pótadó az I. és 111. csoportú államadók után hallomás szerint 99°j(i-ra szökkenne fel. Ismételjük, ezt hallomás szerint Írjuk meg. De annyi boismertetett, hogy a szakosztály és tanács előterjesztése nem fedi a képviselők közt kiosztott és a lapunk mai számában közölt költségvetés tételeit; nem fedi sem bevételi sem kiadási részeiben és a különbözet olyan természetű, hogy a városi adó perczentet a kinyomtatott költségvetéssel szemben is jelentékeny mérvben emeli. A szétosztott és a tanács által véglegesen előterjesztendő költségvetések között mutatkozó különbözetről az uj közgyűlési meghívó kapcsán fogunk csak tudomást szerezni. így őszinte sajnálatunkra nem vagyunk olyan helyzetben, hogy hiteles költségvetés ösmerete hiányában arról publiczistikai kötelességünkhöz mért kritikát írhassunk. Azt és annyit azonban kritizálás helyett már most megmondhatjuk, hogy annak a sokszor emlegetett tizenkettedik órának nemcsak az utolsó negyedébe, hanem utolsó perczébe léptünk, amely elválasztja még Gyula városát a közigazgatási csődtől, hogy egyéb csődről ne is beszéljünk. Itt van az utolsó perez, hogy a városnál rendet csináljunk, ha ugyan az már egy- átalán lehetséges. Nekünk 'meg van erről a nézetünk, amit többször kifejtettünk és ami a város viszonyainak, a törvényhozás tehetetlenségének mérlegeléséből kifolyólag szilárd meggyőződésünkké vált; tudni illik az, hogy azzal a rendezett tanácsú szervezettel, amelylyel Gyula városa bir, és amely rendezett tanácsú szervezet a városnál előforduló minden rendetlenségnek tulajdonképeni oka Megjelenik minden vasárnap. és kutforrása, — mint néhány héttel ezelőtt megírtuk — a modern Magyarország első közigazgatási talentuma Istenben boldogult Grünwald Béla sem tudna boldogulni, annál kevésbé üdvös eredményeket produkálni. Azt azonban nem állítottuk és most sem állitjük, hogy ambicziózus, komoly ember a szervezet rosszaságából, a szervezet tarthatatlanságából fakadólag az ezerféle bajokat ha megszüntetni nem is — mert erre képtelen — legalább enyhíteni ne tudná. Erre pedig a tizenkettedik órának utolsó perezében a polgármester helyettesítés ad alkalmat. Ambrus Sándor alispán elnöklésével e czelból tartott értekezleteknek megállapodásai, Schmidt József és Schröder Kornél határozott refusei után tárgytalanok, illetőleg meddők maradtak. A két izbeni értekezleten résztvett képviselők tekintélyes része, kikhez Gyula városa értelmisége, kereskedő, iparos osztályának és földmiveseinek jelentékeny része is csatlakozik, Schmidt József, és Schröder Kornél vonakodása után dr. Lovich Ödön fiatal ügyvédet óhajtja megnyerni polgármester helyettesül. Mi, annak daczára, hogy meggyőződésünk egész hevével hivei vagyunk a nagy községi szervezetnek, tekintettel arra a körülményre is hogy a nagyközségi szervezet máról holnapra nem valósítható meg, már pedig a várost vezető fő, vezető kéz nélkül továbbra is hagyni lehetetlen, készséggel csatlakozunk eme kombináczióhoz: amelynek különben már az alis- páni második értekezleten is volt szószólója s a mely kombináczió megvalósulásának ne legyen akadálya az a körülmény, hogy Lovich Ödön dr. személyisége a városi képviselők TÁRCZA, ILvdleg'tér-'v’-eIrta : Sántha Dezső. A fiatalok az orgonafák alatt ültek. Templom után minden vasárnap ide telepedtek le. A kertnek ez a része domboldalon fekszik és szabad kilátást nyújt a környékbeli szántókra. Margit könyvvel babrál az ölén, csinos falusi ruhájában nagyon igénytelen és kedves jelenség, mintegy virágos rezeda szál. Alakja még inkább a gyermekre emlékeztet mint a nőre. Melle alig mutat valamit, csak égő barna szemeiben, tartózkodó viselkedésében van valami a nagylányok büszke komolyságából. Valami bájos kis rajzot olvasott éppen, apró elbeszélést, a melyre sokszor visszagondol az ember, ha egyszer elolvasta. — Valami bajod van, hogy nincs kedved semmihez ? ... — szólt neheztelő hangon a barna képű ficzkóhoz, a ki mellette ült a kis pádon. — Tudod, hogy szombaton megkaptam a munkakönyvem ? — felelte a legény olyan hangon, mintha valami nagy szomorúság volna ebben a dologban. — Igen. Fel is dicsértek a parasztok s édesapám is mondta, hogy mindig kedved volt a mesterségre. — Hogyan lett volna kedvem rá. Nem holmi asszonyoknak való munka helyt állni a kovácsmühelyben, meg a patkolásnál. Büszkeséget dagaszt az emberben. Hanem az is igaz, hogyha olyan könnyű volt lemondanom a csavargó életről s mindig jó kedvvel csináltam a dolgom édesapád mellett és egyszer se hajítottam el a kalapácsot mikor a tüzes vas-szilánkok meztelen karomra, vagy arezomba szuródtak, csak azért történt, mert mindig rád gondoltam a műhelyben is. — No bizon ki is nevettelek volna, ha gyávának mutatod magad ! — Most mégis gyáva vagyok elmondani valamit. •— Csak mond el, pedig szaporán. — Arról akarok beszélni, a mi velem történt, mielőtt édesapád fölszedett az országutról s testvéredül fogadtál. Egy belső hang kényszerít, hogy mindent elmondjak neked, különben nem tartanám magamat külömbnek annál a hamislelkű, parasztnál, a ki felül szép, piros almát rak a zsákjába s alul rejti a rothadtakat, hogy meg csalja vele a gyanútlan embereket a piaczon. — Úgy hát ne kínozz a kíváncsisággal. — Tudom, hogy elfordulsz tőlem, ha megismersz egészen. — Ugyan ne légy gyáva. A legény nagyot sóhajtott s kétségbeesett arcczal nézett a napsugaras mezőségen hanezu- rozó paraszt gyerekekre. Szomorú szivvel gondolta el, hogy az ő életének nincs gyermekkora. Mezítláb, éhesen csatangolt az emberek között és sohasem ismerte a vidámságot. Olyan volt mint a bogáncs, a minek az utszélen van a hazája és senki sem illeti kedveskedő szóval. Aztán erőt vett a szomorúságon s beszélni kezdett azokról a történetekről, amik megszégyen- litették gyermekkorát. Elmondta, hogy miután az anyja leszámolt az élet nyomorúságával, nagyon az apja lába Sirolin Emeli az étvágyat él a testsúlyt, megszllit- teli a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. IIolTiiiaiiii-l.a Roche & Co. Basel (Svájc). Lapunk mai száma, ÍO ©ld.al-
