Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-18 / 46. szám

1906. november 18.

BÉKÉS

7

biak tudnak szövetkezni, sztrájkolni szervezkedni, de a szellemi proletárok neve halgass ! ! Okét százféle társadalmi, hivatali bilincsek, előítéletek késztetik arra, hogy tétlenül szolgáltassák ki magukat más társadalmi osztályok jogosult és jogosulatlan igényeinek s ha már épen fizikai lehetetlenséggé válik a megélhetésük, akkor emelik fel 10 perczenttel a fizetésüket az életszükségletek 50 perczentes emelkedésével szemben. Ezt aztán menten a szemünkre is hányják irgalmatlanul. Már pedig a munkát meg kellene fizetni itt is ott is, nemcsak a spekulácziót, az üzleti ügyeskedést, amely különben nemcsak az Iüzleti életben, hanem másutt is sokkal jobb dotá- czióban részesül a munkánál.

Ettől az okoskodástól különben csak az én jgyomrom fájul meg, de nem lesz olcsóbb a bus, se a piacz, azért abba hagyom, habár kötetekre menőig lehetne is Írni róla s Írtak is már róla nálam hivatottabbak.

A hét különben is az alkotmányosság jegyében folyt le, megtörténvén ja polgármester helyettesi jelölés. A gyulai polgármesteri széken azonban úgy látszik, hogy (vsak tövisek teremnek, mert nem igen akar senkise beleülni. Seb midi József már kijelentette hogy köszöni nem kér belőle, most újabban Schröder ! Kornél felé fordult a közbizalom, akiről sfintén nem lehet tudni, hogy lesz-e kedve beleülni a kínált tövissel bélelt székbe. Egy fiatal fiskálisról és egy másik fiatal fiskális jelöltről is beszél a fáma, akik ‘nem minden jogosultság nélkül aspirálnak polgár- mesterségre. S-,inpatikus ember nindenik jelölt, úgy 'hogy igaz szívből kívánjuk nekik, hogy —ne válaszszák meg őket, mert a gyulai polgármesteri állást jepen nem lehet valami irigylendő kanonoki stallum- nak nevezni s ugyancsak fel kell kötni a jobb társaságban ki nem mondható ruhadarabját annak, aki a gyulai vezethetetlen képviselőtestület vezetésére 'vállalkozik. Egy flegmájáról és jószívűségéről közismert, de polgármesterségre épen nem kapható jogászunk ugyan lediktílta már a reczeptjét, hogy lehetne rendre szoktatni őket a következőket mond- |váu: »Ha lármáznának felfüggeszteném az ülést jüélután folytitnánk s ha lármáznának felfüggeszte- jném megint. Másnap megint folytatnánk, megint ífelfüggeszteném, aztán felfüggeszteném egy hétig, vagy addig, amíg meg nem szelídülnének.« Hát ez a Ireczept igazán nem lenne rossz, csak az a kérdés,

'mit szólnának hozzá a városnál Bizonyosan hatályon kívül helyeznék az elnöklő polgármestert, mint a mezőrendőri törvényt.

Azonban a gyulai polgármesteri szék körül se tanácsos sokat utazni, akárcsak a tenkei viczinálison, ■amelyről eszembe jut, hogy Burda Györgytől helyreigazító sorokat kaptunk, amely ’szerint nem ő az a j»bizonyos«, aki szegény Nájmann Gyurka szomorú sorsában osztozik, hanem Burda István s csak tévedésből került György név az újságba István helyett. Nohát elég baj az Burda Istvánnak is, tudom csendesen viseli magát máskor ha jegyet vált a vicziná- lisra. A gyulai polgármesterválság azonban hosszabb, mint a tenkei viczinális s még mindég nem érünk a végére több mint esztendeje. Csak prolongáljuk, mint ebben a drágaságos világban a váltót, ahogy népiesen mondják, csak »kamatot törlesztünk.« így prolongálódik a gyulai kaszinó mulatsága is, amely tehát legoslegérvényesebben most már 24-én lesz Hja! Anti-militárizmus ide vagy oda, de a katonatiszt tánczosokra szükség vau s igy jobb, ha mi várunk mig katonáék legyászolnak, nehogy a mi czivil tánczosnéink gyászolják meg a mulatságot. Az első mulatságnak pedig nagyon jól kell sikerülnie, mert ha már az első nem sikerül, akkor a többit nem hívják épen semminek. Már pedig több sikerült estélye van programmon ez uj kaszinónak. S ezzel a mulatsággal nyilik meg Gyulán a szezon s ezt a megnyitást fogja követni a korcsolyapálya megnyitás, sőt ha igy tart az idő még mégis előzheti. Csak aztán KünzL Ernőt, mint a jégpálya atyamesterét és minden zsilipek őrét kérjük, hogy ne bolondozzanak avval az élővízzel, mert istenuccse még hosszabb czikket Írunk róla mint Hoffmann Miska bátyánk, mert minden vizjogoknál erősebb a gyulai korcsolyázók jussa.

— re.

nyit ér. A társadalom e két pólusának, a munkának és a tőkének folyton ujuló harcza ez s egy szikrát se lehet megróni a sztrájkólókat, mert az ő uzsora- szedési törekvésük semmivel se jogosulatlanabb, mint a kartell és tröszt-csináloké, sőt határozottan jogosultabb, mert az utóbbiak nyomása következményeként történik. Tessék először a tökének letörni a szarvát, hogy ne csináljon mesterséges drágaságot spekuláczió utján akkor, amikor tulujdonképen nincs indokolva a drágaság, (mint az idén is, amikor jó termés volt) tessék visszaszorítani a túltengő kalmárszellemet a maga medrébe, amely nem más mint a javaknak a termelőtől a fogyasztóhoz juttatása, de korántsem a termelőnek is, íogyasztónak is kizsarolása, mint ahogy most van, akkor majd beszélhetünk aztán a sztrájkok megszűnéséről, letöréséről is. Addig a töke és munka e nagy harczában nem lehet kívánni, hogy a szegényebbik, a gyengébbik engedjen, az legyen okosabb, atnelyikn >k a gyomra is korog.

Addig pedig, amig azt az egészségesebb állapotot el nem érjük, sztrájkoljunk a fogyasztásban is. Ne »flanczoljunk«, ne fizzunk luxust, ne nézzük le egymást a kopott ruháért, félretört saiku czipőért és vegyünk kevesebb új kalapot. Az egész üzleti spekuláczió arra a mi vademberrel közös fogyatkozásunkra van alapítva, hogy szeretünk feltűnni, fianczolni. A kongói néger üvegdarabokat akaszt a basára és azzal henczeg, mi meg uj kabátot veszünk fel és azzal »fllanczolunk.« A lényeg ugyanaz, csak a forrnak mások. A különbség legfeljebb csak az, hogy a vadembernek nem adnak hitelbe, nekünk meg igen, de épen azért a vadember henezegése indokoltabb mint a mienk.

Ezek a nemzetgazdaságiam reminiscentiák különben csak abból az alkalomból jutnak az eszembe, hogy Orosházán is szövetkeztek a Csongrád-Csanád- és békésmegyei földmunkások, amikor e hó 11-én tartott nagygyűlésükön megállapodtak a jövő évi »fizetségre«. Jól tették, Miért ne szabadna nekik ugyanazt tenni amit a nagytőkésnek, nagybirtokosnak és a világ más nagyobb hatalmasának : uzsorát szedni a társadalomtól . . .

Az érdekes megállapodások különben a következők :

A napszámbérekre vonatkozólag a következő megállapodásra jutottak :

»A földmunkások számára bármilyen mezőgazdasági munkára egyaránt és eliátás nélkül a legkis- seb napibér :

deczembeiyjanuár és februárban 2 korona;

márczius, április és májusban 3 korona;

júniusban 5 korona ;

juliusbau 7 korona;

augusztusban 5 korona ;

szeptember október és novemberben 3 korona ;

Az éves cselédekre vonatkozólag a következő határozati javaslatot fogadták el:

Évi bér családos cselédeknek 360 korona készpénz, 8 métermázsa búza, 5 métermázsa árpa, 6 métermázsa rozs, 1 és •/« hold (1600 II.) föld, családjának lakás (mely legalább egy szoba, konyha s kamarából áll), 6 méter tűzifa, 1 fi is disznó és egy tehéntartás.

A bérét havonkénti részletben kapja.

A nőtlen cseléd bére havonkint 60 korona és lakás.«

Már most ha ez csakugyan igy lesz, — pedig igy fisz, mert addig kapát, kaszát nem fognak a kezükbe — hol maradunk el fizetség dolgában mi úri proletárok ezektől a boldog földmunkásoktól. A köz- és magánhivatalnokok, tanitók, akik minősített szellemi munkát végeznek, akiknek 12 — 16 évi tanulás ad alapot a munkára, akikkel szemben a társadalomnak ezerféle igényei vannak s akiknek egyike másika annyit se fog kapni, mint egy nőtlen cseléd az uradalomban. Ezek után igazán okosabb lesz, ha kaszát, kapát fognak a joggyakornokok, aljegyzők, számtisztek, tanitók, irodatisztek és könyvelők is, mert az ő munkájuk elenyészőig csekélyebb perczenttel fog ezután kamatozni, mint a földmunkásoké. Ezzel azonban korántsem azt mondom, hogy a munkások fizetése lesz sok, csak azt az aránytalanságot kell akaratlanul is észrevenni az embernek, ami a szellemi és a testi munka között van. Hja! az utobTörvényszéki csarnok.

Pályázat. Kovák Kamill elnök a kir. törvényszéknél üresedésbe jött aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények két hét alatt adandók be.

Esküdtbirósági bűnügyi tárgyalások.

A csoda leány.

Békésszentandrason az elmúlt esztendőben csoda történt. Pálinkás Menybértnének Rozália nevű 16 éves leánya előtt megjelent a Szűz Mária. Tódult is a nép a nevezetes házhoz, hogy saját szemeivel győződjék meg a különös esetről, ami meg Pálinkás Menybértnének hozott jól a konyhára, mert háza 'valóságos bucsujáró hely lett. Pedig a csoda háza megett nagyon szomorú dolgok történtek. Pálinkás 'Rozáliának esze ágában sem volt Szűz Máriát nézegetni, mert hiszen egy 16 éves szép leánynak talán egyéb öröme is van a világon, mint hogy üres óráiban Szűz Máriát lássa akkor is, mikor az nem látható. Azonban az anyja megparancsolta neki, hogy a hét bizonyos napjaiban Szűz Máriát lássa maga előtt, mit ha a szegény lány nem akart megtenni, addig ütötte-verte, mig végtére is kénytelen volt engedelmeskedni. Próbált a szegény lány megszökni is a háztól, akkor meg csendőrökkel hozzatta vissza az anyja. Mikor már a leány nem bírta tovább kín- szenvedéseit, elhatározta, hogy édes anyjától minden áron megszabadul. A szomszédék asztaláról egy őrizetlen pillanatban ellopta a töltött revolvert, s azzal 1906. julius 10-én alvó anyját halántékon lőtte, ki a lövés következtében azonnal meghalt. Ezért állott Pálinkás Rozália 1906. november hó 9-én az esküditek előtt gyilkosság büntetővel vádolva. Vádlott siró hangon beszélte el a fentebb előadott tényállást. ^Különösen nagy hatást tett a vádlott apjának Pálinkás Menyhértnek a vallomása, ki többek között előadta, hogy az elhalt feleségével való együtt élés felért a Krisztus kínszenvedésével.

Az esküdtek elé a btk. 278, 279. 280 §-okra (alapított kérdések intézteitek.

A késő esti órákban hirdette ki Pfeifer István az esküdtek főnöke a határozatot, mely szerint az esküdtek az eléjük terjesztett kérdésekre nemmel [válaszoltak.

Az esküdtek határozata alapján a bíróság vádlottat felmentette s azonnal szabadlábra helyezte.

Halálos verekedés.

Szombaton f. hó 10-én tárgyalta az esküdtbi- biróság Pap József és Pilis Gyula bűnügyét, kik Dobozon 1905. évi szeptember 17-én Juhász Gábort kocsmai verekedés közben bottal agyon verték. Minthogy azonban a közvádló a tárgyalás folyamin Pilis László ellen is vádat emelt, a bíróság a tárgyalást elnapolta, s vizsgálatott rendel el arra vonatkozólag, hogy Pilis László milyen tevékenységet. fejtett ki a bűncselekmény elkövetésénél.

Megszüntetett eljárás.

Hétfőn f. hó ll-én rágalmazás vétségével vádolt Nyárádi László volt békési ev. ref. segédlelkész bűnügyét tárgyalta az esküdtbiróság. Nyárádi László Békésen, 1905. évi márczius és április havában a »Békési Lapokban« Bleuer Arthur békési gymnasi- umi tanárról olyan közleményeket tett közre, melyek valódiságaik esetén alkalmasak lettek volna arra, hogy nevezettet a közmegvetésnek tegyék ki.

Minthogy Nyárádi László mindjárt a tárgyalás elején bocsánatot kért s kijelentette, hogy közleményeit téves adatok alapján irta meg: Bleuer Arthur vádját visszavonta, s ez alapon a bíróság az eljárást megszüntette.

Heti piacz.

Gyula, november hó 16.

A budapesti árutőzsdén gabonananeinüekbe állandóan szilárd a hangulat. A hétfolyamán az árak mérsékelten emelkednek.

Heti piaczunkon nagyobb kínálat mellett eladatott :

Búza . . . 12'80 —13'40

Árpa . . 10-40-1080

Zab . • . 11-20—11-60

Tengeri . . . 8-10— 8 20