Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
1906. október 14. BÉKÉS 9 utoljára, mert hihetőleg még sokszor fogunk a Pomucz milliókról olvasni s talán nem is sokára, egy-két hó múlva ismét fel fogják fedezni azt, hogy a milliók tényleg megvannak. Mi pedig amint már egyszer megírtuk, ismét csak konstatáljuk, Amerikában ólt és ott elhunyt jeles földünk Kocsis Sándor tanár nyomín, aki személyesen ismerte Pomuczot Amerikában, hogy a Pomucz milliók csak képzeletben vannak. Az egész Pomucz milliók ügyéből annyi igaz, hogy Pomucz György csakugyan lakott Ame rikában, ott is halt meg ezelőtt tiz évvel, de se tábornok nem volt, se miilói nem voltak, hanem — közköltségen kellett őt Amerikában eltemetni. Már pedig egy milliomosnál ez egy kicsit szokatlan. Megégett gyermekek. E hó 9-én két gyermek pusztult el tüzhalállal Békésen. Nagy Mihály napszámos felesége délután 5 óra tájban vacsorát főzött a konyhában levő szabad tűzhelyen. Körülötte játszadozott két gyermeke a 2 és fél éves László és az 5 évés Zsófia Közben az anya kiment a disznókat megetetni. Mig kint tartózkodott, a gyermekek egy ócska seprővel kezdték a tüzet piszkálni, mitől mindkettőjük ruhája meggyuladt. A hangos sikoltozásra előszaladó anya a leányt az udvarban találta s leszakgatta róla az égő ruhákat és csak azután szaladhatott a kisebb gyermekéhez, ki a konyhában vergődött a lángok között. A szenvedett súlyos égési sebek következtében a kisleány már másnap reggel meghalt, míg a fiú még másfél napig élt. Az ügyészség rondelete folytán mindkét hullát csütörtökön délután dr. líenszelmann Elek és dr. Biró György orvosok felbonczolták. A szülők ellen pedig megindították az eljárást. Esküvő. Wallinger Erzsikét Wallinger Antal uradalmi intéző leányát Békésen f. hó 9-én vezette oltárhoz Katona László vihnyepeszerónyi földbérlő. Esküvők. Gazsó István orosházi uradalmi gazdatiszt 4-én vezette oltárhoz Bakos György helybeli birtokos leányát Irént. — Komlósi Lajos orosházi posta és táviró segédtiszt október 10-ón esküdött Sarkadon örök-hűséget menyasszonyának : Némedi Mariskának. Adomány. Simkovics János nem rég elhunyt szarvasi polgár, a szarvasi ág. hitv. ev. egyház- község „uj-templom alapijának 600 koronát, a „vagyontalan árva alap“-nak pedig 200 koronát hagyományozott. Életunt. Viharos Péter 36 éves csorvási foltozó csizmadia, folyó hó 5-én délben kamrájában felakasztotta magát. Mire észrevettéK, meghalt. Tettének oka valószínűleg életuntság. Kiütötte a pajtása szemét. Szarvas főutczáján elgázolt e hó 7-én egy ismeretlen bicziklista két kis fiút, a 4 éves Nagy Károlyt és az 5 éves Karból Istvánt. Az elgázolás következtében nem esett volna bajuk a gyermekeknek, de oly szeren esetlenül estek el, hogy Nagy Károly a kezében lévő‘fadarabbal kiütötte pajtásának egyik szemét. A szerencsétlen kis fiút szülői lakására szállították. Borzalmas halál. A szülői gondatlanságnak ismét van egy ártatlan áldozata. A múlt héien Szenteíornyán Fehér Hermina 2 éves kis czigány- leáiy magára maradt a konyhában. A szabad tűzhely mellett játszott, ruhája meggyulladt a parázstól. Mire észrevették, a ruhája már majdnem teljesen leégett és olyan nagy égési sebeket szenvedett, hogy még aznap meg is halt. Elhunyt tanító- A csabai tanítói karnak gyásza van. Egyik fiatal kartárauk, Ulrich Győző tanító, ki több óv óta kiváló eredménnyel működött a róm. kath. egyház szarvasi-uti iskolájánál, rövid hetegség után, vasárnap, élte 34-ik évében elhunyt. A megboldogultat nején, szül. Glósz Laurán kívül három kiskorú gyermeke, testvérei és nagy rokonsága siratja. A cséplőgép áldozata. Szabó Mihály gépkezelő Szarvason Halzus Pál gőzmalmosnál csépelt. Munka közben belenyúlt a dobba, a mikor is a szíj berántotta, úgy hogy bal karját a gép kitépte s arczán is súlyosan megsebesítette. A szerencsétlenül járt gépkezelőt Déri Henrik dr. járási orvos amputálta. Életben maradásához van remény. Kőmüvessztrájk Mezöberényben. Az építés alatt álló polgári fiú- és leányiskola építésénél dolgozó' 14 kőműves hétfőn délben sztrájkba lépett azon okból, hogy a vállalkozók Kriezt Márton és Maasz Ádáin építőmesterek más vállalatuknál szakszervezeten kívül álló munkásokat is foglalkoztatnak. Mivel a dolgozni akaró társaikat a munkában megakadályozni akarták, a cseDdőrség közbelépett. Popovics Szilveszter főszolgabíró csütörtökön kiszállt a községbe s békiteui próbálta a sztrájkolókat, azonban sikertelenül. Erre a sztrájkoló 14 kőművest tejenként 80—80 korona pénzbüntetésre esetleg 4—4 napi elzárásra Ítélte, amiért hét közben és nem szombat este hagyták abba a munkát. A vállalkozók csabai szakszervezeten kivül álló uj munkásokat alkalmaztak s igy a munka tovább folyik. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy nem azért hagyták abba a munkát mert közöttük volt szervezetlen munkás, hanem azért mert vállalkozók egy másik épületnél alkalmaztak ilyeneket. Lopás. A multheti mezőberényi országos vásáron rajtacsipték Nagy Gusztáv szarvasi és Farkas János kötegyáni kóbor czigányokat, amint Dányi Eerencz gyulai lakostól 1 pár uj csizmát akartak elemelni, s átadták őket a békési jbiróságnak. Pocsolyába fűlt kis leány. Tóth Bálint öcsöd— veresházi tauyai lakos, múlt vasárnap feleségével együtt bement Öcsödre s három kis gyermekét a kint maradt béresre bízták. Ebéd után a béres a jószágokat legeltetni hajtotta s a három kis gyermeket pedig benthagyta a tanyában. Délután 3 óra felé a béres benézett a tanyába s csak két gyermeket látott s kérdi tőllük, hogy Sárika hol van ? A gyermekek erre a kút melletti gödörre mutattak, hol ekkorra már a gödör iszapjában meg volt fulladva a 3 éves Sárika. Öngyilkosság. Bihari Sándor csorvási csizmadia, — kinek már 63 keservesen átvergődött év nyomta a vállát, — életuntságból pénteken, lakása kamrája gerendájáia felakasztotta magát és igy megszabadult az élet további küzdelmétől. Kútba esett bika. Érdekes látványosság történt a napokban Szeghalmon a csordán. A falu három tenyészbikája összemérte erejét. Oly hatalmas' erővel viaskodtak s félelmetes bömbölést és szarvcsatlogatást vittek végbe, hogy a csordásbojtár jónak látta illő távolba elhúzódni. Egy bikát még csak megfékezne, de három egy kissé sok. A viadal hevéhen az egyik bősz állatot mely mellesleg mondva, arról ösmeretes, hogy nem régen egyik községi tisztviselőt a hivatalos vizsgálat alkalmával viadornak nézve, megkergetett — társa, hirtelen szarvára kapta s hatalmas erővel a csorda kulba dobta. Fáradságos és veszedelmes munka következett ezután, a bikát a kulból kivonszolni. Csigák és erős kötelek segélyével végre sikerült fölszinre huzni. Csodálatos, az esés következtében a bikának semmi buja nem történt. A csecsemők csontjainak és izmainak'fejlődését előmozdítjuk, ha a tehéntejhez Kufeke-levest keverünk. A Kufeke-fóle gyermek-lisztből főzött leves igen jól keveredik a tejjel, akadályozza a gyomorba a tehéntejnek durvább megalvását, úgy hogy köny- Dyebben emészhetővé válik, a táplálék értékét pedig növeli, mivel az ásványi anyagok és fehérjék olyan arányúak benne, mint az anyatejben. A „Cunard“ magyar amerikai vonal közhírré teszi, hogy a menetrend szerint október 18 án induló „Karpathia“ hajón kivül, egy héttel később, vagyis október 25-en még az „Ultonia“ gyorsgőzösét is indítja Fiúméból New Yorkba. Dijtalan felvilágosítást ad az Adria személyszállító osztálya; Központi Menetjegy iroda Budapesten, Vigadó-tér 1. és a ki- vándorlási meghatalmazottak. „Henneberg selyem“ gyárból hozatva valódi. — Fekete, teliér vagy színes 60 krajczártól 11 frt 35 krig méterenként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalmasabb. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyíijtemény posta- fordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Irodalom és művészet. „Az üzlet.“ Most jelent meg „Az Üzlet“ czimü keresdeltni szaklap első száma eredeti és ötletes tartalommal. A főbb czikkek a következők : Ki segít rajtunk? Mikép segíthetünk magunkon? Szerecse és munka. Hogyan értékesítjük a kevésbé kelendő árukat. Egy tuczat jó tanács üzleti levelek Írásához. Az eladás művészete. Még sok érdekes czikk tarkítja e lapot, melynek „Apró pénz“, „Jogi élet“, „A reklám“, „A kirakat“ és „Tárcza“ czimü állandó rovatai vannak. Az uj lap, mely havonta kétszer fog megjelenni, hivatva van szakirodalmunkban a hasznos kereskedelmi tapasztalatok terjesztésével, értékes helyet elfoglalni. Előfizetési ára 1 évre 8 korona, Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V., Perczel Mór-utcza 4. A „Világ Történelme“ 73-ik füzete tartalmazza a Görögök történetének befejezését, a Rómaiak történetének befejezését és azzal együtt az O-kor végét és a Közép kor kezdetét. A füzet a szokottnál jóval terjedelmesebb igen kényes munkát igénylő sokszínű képekkel tarkított szöveg van benne, ez az ív rész oly nagy teknikai munkát adott, hogy a füzet a kitűzött időben nem jelenhetett meg. a következő 74 es füzettől kezdődőleg ismét rendesen, minden szombaton expediálásra kerül az uj füzet. A Pesti Napló idei ajándéka, az 1906. évi karácsonyi albuma kiállítása fényével felül fogja múlni a megelőző évi kiadványokat. Minden kötet kölömb volt az előzőnél, pedig azok az előző kötetek is egytől-egyig remek díszmüvek voltak. A „Pesti Napló“ idei ajándékkönyve Rákócu Album lesz. Javairók fogják megírni a nagy szabadságharcz eleven krónikáját. Es meg fog szólalni ebben a kötetben a kor költészete és izzó muzsikája. Nagyszabású festmények, elsőrangú illusztrácziók, kiváló mesterek alkotásai díszítik majd e müvet. S a mü- lapokon kivül a sokszorosító művészet egész sor több színnyomású képben fog remekelni. E díszes ^tartalomhoz méltó lesz a keret. Bekötését a magyar iparművészet elsőrangú mesterére bízzák. Ezt az uj páratlan diszü ajándékot megkapja karácsonyra a „Pesti Nap'ó“ állandó előfizetőm kivül minden uj előfizető is, aki mostantól kezdve egy évre megszakítás nélküi a „Pesti Napló“-ra előfizet, illetve, aki karácsonyig legalább egy félévi dijat befiizet és egy további felévi előfizetésre magát kötelelezi Az előfizetés fél- és negyedévenként, sőt havonta is eszközölhető s kívánatra külön értesítést küld e módozatra vonatkozólag a „Pesti Napló“ kiadó- liivitala Budapesten, VI. kér., Andrássy-ut 27. sz. Közgazdaság. A „Békési Népbank Részvénytársaság“ 1906. szeptember hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 28 részvényes jelent meg. Az intézetnek ez év végével jár le alakulási határideje, s ezen gyűlés volt hivatva arra, hogy az intézet további meghosszabbítása vagy felszámolása felett határozzon. Az intézet 1869-ben alakult 160.000 korona alaptőkével. Az 1906. év junius hó 30-án volt 75000 korona tartalék, 1000 korona értékpapír árfolyam tartalék és 26400 korona nyugdijtőkéje. Mint ebből látható, az intézet szilárd alapokon nyugszik. Éppen az egyre növekvő forgalom miatt határozta el a pár hó előtt tartott közgyűlés, hogy a részvénytőkét 400 drb uj részvény kibocsátásával 240000 koronára emeli fel. A 200 korona névértékű részvények mai árfolyama 320 korona. Békés község képviseletében Szathmiry Gábor főjegyző és dr. Telegdy L. közs. ügyész a népbank felszámolását kérték és pedig egy idevonatkozó de nem jogerős képviselőtestületi határozatra támaszkodva. A község birtokában vau ugyanis az összes részvények */4 része 200 darab. E réven a képviselőtestület a bank igazgatóságába egy igazgatósági tagot (?) óhajt kiküldeni saját kebeléből. Mivel ezt a bank nem hajlandó teljesíteni kérték a felszámolást. A 30-iki közgyűlésen jelenlévői a fentemlitett felszólalók kivételével a meghosszabbítás mellett szavaztak, s a társaság fen- állását 50 évre meghosszabbították. A községet pedig felhívták, hogy amennyiben bizalmatlansággal viseltetik í z intézet irányában, adja el részvényeit. A bank közgyűlése egyúttal elhatározta, hogy Szeghalmon egyelőre fiók helyett csak ügynökséget állít fel, mely pár hét múlva megkezdi működését. V julius hóban kibocsátott felhívás folytán jegyzett
