Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
1906. október 14. BMÉS 5 57 szóval 8 ellenében az alispáni jelentést tudomásul vette s a tisztviselőket törhetetlen bizalmáról biztosította. A vármegye háztartási pénztárának 1907. évi költségelőirányzatát azzal a módosítással, hogy a központon egy 1200 kor. javadalmazással ellátott gyakornoki állás szüntettetik be, elfogadta s az erre szükséges 1 % pótadót névszerinti szavazással megszavazta. A vármegye főispánjának indítványát a szere- tetház létesítése tárgyában már részletesen ismer tettük, itt csak közöljük, hogy a közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta, feliratót intézvén a belügyministerhez a vármegye székhelyén létesítendő ezen nagyobb szabású internátus bérén dezése, benépesítése s fentartása iránt. Megjegyezzük, hogy a belügyminister a főispánhoz intézett leiratában ezt már előzetesen kilátásba helyezte. A közgyűlés ezen felül a főispánnak fáradozásáért, sikeres közreműködéséért, mellyei egy újabb ilyen nagyszabású, a közérdeket szolgáló intézmény létesítésének alapját vetette meg, őszinte köszönetét s hálás elis mérését nyilnánitotta. Tudomásul vette a közgyűlés a vármegyei számonkérőszéknek a jelentését a vármegyei tisztikar tevékenységéről s ezzel kapcsolatban a főispán elismerését fejezte ki a tisztikar kifejtett tevékenysége felett, Elfogadta a közgyűlés a vármegyei 1907—8 évekre szóló közúti költségelőirányzatot, melyet már szintén részletesen ismertettünk. A községi jegyzők és segédjegyzők fizetés kiegészítésére vonatkozó fökimutatást felterjeszteni rendelte a m. kir. belügyministerhez. Felirt a kormányhoz az alkotmányjogi biztosítékok törvényhozási utón való megállapítása, a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása, a cseléd és munkásügyek rendezése, a hús drágaság megakadályozása s megszüntetése iránt kiviteli tilalmak s behozatali zárfeloldások által, továbbá a sajtószabadság törvényhozási rendezése iránt. A vármegyei pénzeket a jövő évben is a három gyulai pénzintézetben helyezték el egyenlő arányban, azonban megbízták az alispánt, hogy jövőre a többi megyei pénzintézetektől is kérjen be ajánlatokat s ezek figyelembevételével tegyen előterjesztést. Hivessy Károlynak névszerinti szavazattal a segélydija és özv. Kliment Gyulánénak özvegyi segélye megállapittattak. A vármegye alispánjának a közművelődési pénzalapra vonatkozó előterjesztését, hogy 4 jutalomdij álapittassék meg a magyar nyelvet sikeresen tanító s a hazaszeretet felköltésében s ápolásában eredményeket felmutatni tudó néptanítók (tanítónők) s egy iutalomdij a kisdedóvók (óvónők) számára, a közgyűlés azzal a módosítással fogadta el, hogy 300 koronás s két 200 koronás jutalmat állapított meg a tanítók két 100 koronás jutalmat a kisdedóvók részére s a 300 koronás jutalomdijra kimondta, hogy az általában az összes vármegyei tanítók közül arra érdemesnek lesz odaadható. Ennél a pontnál dr. Berényi Armin felszólalás tárgyává tette, hogy a »Békésvármegyei Közmüve-' lődés Egyesület«, amely meg volt bízva ezen jutalmak oda ítélésével és kiosztásával, s erre a czélra minden évben 1000 koronát kapott a vármegyei közművelődési alapból, tudomása szerint már hosz- szabb idő óta életjelt nem adott magáról, s hogy az 1000 koronából egyes újság czikkeket is honorált. Kohn Dávid mint az egylet titkára válaszolt a felszólalásra ; határozottan megczáfolta, mintha az egylet bármiféle más czélra fordította volna, a vármegyétől kapott segélyt, mint arra a mire adva volt, egyben kijelenti, hogy az egyesület sem újságnak, sem egyesnek egyéb jövedelméből sem adott soha egy fillér honoráriumot sem. Az alispán előterjesztésére az esküdtszékek megalakítását előkészítő bizottságba ugyanazon 12 bizalmi férfia választatott meg, a kik eddig meg voltak választva és pedig: Hoffmann Mihály, Szé- nássy József, Schmidt József, Czinczár Adolf, Né- very Albert, Reisner Emánuel gyulai, dr. Margócsy Miklós, Yarságh Béla, Beliczey Géza békéscsabai, Morvay Mihály békési, Zlinszky,] István szarvasi és dr. László Elek orosházi bizottsági tag. A választott megyebizottsági tagok közt megüresedett helyek betöltésére a választások november 19-ére tűzettek jki. Választási elnöknek és helyettes elnöknek megválasztattak: Gyulán az első alkerü- letben dr. Follmann János s Czinczár Adolf, betöltendő lesz két hely; Szarvason az első alkerületben dr. Mázor Elemér, dr. Danes Szilárd, betöltendő lesz egy hely; Mezőberényben dr. Kovács László és Horváth János, betöltendő lesz két hely; Szeghalmon Szabó Sándor és dr. Nuszbaum Károly, betöltendő lesz egy hely ; Kétegyházán Beles Vazul s Szilágyi Pál, betöltendő lesz egy hely. A szarvasi főgymnasium közétkezőjének segé lyezésére megszavaztatott még a folyó évben 200 korona, s az 1907. és 1908. évekre 400—400 korona Ifj. Domby Lajos IV. éves rajztanárjelölt részére két nagyobb külföldi művészi tanulmányút költségeire megszavazott a közgyűlés 400—400 koronát. Dr. Bácsi Lajos és társai kérelmét a Turkeve Endrőd-Gyoma - Kondoros-Mezőberény -Köröstarcsa- körösladányi vasút segélyezése iránt fedezet hiányában nem teljesíthette a törvényhatóság. Az Öcsöd—tiszaföldvári útnak, illetve a vasiadhoz vezető szakaszának a kiépítése felvétetett a közúti programmba. Gyula város határozata, melylyel a csatornázás létesítését megtagadta, megsemmisittetett. Orosháza községnek a vámos utak tovább fejlesztése czéljából szükséges 200.000 koronás kölcsöne jóváhagyatott. Gádoros községet kötelezte a törvényhatóság Török Emilnek, mint az Orosháza--Szentes—csongrádi vasút építőjének a 15000 koronás hozzájárulás megfizetésére, mert azt a község annak idején megajánlotta. Orosháza község 1500000 koronás kölesön- ügyét, — mely a gyula-vésztői birtokvételből kifolyólag, a hátralékos vételár fedezése érdekében volt szükséges — helybenhagyta. A háziipar felkarolása tárgyában leérkezett földmivelésügyi miniszteri rendelet folytán, a gazdasági egyesület által tett javaslat felhasználásával, felsorolva a vármegyében divatos háziipari foglalkozását, an.ak támogatását és szervezését mondotta ki, hangsúlyozva a hozott határozatban, hogy a háziipari termékek kívánatos értékesítése czéljából legpraktikusabbnak tartja, ha a vármegyében létező gyárak által, e tekintetben nyújtható előnyök lehető mértékben kihasználtatnak és biztosíttatnak. Weisz Mór szakszerű felszólalása s indítványa alapján, a kérdés tanulmányozására különben egy, 14 tagú bizottság küldetett ki a vármegye alispánjának elnöklete alatt, mely a fejlesztés tekintetében kívánatos intézkedések tárgyában javaslatot fog tenni a továbbiakra nézve. Második nap. A közgyűlés második napján gyér számban megjelent bizottsági tagok jelenlétében elnöklő főispán reggel '/410 órakor nyitotta meg a közgyűlést s felhívta az előadókat, hogy a tett indítvány folytán a gyulai ügyek előadását eszközöljék. A közgyűlésen különben a következők vettek részt: Ambrus Sándor alispán, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moldoványi János aljegyzők, dr. Zöldy Géza várm. t. főügyész, Sárossy Gyula, Szabó Emil árvaszéki ülnökök, Antalóczy Nándor levéltáros, dr. Margonyai Gyula, dr. Kiss László várm. tb. aljegyzők, Kóhn Dávid, dr. Ladies László, Weisz Mór, Ludvig Mihály, K. Schriffert József, dr. Berényi Ármin, Ravai Gábor, A. Schriffert József, Múlt József biz. tagok. A katonabeszállásolás terheinek arányos megosztása czéljából egybeállitott költségvetés elfogadta s annak fedezetére 54617 koronát megszavazott a katonabeszállásolási alap terhére. A benedeki földek eladása tárgyában Gyula város és a vevők között létrejött szerződések ügyét véglegesen elbírálta s annak eredményeként otyan értelemben határozott, hogy a kényszerhelyzetet te kintve, — mely annak folytán állott elő, hogy vevők már birtokában vannak s a megvett földeken az őszi munkálatokat már be is fejezték, — az összes szerződéseket megerősíti, azonban a határozatnak azt a részét, — mely szerint a város terhére 29 hold mezei közös dűlő ut vétetett át, — megsemmisítette s utasitotta Gyula városát, hogy a kérdéses utak költségeinek hozzájárulási aránya szerint való kivetése iránt intézkedjék. — Egyszersmind, miután az ügyiratokból az tűnt ki, hogy a birtokeladással megbízott városi bizottság felületesen és nagymérvű szabálytalansággal járt el, arra az esetre, ha az eladottakból a várost bárminemű károsodás érné, a törvényhatóság ezek erejéig a városi bizottság tagjaival szemben, az egyetemleges vagyoni felelősséget kimondta. Végül a bizottság elnöke ellen, — miután hivatalos kötelességei teljesítésében nagy felületességet tanúsító módon járt el, a fennforogni látszó fegyelmi vétség megtorlása érdekéből a fegyelmi eljárást 10 szavazattal 8 ellenében elrendelte. özv. Zupka Orbánué és társai felebbezése folytán, a békési közvágóhídon kérelmezett felszerelések beállítását elrendelte. A gyulai vámosatok átvételére Gyula város közönsége ismételten felhivatott. Elnöklő főispán az idő előrehaladottságára tekintettel, 12 órakor az ülést berekeszti s annak folytatását délután 3 órára halasztja el. Gubányi Yincze felebbezése folytán, Békés községnek a vágóhídi szolga félfogadása tárgyában hozott határozata megsemmisittetett s uj határozat- hozatalt rendeltetett el. Szarvas községnek a Mezőtúr-féle vezető útja marhahajtó útnak kimondatott. Vésztő község határozata, mely szerint a magyar fajú szarvasmarha tenyésztésről átakart térni a nyugati fajú szarvasmarha tenyésztésére, nem hagyatott jóvá, mert a földmivelésügyi miniszter még nem döntött a felett, hogy a vármegye a nyugati fajú tenyész kerületbe osztassák be. Gyula város képviselő testületének határozata, mellyel a mezőőröket a vásár alkalmával a rend fentartása körüli szolgálat teljesítésére kötelezte, megsemmisittetett, mert törvénybe ütköző. Nem hagyta jóvá a törvényhatóság a tótkom- lósi községi takarékpénztár létesítésére vonatkozó határozatot, mert nem tartja életképesnek. Úgyszintén nem hagyta jóvá Tótkomlós község szervezési szabályrendeletét, különösen azt a részét, a hol kimondatott, hogy a tárgyalás nyelve magyar és tót, s hogy a magyarul nem tudó képviselőtestületi tagok kívánságára taztozik az elnök az ügyet tótul is megmagyarázni, nem hazyta jóvá pedig azért, mert itt az ország szivében egy több mint 10.000 lélekkel biró község képviselőtestületének tagjaitól méltán elvárja, hogy ismerjék és értsék a magyar államnyelvet, s e tekintetben visszafejlődést nem engehet meg. Dutkay Béla polgármesternek szignált munka- képtelensége folytán mindaddig tartó szabadságidő engedélyeztetett, mig nyugdíj ügye elintézést nem nyer, egyben utasittatott a város, hogy ezt a régen húzódó, kényes ügyet intézze el sürgősen s a polgármesteri állást töltse be. A Gyulavárosi tisztviselők lakbérügyére vonatkozó határozatot visszaadta a városnak, hogy az érdemben foglalkozzék ezzel az ügygyei, s hozzon benne indokolt határozatot, mert e felett a kérdés felett egyszerűen napirendre térni nem lehet. Elfogadtatott a vármegyei közkórház 1907. évi pótköltségvetése. Az Orosháza—szentes—csongrádi helyérdekü vasút igazgatóságába Ambrus Sándor alispán küldetett ki, a vármegye, mint törzsrészvényes részéről. Jóváhagyatott Vésztő községnek a fásítási tervek kivitele, Szarvas községnek a postaépület világítási, Békés községnek a »Bérház« bérbeadása, Endröd községnek a lóth Károly felebbezésének elutasítása, Mezőberénynek a regále kártalanítási kötvények felhasználása és takarékpénztári részvények vásárlása tárgyában hozott határozata. Az ülés délután 4 órakor véget ért s elnök a hitelesítő közgyűlést, október hó 11-ének d. e. 10 órájára tűzte ki.
