Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, igo6. október 14. 41-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — ______10 K — ! Fé l évre— —_______5 K — f Év negyedre—____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A remetei földparczellázás sikere. Az eszme felszínre vetésekor és azóta is több ízben megírtuk, hogy az id. gróf Almásy Kálmánná tulajdonát képező remetei földeknek parczellázása azon az alapon, amelyre azt a grófnő fenköit szelleme s nemesszivü- sége helyezte s azon az alapon, hogy azt a bizottság javasolta s az eredeti konczepczió feltételei szerint a legkisebb habozás nélkül következetesen keresztül viszi, az alföldi par- czellázások krónikájában páratlanul áll és ha — mint Isten segítségével hisszük — áldásos következményei lesznek, akkor a gyulai remetei föld parczellázása, illetőleg annak sikere, korszakalkotó jelentőségű s hatású lesz az egész alföld mezőgazdasági, különösen pedig a napról-napra tarthatatlanabbá váló társadalmi s gazdálkodási viszonyok üdvös fejlődésére s átalakulására nézve. Hanem épen azért, mert a remetei földparczellázás az eddigi sablonoktól eltérő úgy szólván teljesen uj csapáson indult meg, a nehézségek, az akadályok oiyan tömege su- lyosodott az eszmére, amelyet csakis a jó s igaz ügy iránt érzett fanatikus hit és szeretet, továbbá önzetlen áldozatkészséggel párosult fáradhatlan agitáczió tudták csak a csüggedés és bukás veszélyétől megóvni. Amikor a békésmegyei takarékpénztári egyesület a parczellázás nagy szoczialis jelentőségére való tekintettel, a mostani rendkívül súlyos hitelviszonyok között fölötte kedvező feltételek mellett az egész vételárnak kölcsön adását ajánlotta fel, fővárosi hitelintézeteknél történt mindmegannyi balkisórlet után a legsúlyosabb akadályt hárította el, mely Ihónapokon keresztül lebegett a parczellázás eszméje fölött. A legsulyosabbat, úgy véltük akkor; pedig a következmények azt bizonyitották, hogy az igazán és méltán legsulyosabbnál is súlyosabb nehézség következett be, mikor a bizottság a parczellázásra beiratkozókat a százalék, átírási s betáblázási bélyegköltség fedezésére szolgáló biztosíték befizetésére szólította fel. Ezen biztosíték három lioldan- kint 150 koronában volt meghatározva s a ne- messzivü grófnő áldozatkészsége, melylyel a százalék negyedrészét magára vállalta, ennek a 150 koronának is 30 koronával való apasz- tását tette lehetővé. A kapzsiságnak, irigységnek, rósz indulatnak egy részt, a korlátoltság, butaság és hülyeségnek más részt, megnyilvánulásával kellett most küzdelemre lépni, amelynek iiyenfokú dimmensiójáról halvány fogalmunk sem volt, annál kevésbé lehettünk tehát arra elkészülve. Nagy tisztelet és becsület néhány kivételnek, jobbmódú földmivesgazdáink zöme nemcsak nem segítette a szegényebb atyafi- ságát, vagy nála évek óta zsellérkedő becsületes, szegény embertársait, hogy a 120 kor. kaucziót záros terminusra befizethessék, hanem roszhiszemüleg visszatartották azokat is, akik erre az ő kölcsönük vagy kezességük nélkül is, vagy megtakarított pénzükből, vagy keserves keresményükből képesek lettek volna. Ismételjük, hogy „roszhiszemüleg“ tartották őket vissza, mert úgy okoskodtak, hogy ha a zsellérek nem fogják a kaucziokat befizetni, akkor a kegyelmes grófnőnek alapfeltétele, tudni illik hogy az árendási s ökörjárási föld csak szegényeknek és csak két-három holdakban jusson, nem valósul meg, aminek — szerintük — az lesz a természetszerű következménye, hogy mint minden eddigi parczellázásnál történt, ezt a földet is utoljára is majd ők vehetik és veszik is meg. A roszhiszemiiség egészen észszerű alapon látszott feküdni, de a tisztelet és becsülésünkön kívül álló ilyen gazdáknak meg nem érdemelt vigasztalására meg kell mondanunk, hogy nem történt volna igy, ahogy ők kifundálták; mert mégha végig sikerült is volna, mint három héten tényleg sikerült a zselléreket a kauczió befizetésétől le* beszélmök és visszatartaniuk, a remetei föl- det ők még sem vehették volna meg, mert másnak mint a zsellérségnek egyáltalán nem volt eladó. És ha meg kellett botránkoznunk a gazdák zömének ilyetén rosszindulatán (Szemere Miklóssal szólva: nagy tisztelet a kivételeknek) nem kevésbé lehetett megdöbbennünk ama minden képzeletet felülmúló korlátoltság fölött, a mely a nép szegényebb rétegeiben volt észlelhető és mely korlátoltság lehetővé tette, hogy a zsellérség ne ös- merje fel — amiért a közeli s távolabbi vidékek szegény emberei, ahová hire jutott a remetei földeladás módjának, irigylik a gyulai zselléreket — a maga érdekét, a maga előnyét, aminőben a nemes grófnő jó indulatából, nemes szivüségéből kifolyólag az életben csak egyetlen egyszer, csak most lehet része s amit ha most elmulaszt, azt többé az öröklét sem hozza vissza. Ez a rosszindulat egyrészt, ez a korlátoltság más részt igazán csüggesztő hatással kellett hogy legyen az A, Tulipán-dalok. Messze, keleten felpirkadt a regg’ Harczi zsivajban dobog a sereg. Hosszú sor indul hegyen-völgyön át, Megy Árpád népe keresni hazát, Kelet virága, bűvös tulipán, Keblén hozott a legszebb magyar lány ! S elmúlt időknek szép emlékekép’ Megőrző hiven mindmáig a nép, Szerelmesek közt titkot közvetít, Ringó bölcsőben álmot ódesit — S ha jő a halál búsan, feketén, Virraszt sírunknak sötét éjjelén . . . II. Szép virág a tulipán, Épen mint a magyar lány, Pipi piros levele — Lobogó láng, mint a rózsám szerelme ! Szép virág a tulipán, Epen mint az én babám, Pipi piros virága — Rubintkő, mint a galambom csöpp szája. Mányiné-Prigl Olga. A kedves mama . . . Irta: Julius Severus. Gróf Szilár Gyurka nem ütött apjára. Lő- rincz gróf valódi mágnás volt, de úgy is tudott költeni, mint egy mágnás. Húsz millión felül örökölt a boldogult fösvény Ferencz gróftól s alatta a bácsalmási és szentantalfalvi nagy birtokok három millió forint adósággal lettek megterhelve. Az idősebb Szitár gróf rajongott a klubbéletért, szerette a versenypályákat és bomlott a hölgyvilág után. Itt érvényesültek költséges passziói, keresetforrásainak megapasz- tója; életének e három fontos tényezője volt. No de talán, ha a kártya, a ló, meg a demimonde nem is létezett volna, akkor is túlköltekezésben szenvedett volna a nemes gróf, mert e hiba a vérében volt. Különös, de a Szitár család származási táblája azt mutatta, hogy egy könnyelmű grófot mindig egy takarékos követte, ki helyre hozta elődje vétkeit és e jó elődöt ismét egy költekező gavallérszülött követte és igy tovább. Ferencz gróf takarékosságát követte Lőrincz könnyelműsége, mely már az adósságcsinálásig ment, Lőrincz régiméjét lett hivatva helyrehozni Gyurka gróf, ki az egyszerű munkás élet után vágyott. Nyárspolgárnak nevezték azok a lejárt urak, kiknek váltóit nem akarta girálni, de barátai viszont tiszteletükben odáig mentek, hogy „atyja bátyjáénak nevezték. Persze jelezni akarták ezzel, hogy Lőrincz gróf mennyire rászorul fia gyámságára. Külömben más tekintetben is megillette Gyurka grófot ez az elnevezés, megillette annyiban, mert ha atyja társaságában megjelent a kaszinóban néha-néha, vagy a tur- fon még ritkábban, de a színházban igen gyakran, úgy csakugyan inkább testvérének, mint fiának hihették a külsejéről. Lőrincz gróf huszonöt évvel fiatalabbnak látszott koránál, mig Gyurka gróf komolyságával imponált és látszott idősebbnek. Pgyszer azután Lőrincz gróf, ki ritkán tudott komoly lenni, komoly beszédet folytatott fiával. Reggel hazatérve a klubból, mielőtt lefeküdt volna, egy théát készíttetett és fiát kérette magához. Az éppen akkor készült el az öltözködéssel s épp lovat nyergeltetett. Azonnal atyjához sietett. Siro/in Emeli az étvágyat éa a teatsúlyt, megtzfli- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, búrotok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ ereäeü csomagolást. F. if •3'nianH-Lia Dache & Co. Basel (Svájc). Xja.p-o.nls: mai száma 12 oldal.
