Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-07 / 40. szám

1906. október 7. BÉKÉS 3 földmivelósügyi ministerhez intézett fel iratát hasonló szellemű felirattal való támogatás czéljából megküldte a vármegye közönségének. A választmány teljes mérvben osztotta az e tekintetben felhozott amaz indokot, hogy az országszerte érezhető nagy busdrágaság egyik fő alapját a szarvasmarhák drágasága folytán bevett ama szokás képezi, mely sze­rint most már az egy éves növendék mar­hák levágása rendszerré vált. E czélból javasolja, hogy a szarvasmarha állomány csök­kenését megakadályozandó intéztessék felirat a földmivelésügyi ministerhez az egy éves állatok levágatási tilalmának felállítása iránt oly értelemben, hogy ezután csak nyolcz hetes borjuk vágatása engedélyeztessék. Egyik fontosabb tárgya lesz még a köz­gyűlésnek dr. Bácsi Lajos és társai által a vár­megye közönségéhez intézett kérvény, mely­ben nevezettek a Turkeve—Endröd—Gyoma— Kondoros—Mezőberény—Köröstarcsa—Körösla- dányi vasút czóljaira 400.000 korona hozzá­járulást kérnek. Erre nézve a választmány javasolja, hogy miután a törvényhatóság útalapja a be­ruházási hitellel együtt végrehajtandó hid és utépitések költségeivel oly mérvben van meg­terhelve, hogy teljesen ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy az útalap terhére bármiféle segély megszavazható lenne, ennél fogva a törvényhatóság annál kevésbé telje­sítheti a kérelmet, mert annak a vidéknek, melyen a kérdéses vasút létesittetnék, köz­forgalmi érdekeket szolgálni hivatott vasut- jai már kiépítve vannak és igy a közgaz­dasági jelentőségű vasutak létesitésének elő-i mozdítása a vármegyei közúti alap feladat körén túl fekszik. Egyéb fontosabb ügyekkel lapunk más helyén bővebben foglalkozunk. Póttárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1906. évi október hó 9-éu tartandó rendes köz­gyűlésére. A vám. közkórház 1907. évi pótköltségvetése. A békéscsabai nyilvános jelleggel felruházott közkórház alapszabálya és házirendje. A mezőberényi és békési hidak vállalkozója: Pfaff Ferencz és a vármegye közt létrejött egyezség, a vállalkozó által támasztott kártérítési követelésre nézve. Az Orosháza—szentes—csongrádi helyi érdekű rasut engedélyének megkeresése, az igazgatóságba- egy tagnak kijelölése iránt. Fazekas Antal és társai szentetornyai lakosok­nak felebbezése a képviselőtestületnek, a községház áthelyezése kérdésében hozott határozata ellen. Mezőberény község, valamint Kriszt Mihály és társa hozott a mezőberényi polgári fiúiskola épitése ügyében kötött vállalati szerződés. A békéscsabai katonai hadszerkészlet raktárnál kivánt hozzáépítés engedélyezése iránt a temesvári hadtestparancsnokság megkeresése. Gyulaváros polgármesterének kérelme, a folyó évben megtartandó városi képviselőtestületi tag­választások bevezetésére választási elnök kiküldetése iránt. Csorvás község képviselőtestületének határozata, i gróf Hoyos Miksától vett földbirtok vételárának i kifizetése tárgyában. Mezőberény község elöljárósága és Gyuricza Mihály mezőberényi lakos között létrejött adásvételi szerződés. Mezőberény község és a vállalkozók között az ottani polgári fiúiskola építési tárgyában kötött vállalati szerződés. Mezőberény község által az utczák kikövezésére 'elvett 60000 koronás kölcsön kötvénye, valamint íz utczák kikövezése czéljából a vállalkozóval kötött szerződés. Szeghalom község és Czoll Demeter vállalkozó iözött, egy ártézi kút fúrására vonatkozólag kötött szerződés. Szarvas község határozata, a szarvasi vámos utak átvétele tárgyában. Mezőberény község határozata, a községi határ- részek rendezése tárgyában. Gyulaváros képviselőtestületének határozata a vásár­állási vámház eladása tárgyában. Köröstarcsa község képviselőtestületének hatá­rozata Tóth László és társainak segélyezése tár­gyában. Szeghalom község képviselőtestületének határo­zata a gyepmesteri telep körülkerítésével felmerült tulkiadások megtérítése tárgyában s ez ellen K. Papp Sándor és társai felebbezése. Szarvas község határozata a postahelyiségek bérbeadása tárgyában. A Nagybecskereki községi közigazgatási tan­folyam igazgatóságának átirata az ott létesítendő internatus segélyezése tárgyában. Békéscsaba község képviselőtestületének hatá­rozata az 1906. évi tulkiadások jóváhagyása tárgyában. Nagyszénás, Gádoros Gyulavári és Szentetornya községek 1905. évi számadásai. Tóth Károly endrődi lakos községi pénztárnok feleb­szabályrendelet keretén kívül eső magán- tevékenységét nem kívánja korlátozni, sőt maga is ohajtandónak tartja, hogy tiszt­viselői, tudásukat, egyéni értéküket a köz­hasznú intézmények létesítésében, vezetésé­ben érvényesíthessék. Oltalmazni akarván r vármegye tisztikarát jövőben való hasonló megtámadtatásoktól, — kimondani javasolja hogy a vármegye alispánja utasittassék egy- szersmindenkorra, miként a jövőben mind­annyiszor, mikor a tisztviselők megbízáso­kat vállalnak el, arról jelentést tegymn, hogy ilyképpen a közgyűlés a kérdés érdemében ügydöntő és irányitó jogát alkalmilag min­dig érvényesíthesse. Az 1907. és 1908. évi közúti költség- vetés az előzők rendes szükségleteit magá­ban fogl aló tételeitől csupán annyiban külön­bözik, hogy a gyomai hid építésére van fel­véve 240.000 korona. Egyébb uj építkezés nincs tervezve, mert a felmutatott nagyobb maradványok a beruházási törvény alapján kiépítendő utak költségeire, mint az útalap hozzájárulásai használtatnak fel, tehát ez az alapja annak, hogy a költségelőirányzat ke­retében a gyomai hid építésén kívül egyéb munkálat felvéve nincs. E helyütt meg kell említenünk, hogy a vármegye által az 1907, 1909. évekre vonatkozólag megállapított köz­úti programúi azóta már ineghirdettetett, s az ellen Csorvás, valamint Endrőd községek által előterjesztetett két felebbezéssel együtt, jóváhagyás kinyerése czéljából már felterjesz­tetett a kereskedelemügyi ministerhez. Nap mint nap letárgyalt kérdés és min­denki előtt ismeretes panasz tárgyát képezi a mai nap nehéz megélhetési viszonyai kö­zött is a mindennapi élelmet képező hús szertelen drágulása, illetve a bus árak foko­zatos emelkedése. E tekintetben Kolozsvár- megye törvényhatósági bizottsága már fel­emelte tiltó szavát, s e tárgyban a m. kir. rozata ellen. Mezőberény község véghatározata, a regale kártalanítási kötvények felhasználása tárgyában. Ugyan ennek véghatározata takarékpénztári rész­vények vásárlása tárgyában. Békéssámson község véghatározata 40000 koro­nás kölcsön felvétele tárgyában. Békés község véghatározata a »Bérház« bérba- adása tárgyában. Ez ellen beadott felebbezés. Orosháza község véghatározata ÍTOŰOOO koro­nás kölcsön felvétele tárgyában. Füzesgyarmat község képviselőtestületének hatá­rozata, a község tulajdonát képező földek mikénti hasznosítása tárgyában. Az országos »Rákóczi« bizottság megkeresése II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazaszállitása alkalmából Budapesten rendezendő ünnepélyen való részvétel iránt. Ozv. Kliment Gyuláné kévénye néhai férje óvadékának törlése tárgyában. Gyula város, Körösladány, Füzesgyarmat köz­ségek 1905. évi árvapénztári számadása és Szeg­halom község 1904. és 1905. évi árvapénztári szám­adása. T a n ü g y. Október 6. a főgymnasiumban. Kegyeletesen ünnepelte október 6-áD a róm. kath. főgimnázium az aradi vértanuk emlékét. Reggel V2 8 órakor ünnepélyes gyászistenitiszteletet tartottak a Szent- háromság kápolnában, utána a tanári kar és az ifjúság az intézet tornatermében gyűlt össze s el­énekelte a Szózatot. A Szózat elhangzása után Papp Béla III. oszt. tanuló ifj Ábrányi K. Október 6. ez. költeményét szavalta ; majd Gróz János tanár meg­indult szívvel méltatta az évforduló jentőségét s hazafias lelkesedéssel utalt e nap tanulságaira. Utána Fóris Gyula II. oszt. tanuló szavalta Pósa Lajos Október 6-án ez. költeményét. A kegyeletes ünnep­ség a Hymnusz eléneklésével zárult. A gyulai róm. kath. főgimnáziumi bizottság folyó hó 3-áD, szerdán d. u. bizottsági ülést tartott. A bizottság elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Spett Vincze bizottsági tagról, kinek a gimnázium létesítése ügyében szerzett érdemeit, valamint a bizottságban kifejtett működését jegyző­könyvében is elismeri. — Gróh Béla a főgimnázium művészeti és mértani rajz szaktanára állását október én elfoglalta, a bizottság előtt leteszi az előirt hivatali esküt. — Csák György bizottsági tag a bizottság nevében üdvözölte Gróh Ferencz elnököt prépost-kanonokká és debreczeni plébánossá történt kinevezése alkalmából, örvendetes e megérdemlett és magas kitüntetés, de veszteség a bizottságra nézve, mert megfosztja elnökétől. A bizottság el­határozta, hogy Gróh Ferencz elnök kiváló érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti és elismeri. lünk. Minthogy a saját költségén szerezte be - az ellátását, külön szobát adattam néki a vizs­gálati fogságban. De két napnál tovább még sem tagadott. Megtörtén, szégyenkezve mondott el mindent ... Ez a minden pedig igazán mulat­ságosan egyszerű dolog volt. 1 — En R. L. lyoni kereskedő vagyok. Nem régen nősültem s a feleségemmel öt nappal ez-p előtt valami ostobaság fölött összeszólkoztam,jí azaz, hogy a hozománya fölött támadt vita közöt-h tünk s én kissé éles szót mondottam, amiért a! feleségem annyira megneheztelt, hogy nyomban ' fölkerekedett és elment a házamból. Azt mondta, 6 hogy visszamegy a szüleihez, akik Párizsban laknak. Nem hittem neki, de követtem távolról r és láttam, amint a pályaudvarra megy s vonatra ** ül. Én is fölszálltam a vonatra, de nem találtam rá egyik kocsiban sem. Egy közbeeső állomáson f azonban az asszony észre vett s az éppen induló * vonatról elszökött. Annyira sietett, hogy a hol­miját is otthagyta. Engem pedig tovább vitt a ^ vasút . . . Képzelheti uram, mennyire megdob- ^ bentem, amikor ezek után azt olvasom a lapok­ban, hogy szenzácziós bűnügyet nyomoznak. ^ Ez igazán nevetséges 1 ' — Tehát hol van most a madame ? — kér- 1 deztem R. L. urat. 3 — Otthon. Meggondolta magát és haza jött. Estére én már otthon is találtam, amikor 3 visszatértem és mind a ketten nevetjük önöket. — De hát miért nem mondotta el ezt g azonnal? — Féltem. Hiszen ha belekerül a lapokba, rendkívül ártalmamra volna az üzletemben és ^ mit szólna hozzá az apósom, meg az anyósom. Megígértem a hallgatást s az ügy elaludt, f anélkül, hogy a sajtó sejtette volna a históriát a íme, egyike azoknak az eseteknek, amelye- s két kideríthetetlen titokként őriz meg a krimi nalogia. k _________ s

Next

/
Thumbnails
Contents