Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-23 / 38. szám
1906. szeptember 23. BÉKÉS 7 alakítást produkált, úgy hogy a közönség nem győzött eleget kaczagni s a jutalmazott mellett többször nyílt szinen is, szűnni nem akaró tapssal tüntetett. Rajta kívül az est sikerében legnagyobb része volt Dobsa Margitnak, aki llusba kaszirnőt játszotta. — Dobsa betegsége miatt hosszabb idő óta nem játszott s most felgyógyulván, annál frissebb erővel s temperamentummal lépett újból fel. Eleven, parázs, minden ízében kecses játékát, valósággal élvezte a közönség, friss, kellemes, úgy látszik erősbödő hangjával egészen meglepett bennünket, úgy hogy énekszámait is többször megtapsolták, tánczával meg épen frenetikus hatást ért el. Bátran elmondhatjuk, hogy a vidéki színtársulatoknál a tánczmüvészetnek olyan személyesitője mint ő, aligha van még egy, de még a fővárosi színpadokon is ritkítaná párját. Harmonikus, plasztikus s zenei mozgásai egybeolvadva, tánczát valóságos művésziessé emelik. Pompás karikatúra volt mint özvegy Mostoha Manóné T Pogány Janka s nagyon találóan, a paródiához megkivántatóan alakított Toronyi (Tubák a trombitás). Jeles volt Hajnal, a báró, Lányi a leánya s Bérezi, mint rendőr. A gésák, An day, Lengyel Klára, Zách Terka, H. Czene Stefánia, Kemény J., B. Horváth Irma igen csinosan néztek ki s zajos hatást ért el Losonczy Gábor, aki különben egy, leghasznavehetőbb mellékszereplő, midőn az egy »Rózsa szál« dalba bele énekelt. A jutalmazottat a felvonások végén többször lámpák elé hívták. Bérezi Gyula jutalomjátéka kedden lesz, mikor is közönségünknek egy rendkívüli mulattató estélyre van kilátása, mert tekintetbe véve, hogy a kedvelt komikus Stern Izsákot a házaló zsidót veszi jutalomjátékául és már maga e darab a legmulat- tatóbb énekes bohózat és a jutalmazandónak nagyszerű szerepe van a darabban, de ezenkívül még egy nagyszerű »Tarka színpad« látványosságában lesz ezen estélyen a közönségnek része. A tarka színpadon részt vesznek Károlyi Leontin, Toronyi Gyula, Oláh Gyula énekekkel; Palásthy Sándorj humoros kuplékat, Bérezi Gyula a legújabb »Zsiga«! kuplékat adják elő, Bércziné Horváth IrmaJ betanításában pedig egy nagy szabása »Tulipán« tánezot fognak ellejteni stb. stb. ezek után azt hisszük, hogy a keddi estélyen teljesen zsúfolt ház fog gyönyörködni. — Ma este a »Gyöngyélet» czimü bohózat kerül színre, amely darabnak előadására, — mint újdonságra, — már hetek óta készül a társulat drámai személyzete s mesés dolgokat beszélnek a darab hatásos voltáról s pikantériájáról. Akik tehát' kedvelik a legújabb bohózat irodalom hasonló zsánerű termékeit, azok el ne mulasszák ezen legelső helyen álló, ilynemű termék megtekintését. Az előadása, előre is megmondhatjuk pompás s igen élvezhető lesz. Major Simon színműíró sikere Pénteken este teljes irói sikert ért el a fővárosban Major Simon dr. városunkügyédi karának és társadalmunknak rokonszenves tagja, a mikor is, mint előre jeleztük, Ipám uram ez. népszínművének bemutató előadása volt a népszínházban. — Az összes pesti lapok hasábos tudósításokat írnak az uj darabról s bár Major Simon darabját illetőleg a méltatások hangja el is tér egymástól, az egyértelmüleg nyilvánul a kritikákban, hogy Major Simonban erős talentum lakozik s e darab az iró kétségtelen tehetségének bizonyítéka. Különösen hosszasabban foglalkozik vele a Pesti Hírlap1 de nem kedvezőtlen a Magyar Hírlap, Budapesti Hírlap, Újság és a többi számot tevő újságok kritikája sem. — A szép sikerű darabban Vidor népszínházi igazgató, Komlósy Emma, Zöldi Vilma, Ujváry, Pázmán, Pintér, Kovács Mihály, kreálták a főbb szerepeket. — A darabot annak idején, a mikor Gyulán színre került, részletesebben ismertettük tárczarovatunkban, azóta a szerző lényeges átdolgozásokat tett a darabon, a melyekről lapunk jövő számában emlékezünk meg. Most térszüke miatt csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy a darab teljes színpadi sikert aratott s ehhez igaz örömmel gratulálunk. Közgazdaság. A békésmegyei takarékpénztári egyesület, Luká C3 György akadályoztatása következtében Gróh\ Ferencz prépost plébános elnöklete alatt tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen 28 részvényes 240 szavazatra jogosított 286 részvény képviseletében vett részt. Elnök előterjesztette a rendkívüli közgylés tárgysorozatának egyetlen pontját, az igazgatósági jelentésnek a részvénytőke emelése érdekében előterjesztett javaslatát, amely a részvényeseknek előzőleg megküldetvén, a közgyűlés azt felolvasottnak nyilvánította. Szénásy József igazgató terjesztette azután elő a lapunk hirdetési rovatában közölt „aláírási felhivásM, mely szerint 500 drb. 200 korona névértékű részvény illetve 1000 drb. részjegy bocsájtatik ki részvényenkint 600 korona, illetőleg részjegyenkint 300 korona árban. A felhíváshoz a részvényesek közül Nuszbek Sándor szólt hozzá, ki tekintettel ama körülményre, hogy a békésmegyei takarékpénztári részvények forgalmi ára ez idő szerint 700—730 korona, a részvényeknek 600 korona helyett 700 koronáért való kibocsájtását indítványozta. A részvényesek azonban az igazgatósági javaslatot emelték határozattá, tudni illik hogy az uj részvények csak 600 koronáért bocsáttassanak ki. A közgyűlésen m-gjelent részvényesek között az aláírási ivek kiosztattak, a többi részvényeseknek pedig postán küldettek el. A rendkívüli közgyűlés busz pereznyi tanácskozás után elnök éltetésével befejeztetett. A Gyulavidéki h. é. vasút Gyula—Feketegyarmati vonali-észén f. hó 16-4n megnyílt a végleges teheráruforgalom, mely alkalommal úgy a kocsi rakományi, mint darabáru fel és leadására a következő állomások nyittattak meg: Gyula csatlakozó állomás, Gyula--Vámházkitérő, Paradicsommajor, Gyulavári, Solymosmajor, Dénesmajor, Bedő szeg, Feketegyarmat. A forgalom teljes erővel meg is indult s annak nagy részét ezukorrépa, fa és egvébb gazdasági szükségleti czikkek teszik ki. Szer Ián érkeztek meg a feltűnően Ízlésesen kiálli- lott motorkocsik, melyek a személyforgalmat hivatnák lebonyolítani s melyeknek próbajáratait a jövő hétre tervezi Zerkovitz Rudolf főmérnök. A beállott kedvezőtlen időjárás és a megyénkben támadt mun- kássztrájk nagyban hátrálják az építés gyors befejezését, de al épitós vezetősége mindent elkövet, hogy sikeres befejezés után a vasút egész hosszában mielőbb átadassák rendeltetésének. Vasúti Ügyek. A kereskedelmi miniszter tudatja Békésvármegye közönségével, hogy Pallós Ignácz budapesti vállalkozónak a pusztatenyő-kunszent- mártoni helyiérdekű vasút Kunszentmárton -állomásától kiágazólag Öcsöd és Békésszentandrás községek érintésével a m. kir. államvasutak Szarvas állomásáig vezetendő, szabályos nyomtávú, helyiérdekű vasútvonalra a múlt évben kiadott és 076 méteres keskeny nyomtávval való tervezésre is kiterjesztett jlőmunkálati engedély érvényét egy óv tartamára neghosszabbitotta. Az Orosháza—szentes—csongrádi vasút építése is befejeztetett. A vármegye em*- liczinálisnak Orosháza—szentesi vonalszakasza, még i múlt évben átadatott a forgalomnak, most pedig udatja az érdekelt társasaság, hogy a mai nappal negnyilik a forgalom számára a szentes—csongrádi vonalszakasz is. E vasútnak a megnyitásával Békés- vármegye Orosházán keresztül közvetlen összeköt etést nyer a tiszai viziuttal, amely körülmény elentŐ8 előnyöket biztosit kereskedelmi forgalmának. A szüret eredménye. A gyulai ketti szol lök ben lz ide, szüret mennyiségileg eléggé sikerültnek nondható, minőségileg azonban nem hasonlítható a nult és azt megelőző évek termésével egybe. A nustnak czukortartalma megfelelő ugyan, de a bor zében a sok esőzés miatt beállott szöllö rothadási ónyeges kárt okozott. A szürött must ára 20—24' toronán áll hectoliterenkint, az első rendű csemege zöllö kilonkint 36 filléren kelt, ebben sem alakul- íatott ki a szokásos nagy forgalom, mert előbb a larazsak és vadméhek, később a sok esőzés a fiir- öket igen megrontotla. Különben általános a pa- ia8z a szöllösgazdák között, hogy még eddig ki íem derített okokból az oltványszöllök rohamos msztulősnak indultak s 8—10 éves újon épített zöllök egészen tönkrementek. A dűlőket illetőleg egnagyobb termést az aranyági és törökzugi szöllök Iadták. Nagy termés volt dióban, de kevés szilvában, finom téli alma és körtében pedig semmi termés nincs, sőt a fák is kezdenek egymásután kiveszni. N y i 111 é r. K rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerkesztőség. r*CQ<?7Qrfiirrln BudaPesten- Nyári és UOCloZ.CtI IUI UU téli gyógyhely, a magyar irgalmasrend — tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török, kő- és márványfürdök; hőlég, szénsavas és villamosviz-fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld í40 6—10 Az igazgatóság. P«8| co!wom 60 krajczártól méterenDqII OutjCIll ként. Uotlsó újdonság. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú niintagyüjtemény postafordulattal. Selyemgyár: Heiineberg, Zürich. Törvényszéki csarnok. A bírák mozgalma. Az 1903. évben megtartott első folyamodás! országos bírói kongresszus által kiküldött állandó bizottság szeptember 16-án tartott ülésében a következő határozatot hozta : »A bizottság nem kételkedik abban, bogy a kormányr és az országgyűlés, — melyeknek a király a nemzet által egyaránt kijelölt hivatása az alkotmány biztosítékainak továbbá kiépítése, — a bírói függetlenségnek nincs egyik legfőbb alkotmány biztosítéknak megerősítését kiváló feladatául tekinti, s az e téren kétségtelenül észlelhető bajok orvoslása iránt a kellő intézkedéseket megteszi. És miután az igazságügyi kormány a bírák anyagi helyzetének javítását már a legközelebbi jövőre kilátásba helyezi, a bírói függetlenség erkölcsi biztosítékainak további kiépítése tekintetében pedig az igazságügyminiszternek a jegyzői karhoz intézett beszédében foglalt az a kijelentése, hogy ez a kérdés a külön birói szervezeti törvénynek szintén közeli feladatát fogja képezni, a bizottságra megnyugtatóig hatott: a bizottság, — tekintettel arra is, hogy a bírák mozgalmát némely oldalról politikai czéloltra iparkodnak kihasználni; az országos birói kongresszust ez idő szerint egybehívahdónak nem találta.« A bírósági jegyzők hasonló szellemű határozatot hoztak. Ügyvédek a kúria ellen A pécsi ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy feliratot intéz az igazságügyi kormányhoz, melyben figyelmeztet arra >a tarthatatlan állapotra, hogy a kúria a hozzá felterjesztett ügyeket sokszor csak két évi késedelem után intézi el. A kamara titkára, Pleininger Ferencz országgyűlési képviselő, ebben az ügyben interpellácziót íog intézni az igazságügyminiszterhez. Az államnyeiv mellőzéséért rendbírság. A világért sem nálunk Magyarországon, hanem Németországban, a bíróságok rendbírsággal sújtják mindazokat a tanukat, akik az állam nyelvét birják ugyan, de mégis megtagadják az azon való válaszadást és saját anyanyelvükön beszélnek. A bírság alapja az, hogy az ilyen tanuk a bíróság iránti tiszteletlenséget és illetlen magaviseletét tanúsítanak az által, hogy íz állam nyelvét tüntetőén mellőzik. Nálunk sem irtana, ha a bíróságok ilyen gyakorlatot követnének. Verekedő gulyások. Varga Sándor és Nagy Sámuel tordapusztai uradalmi gulyások egy fedél ilatt laktak. 1906. márczius 3-án elvégezvén dolgukat, pihenni tértek, mindenik a maga odújába. S jóllehet, a két lakást fal választja el egymástól, a két gulyás között mégis nézeteltérés merült fel a ’álon keresztül. Oka pedig ennek Varga Sándornak íz a tapintatlan s eléggé el nem Ítélhető nyilatkozta volt, melyet a falon keresztül eresztett meg, íogy t. i. Nagy Sámuel kollegája nem jószág mellé raló, csavargó, bitang ember. Nagyon bánthatta Nagy Sámuelt az az »oktalan« beszid, mert, — mint elbeszélő, — »szóbeszédiieg, perelés formájában« ő is
