Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-04 / 5. szám
2 BÉKÉS 1906. február 4. elkerülésével vezetett volna a gyulai állomáshoz, ebből folyólag jórészt csak átmeneti forgalmat biztosított volna. A tervezett vasútnak a város belterületén, annak központján, piaczán való keresztülvezetóse a messzebb irányuló forgalom kiszolgálása mellett, teljes mérvben kielégíti azt a forgalmi szükségletet, a mely az érdekelt vidék és Gyula város egymásra utaltságából, helyi gazdasági összeköttetésük megerősítésére fennáll. Hogy ez mily előnyöket jelent a vidékre, a mely könnyebben és közvetlenebbül jut a legközelebbi város piaczához és mit a városra, a melynek kereskedelmi és ipari fejlettségében fogja keresni és megtalálni a vidék minden szükségletének kielégítését, azt értékben elképzelni nem lehet. Mindezen érdekek kielégítésére irányzott törekvések teljes sikerét jelenti a vasúti részvénytársaság megalakulása és egyszersmind biztosítja azt, hogy a vasút rövid pár hónap alatt kiépítve és forgalomba helyezve létezésének előnyeit csakhamar éreztetni fogja. * * * A gyula—simonyifalvi vasút érdekeltségéből alakítandó részvénytársaság alakuló közgyűlése pénteken délelőtt 10 órakor vette kezdetét. A vármegyeház kisebb tanácsterme egészen megtelt részvényesekkel. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumot Dessewffy Aurél ministeri titkár, Békésvármegyét dr. Fabry Sándor és dr. Berthóty István, Gyula várost dr. Bucskó Koriolán h. polgármester, Jantsovits Emil ügyész és Molnár Albert mérnök, Gyulavári községet Z. Nagy Ferencz biró és Hegedűs Gyula jegyző, az aradmegyei Nagyzerind, Vadász és Simo- nyifalva községeket Csukay Gyula kisjenői főszolgabíró és a községek elöljárói, gróf Almásy Dénes uradalmát Szekér Gyula, a kisjenői főherczegi uradalmat Kokass József képviselték Ezeken kívül mintegy 50 részvényes jelent meg Gyuláról, Nagy- zerindről, Miskéről, Vadászról és Simonyifalváról. Az alakuló közgyűlés elnöki tisztét dr Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán látta el, ki jelezte, hogy mint a vasút előmunkálatait végző vármegyei vasúti bizottság elnöke foglalta el az elnöki széket Majd ismerteti a szóban forgó vidék vasutjának létesítésére régebben megnyilvánult törekvéseket, az előző tervek meghiúsultát és azt, hogy a közszükségként jelentkező óhaj megvalósítását Békésvár megye törvényhatósága vette kezébe, a mely által kiküldött vasúti bizottságnak végre sikerült a közös érdekeket és az ezek elérését szolgáló anyagi eszközöket akként egyesíteni, hogy a régen óhajtott vasút létesítése biztosítva van. Megállapítja, hogy az alakuló közgyűlés szabályszerűen hivatott össze és hogy megjelent részvényesek által a részvények túlnyomó része képviselve lévén, a közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésével dr. Berthóty István vármegyei tb. főjegyzőt bízván meg, az alakuló közgyűlést megnyitja. A közgyűlés első tárgyaként Szekér Gyula a vasút engedélyese tett jelentést az alaptőke biztosításáról, a 800,000 korona alaptőkéből 760,000 koronát az érdekelt erkölcsi testületek és nagybirtokosok, valamint az állam biztosították, a többi egyes részvényesek aláírásával biztosíttatott. Ismerteti a részvénytőke befizetésének megszabott módozatait Jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A részvénytársaságnak elkészített és a kereskedelemügyi minister által felülvizsgált alapszabálytervezetét dr. Berthóty István pontok szerint ismertette. Az egyes pontoknál a közgyűlés tagjai' részéről történt hozzászólások és az előadó felvilágosítása után a közgyűlés az alapszabályokat egyhangú határozattal elfogadta. A gróf Almásy Dénes hitbizományi uradalmával az ennek tulajdonát képező gazdasági vasút át vételére vonatkozó szerződést ugyancsak dr. Berthóty István ismertette. A szerződést, a melylyel a 157,000 korona beruházással létesült és a szokásos értékcsökkenés levonásával 108,000 koronára becsült iparvasutat minden tartozékaival együtt 85000 kor. értékű részvényért átadja és az átadás módozatait, valamint az uradalom gazdasági üzeme érdekében egyes kezelési módozatokat állapit meg, a közgyűlés vita nélkül egyhangúlag elfogadta, a minek megtörténte után Szekér Gyula engedélyes a h. é. vasútra vonatkozó összes jogait és kötelezettségeit ünnepélyes nyilatkozattal átruházta a részvénytársaságra, a közgyűlés pedig ezeket átvállalta. Az elfogadott alapszabályok és szerződés alapján a közgyűlés kimondotta a részvénytársaság megalakulását és a vasút kiépítése, felszerelése, valamint az állami és egyéb más hozzájárulások leszámitolta- tása tekintetében való intézkedésre az igazgatóságot el hatalmazta. Az engedélyes és alapitó Szekér Gyula az igazgatóság kinevezésének jogát magának fent nem tartván, javaslatára a közgyűlés' egyhangúlag a következőket választotta meg az igazgatóság tagjaivá : A kereskedelemügyi ministerium később megnevezendő kiküldöttét, Békésvármegye képviseletében dr Fábry Sándor alispánt, Gyula város kiküldötteiként dr. Bucskó Koriolán h. polgármestert és Molnár' Albert mérnököt, az aradmegyei községek megbízottjaként Csukay Gyula főszolgabírót, Szekér Gyulát és Kokass Józsefet mint az érdekelt két nagybirtokos képviselőit, továbbá Haviár Lijost és Weisz Mórt. A felügyelő bizottság tagjaivá szintén egyhangúlag megválasztattak Schmidt József, JanUovit< Emil, dr. Berthóty István, Kóhn Dávid és Reisner Ede. Miután a közgyűlés az alapító engedélyesnek a szokásos felmentvényt megadta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Jantsovits Emilt és Schmidt Józsefet küldötte ki, Molnár Albert indítványára a vasút előmunkálatai körül kifejtett fáradságos munkáért dr. Fábry Sándor alispánnak, Szekér Gyula engedélyesnek és Haviár Lajos főmérnöknek jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A tárgysorozat elintéztetvén, az elnök szép szavakkal adott kifejezést azon óhajnak, hogy a vasút; mielőbb kiépülvén, az érdekelt vidék gazdasági felvirágoztatását szolgálja és eredményezze és a részvényesek érdeklődését megköszönvén, az alakuló közgyűlést berekesztette. Még pénteken délután az igazgatóság megtartotta alakuló ülését, a melyen az igazgatóság elnökévé dr. Fábry Sándort, alelnökévé Szekér Gyulát és dr. Bucskó Koriolánt választotta meg, az üzemvezető szerződtetéséig pedig jegyzőt teendőinek ellátására dr. Berthóty Istvánt kérte fel. A végrehajtó bizottság tagjaivá Szekér Gyulát, a kereskedelmi ministerium képviselőjét, Weisz Mórt, Haviár Lajost és Molnár Albertet választotta meg és előkészitő intézkedéseket tett az építkezés mielőbbi megindit- hatására. 339—1906 Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik kamit- teher bejelentésre vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 15 nap alatt annyival inkább adják be mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1906. évi január hó 28-án. 43 í-i A városi adóhivatal. mögött remek jó karban tartott gyalog és kocsi- utaival. Gyalog indúltunk másfél órai ottartózkodás után vissza Kjőbenhavnba. Gyönyörű idő kedvezett bolyongásunknak; az út, amelyen jöttünk, kezdetben bent vezet az erdő mélyében, majd rátér a tenger partjára. Eltéveszteni nem lehet, mert hiszen csak a parton kell haladni, s föltétlenül a fővárosba jutunk. A levegő enyhe; inkább hűvös volt, mint meleg és csodálatosan üde és tiszta ; nem' csoda különben, mert hiszen egyik oldalról a tenger tisztítja s frissíti fel, a másikról az erdőségek. Száz és száz bicikli suhan el mellettünk, jelezve, hogy világváros közelében járunk. Lassan-lassan bealkonyodik, ránkbornl az éj sötétsége; utunk elvezet a dán királyok híres remetelakához, illetőleg vadász-kastélyához, az Eremitagehoz. Magas dombon fehérük az egyszerű ház, körülötte pázsitos térség, amely belevész a vak homályba és a! környező erdőségbe. Mellettünk békén legelészik százával vagy ezrével talán a vadaskerti vad: öz, szarvas, dámvad; egy-egy lépteink zajára felemeli koronás fejét, egy percig ránk bámul, aztán békén' legelészik tovább. Megszokott itt az idegen; Európa! minden államából özönlik ide az utas s egy sem mulasztja el felkeresni ezt a bájos helyet. Az elosön-j desült, elsötétedett táj költészete erőt vesz lelkűnkön ; hallgatva vándorolunk tovább Klampenborgig, a kővetkező tengeri fürdőig. Ott aztán felszállónk villamosra; 11 órakor bent vagyunk lakásunkon. Mielőtt Dániától megválók, nem tudom meg- állani, hogy a három ország nyelvéről meg ne emlékezzem. Nem beszélem ugyan egyiket sem, de anynyiszor hallottam őket, annyi felírást, svéd, norvég és dán lapot láttam és próbáltam olvasni, hogy habár homályos, de valamiféle képzetet mégis alkottam róluk. Mindahárom ország nyelve germán nyelv, még pedig a germánnak skandináv ágához tartozó. Az intelligens osztályok azonban tulajdonképen csak két nyelvet beszélnek: Dániában és Norvégiában a dán nyelvet, Svédországban a svédet; a tulajdonképeni norvég nyelvet csak a norvég köznép beszéli. Hangzásukban ezek a nyelvek hasonlítanak is a némethez, körülbelül úgy hangzanak, mintha a német nyelvnek valami erősen eltérő nyelvjárását hallanók, érteni azonban semmit sem lehet a szóbeli nyelvből. Olvasva sokszor ráismer az ember egy-egy szóra, megért egy-egy könnyebb mondatot. Svédországban az állomásokon pl. gyakori volt az a felírás: „Imgang verbjuden!“ Nem nagy tudomány kellett hozzá, hogy kitaláljuk, hogy ugyanaz, amit a német így fejez ki: „Eingang verboten.“ Ez a mondat: „Was bezahlt man für die Fahrt mit einem einspänner, mit einem Zweispänner ?“ svédül így hangzik : „Hwad betalar man főr akning med en éntspannare, en tvaspännare ?“ A norvég nemzeti himnusz így kezdődik : „„Ja wi elsker dette landet“ németül: „Ja wir lieben dieses Land.“ Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy a nyelvrokonság dacára beszéd közben a skandinávoknak úgyszólván egy szavát sem érti meg az, aki németül bármily jól is tud. — A nyelvtudomány azt állítja, hogy a skandinávok nyelve és a német nyelv két olyan ága a nagy in✓ A vélekedésbe szerényen, de állhatatosan beleszólt újra a „Boleró“ is. Hát ö mit vétett? Hát nem szép egy szép ifjú, hajlékony termeten a széles övre simuló „boleró“? Hogyne volna és ennélfogva a termetük szépségére büszkék ragaszkodnak is hozzá álhatatosan. A szoknyákról csak annyit, hogy gurulnak és bővülnek. Egyelőre de ezek igazán csak kifogástalanul szép alakokra illők, a széles övükkel egybeszabottakat erősen viselik. Ezek persze, hogy a termet minden hajlásút követhessék, nagyon sok lapból készülnek és néha minden varrás hosszában végig még díszítve is vannak. Egy ilyen szoknyát tökéletesen elkészíteni művészet számba megyen. Ida. £ A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legczélszerübben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatalába Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utcza 4. számú házában van. Az éjféli nap vidékein. ívta : Korponay István. v Kjőbenhavn Skodsborg különben, bár elég nagyhírű, nem valami nagy fürdő; legalább a német fürdőkkel nem igen vetekedhetik. Egészen az észak-német, illetőleg porosz fürdők mintájára épült. Nagyon kellemesen lepi meg az embert a rengeteg erdőség a fürdötelep háta
