Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

1906. szeptember 16. BÉKÉS Lajos központi tanítót választották meg. Helyére pedig Boldizsár Zűgmond eddigi kisebb javadal­mazásit tanítót léptették elő. — A főgimnázium pénztárosának megbízatása lejárván, helyére Kocsor Perencz füldmivest a 48-as párt jegyzőjét válasz­tották meg. Az utóbbi választást megfellebbezik. Beiratások. A békési ev. ref. főgimnáziumba beiratkozott: az I-ső osztályba 48, II ba 36, III-ba 25, IV-be 32, V-be 12, Yl-ba 19, VII-be 16 és VIII-ba 18 tanuló, összesen 206. Előjegyzésben van 6 tanuló. Emelkedés a múlt évi létszámmal szemben 32. — A békési községi polgári leány­iskolába a tavalyi 43 tanulóval szemben, 60-an irat­koztak be. Ilyen magas még nem volt a tanulók létszáma az iskola fenálláea óta. Távozó tanító. Bagoly Géza békési ev. ref. egyházi tanítót az aradmegyei Feketegyarmat refor­mátus hivei egyházi tanítóul megválasztották. Hírek. Vármegyei Őszi közgyűlés. Jeleztük már annak idején, hogy a vármegye őszi rendes közgyűlése október hó 8 án fog egybehivatni. Ehhez képest a közgyűlés egyik legfőbb tárgyát képező jövő évi házipénztári és közúti költségvetések határidőhöz kötött tárgyalása czéljából a vármegye állandó vá­lasztmánya folyó hó 17-én, hétfő d. e. 9 órára már összehivatott. A közgyűlés tárgyait tekintve, köz­érdekű vonatkozásuknál fogva igen fontos kérdé­sek megvitatásának nézünk elébe s az őszi közgyű­lés rendes anyagával szolgáló költségvetéseken fe­lül az alispáni jelentés lesz az, a mely mint jelez­te' et t, a mezőgazdasági sztrájkok motívumaira vo­natkozó s kinyomozó statisztikai adat gyűjtés fel- ölelése folytán, közgazdasági jelentőségében az ed­digi alispáni jelentések rendes medréből kiemel kedik. A házipénztár jövő évi költségvetése nagy­ban egészben a legutóbbi költségvetés keretében mozog. így ez úttal is felveszi az árvaszéknél egy uj ülnöki állás, egy alügyészi állás, egy levéltári segédi állás javadalmát, melyek különben a folyó évi költségvetésben már szerepelnek. Ugyancsak uj állásként javaslatba hozatik egy a 10. fizetési ősz tályba sorozandó III. osztályú aljegyzői állás szer­vezése, melyei tulajdonképen a költségvetés újabb megterhelést alig szenved, miután a központon egy 1600 korona javadalmazásu közigazgatási gyakor­noki állás befog szüntettetni, az ezen felül mutat­kozó különbözet fedezése az állami pótjavadalma­zás terhére kéretik. Az uj szervezés az alispáni ügykörbe utalt útlevelekkel járó fokozatosabb mérvű hivatalos teendőkön felül abban leli indokát, hogy a központon lényegesen emelkedő munkatöbblet ál­lott elő. A szervezés folytán megszűnik ama visz- szás állapot, hogy a központba beosztott két köz- igazgatási gyakornokot a nagy munkahalmaz foly­tán bizonyos ügyekben önálló előadókként kellett alkalmazni. Különben is tény, hogy nálunk, a vár­megyei alj >gyzők létszáma a többi vármegyék lólek- számához és aljegyzők számához viszonyítva a leg­kisebb, miért is a központ ügyellátás nehézségének eloszlatása is indokot kell hogy képezzen az uj aljegyzői állás tételének beállításánál. Személyi változások folytán, megtakarítás mutatkozik az alispáni állásnál 800 korona, II. és III. aljegyzők személyi változásánál 360 korona, melyhez hozzá­véve a megszüntetendő gyakornoki állás javadalmát összesen 3155 korona a megtakarítás. Tervbe vé­tetett a vármegyei hajdúk diszfelszerelésének meg­újítása, melylyel 1881-ben láttattak el a hivatal szolgák s minélfogva ez a beállítás is indokoltnak látszik. Végül javaslatba hozza a tervezet, hogy a járási hivatalok részére a törvénykönyvek és ren­deletek gyűjteménye végre beszereztessék. A vár­megye közüli költségvetése ezúttal két évi elő­irányzatában kerül tárgyalás alá. A közigazgatási bizottság legutóbb foglalkozott e tervezetekkel 8 arra nézve azt javasolja, hogy a költségvetés az 1907. évre 946.421 korona 13 fillér bevétellel, — 657.685 korona 96 fillér kiadással és 288.735 korona 15 fillér maradványnyal, mig az 1908-ik évi 757.401 korona 66 fillér bevétellel, 570,487 korona 96 fillér kiadással s igy 186.913 korona 70 fillér maradvány­nyal irányoztafnék elő. Az útadó százaléka: ion­ban javasoltatik megáilapittatni, míg az igás útadó minimum : 6 korona, 3 kézi napszám útadó mini­mum : 3 koronában irányoztatott elő. A törvény- hatósági úthálózatba van 183 km. kiépített, és 250 km. kiépittetlen, összesen 433 km. hosszú ut. A költségvetés a két érre uj építkezés foganatosítása czéljából csupán a gyomai hid kiépítési költségeire vesz fel 240.000 koronát. Ezen egyedüli előirányzat abban leli indokát, hogy a beruházási törvény által czélzott és a törvényhatóság által legutóbb egybe- állitott közúti programúiba felvett utak költségeihez az előirányzott évekre a törvényhatóság részéről nagymérvű hozzájárulás lesz viselendő, melynek fedezésére a megfelelő költségvetési maradványt már most ki kell mutatni. Dr. Berónyi indítványa a vármegyei tisztviselők összeférhetetlensége és abból kifolyólag a szervezési szabályrendelet meg­felelő módosítása lárgyában szintén most most kerül tárgyalás alá. Gyula városnak a benedeki földek viszonteladása tárgyában kötött jogügyletei szintén most nyernek elbírálást. A közigazgatási bizottság féléves jelentése, valamint többrendbeli társ törvény­hatósági átirat, közérdekű vonatkozású kormány rendelitek, vármegyei pénztári ügyek, községi felebb- vitelek és tárgyak fogják még anyagát képezni a közgyűlésnek, mely az ügyek óriási halmazánál de főként fontosságánál fogva rendkívül látogatottnak Ígérkezik. Széles Elek hosszabb ideig volt gyulai, majd békési rom. kath. segédlelkészt Radu Demeter belényesi gör. kath. püspök, ottani kegyur belényesi plébánossá nevezte ki. — Széles Elek egy év előtt került el Békésről Nagyváradra. Békésvármegye közkórházának 1905 ik évi működéséről dr. Berkes Sándor kórházigazgató fő­orvos 132 lapra terjedő rendkívül érdekes és tanu- ságos jelentésben számol be. A jelentés a követ­kezőket tartalmazza: Az 1905-ik év története. Betegforgalom. A kórházba a múlt óv folyamán 4322 beteget vettek fel, ezek közül 183 az elme­osztályra. Az előző évről visszamaradt 655 beteg gél együtt összesen 4977 beteget ápoltak és pedig 2097 a belgyógyászati, 2325 a sebészeti, 558 pedig az elmeosztályon. Ápolási napok száma 234, 332-re emelkedett. A felvételek száma 660, az ápolási napok száma pedig 9104 volt több, mint az előző évben. A műtétek száma 1171 emelkedett, ami 158-al több, mint tavaly volt. Az orvosi műtétek ezen nagy száma valamint azoknak a dr. Kaczvinszky János kórházi műtőfőorvos által, külön czikben közölt leírása, élénk tanúságot tesz azon munkásságról, amelyet a kórház sebészeti osztálya kifejt. A konyha 235.354 ételadagot, 132,225 klgr. kenyeret, 212,310 drb zsemlyét, 3971 adag bort és 140 litor sert szol­gáltatott ki. A mosókonyhán 350,421 darab ruha lett kimosva s betakarítva, mihez 2587 klgr. szap­pant használtak fel, melyet egészben házilag állí­tottak elő. A kórház műhelyében serényen mun­kálkodtak. A czipész műhelyben 1231 darab láb­belit javítottak, a szabók 2907 darabot, a kosár­fonók 499 uj darabot készítettek és 77 darabot javítottak. A munkásuők 4967 darab ruhaneműt, 5595 darab fehérneműt és 484 uj darabot készítet­tek. A munkás elmebetegek állandóan foglalkoztak a kertben, a gazdasági udvarban, a konyhában, az asztalos és gépész műhelyben, sőt a kórház házi építkezéseinél is segédkeztek. A iroda összesen 6043 ügydarabot intézett el. Kegyelettel emlékezik meg az igazgatói jelenté* Szalczer Nándor gondnok haláláról és rendkívüli melegséggel a lipótmezei or-zágos elmegyógyintézethez kinevezett dr. Pándy Kálmánnak az elmegyógyintézet szervezése majdan vezetése körül szerzett hervadhatlan érdemeiről. A jelenté* beszámol a kórházi tüzőrségi telefon s az önálló villanytelep létesítése iránt kifejtett, mind- ezideig azonban még sikerre nem vezetett akczió- ról, továbbá a telekvásárlásról, utóbbiról annyiban, hogy a kórház szomszédságában levő 4 házat tel­kestől megvásárolták 47200 koronáért. A házakat részben tiszti, részben cseléd lakásokul használják fel, mig a szükséges nagyobbszabásu építkezéseket megvalósíthatják. A belügyminister által engedő­számban, voltak és vannak reflektánsok. A kórház fokozatos fejlődését ékesen fanusitó táblázat mutatja ki ; a közkórházi jelleg elnyerése óta emelkedő betegforgalmat illusztrálja, hogy 1879-ben ápoltatott 342 beteg, 9006 ápolási napoD, mig 1905-ben 4977 beteg 234, 332 ápolási napon. Az emelkedés tehát óriási. A múlt évben felvett betegek között volt békésmegyei 2936, ezek között gyulai 935, más vármegyei 2023, külföldi 15. A jelentés főbb czik- kei a következők : Kórházi bizottság, kórházi sze­mélyzet, betegforgalom, hónapok, életkor, vallás, lakhely és foglalkozások szerint, részletes kimuta­tás a kórnemekről, kimutatás az elmebetegekről kórnemek szerint, kimutatás a halálnemekről, költ­ségvetés, kórházi személyzet fizetése, jelentés a kórházi alapítvány felhasználásáról, zárszámadás, jelentés a segélypénztárról, élelmezés rendje, kimu­tatás az egyes ételadagokról és az azokhoz felhasz­nált élelmi czikkekről, élelmezési kimutatás. Kun Pál dr. tudományos fejtegetése, a következő czim alatt : Tüdővészes betegek és a közkórházak. Dr. Décsi Károly tanuságos czikke, „Az elmegyógyitó osztály jövőjéről.“ (melyet lapunk mai számának tárczarovatában közlünk) és dr. Kaczvinszky János érdekes czikke a sebészeti osztály működéséről. Katonai szemle. A Gyulán állomásozó 2 dik számú m. kir. honvéd gyalogezred rendes őszi szem­léje a napokban ment végbe, amikor is a csapatok kiképzését Balázs György kerületi parancsnok és Kiss Zsiga dandárparancsnok, tábornokok szemlél­ték meg. A szemle eredménye felett és a kiképzés fokát illetőleg a szemlét teljesítő tábornokok meg­elégedésüknek adtak kifejezést. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Goldner Hermann orvost a közkórház sebészeti osztályán üresedésben levő segédorvosi állásra kinevezte. A remetei fóldvótel ügyében dr. Fábry Sándor főispán vezetése alatt Darányi Ignácz földmivelés- iigyi ministerial tisztelgett gyulai küldöttség eljárá­sáról lapunk múlt heti számában referáltunk. A minister beváltotta Ígéretét, amennyiben azonnal intézkedett, hogy állami mérnök jöjjön Gyulára a parczellázás műszaki munkáinak keresztülvitelére. Hankovszky Jenő kir. főmérnök, ugyanaz, aki tavaly a benedeki uradalom p irczellázását teljesí­tette, hétfőn reggel érkezett Gyulára és megkezdte a munkálatot. Ezt megelőzőleg Erkel János, az alsó fehér Körösi társulat igazgató főmérnöke és Künzl Ernő mérnök Szekér Gyula urad. jószágfel - ügyelő közreműködése mellett megállapították a társulat által az Árendásban létesítendő belviz- levezető csatorna útvonalát, mint amelyhez a par­czellázás alkalmazkodni fog oly képpen, hogy a csatorna a három holdakban kimérendő parczellák fardülője lészen. A remetei földvételre tudvalevőleg 700-an felül jelentkeztek zsellérek, akik közül az illeték és átiratási bélyegköltség fedezésére szolgáló 120 koronát a városi pénztárba eddig a következők fizették be: id. Nagy István, Csiszár Eerencz, O. Nemes István, Szelei Márton, Dobos János, Csele István, Nyisztyár György, id. Nyisztyár György, ifj. Ocsai András, Aponyi Antal, Juhász János, Csiszár Kálmán, Tokai István, Balog György, Cseke Ferencz, Varga Ferencz, Dózsi István, Rostás Péter, Nyisztyár György, ifj. Nyisztyár György, Nyisztor János, Bojtörő János, Koré János, Biró Lajos, ifj. Szilágyi István, Fábián Lajos, Németi Gábor, Morár Lázár. A befizetések határnapja szeptember 26-ika. A képviselő testület által kiküldött föld- vétéli bizottság a venni szándékozó zselléket ma délelőtt 11 ólakor a városháza termében tartandó gyűlésre hívta össze, melyben a parczellázás módo- ataira nézve a felvilágosításokat megadja. Három esztendő Óta nem volt olyan csapadék- dús hetünk, mint a múlt hát folyamán. Hétfőn eredtek meg az ég csatornái s három napon át mondhatni folytonosan esett, de esős volt az idő a hét utolsó három napján is. Kellett i», mert a föld már újra meg volt repedezve a szárazságtól. Jóté­kony hatása volt az esőnek annyiban is, hogy a szőlő dézsmáló darazsakat elpusztította, másrészről azonban csaknem egész héten át akadályozta a csépiést és nyomtatást, késleltette a tengeri szedést és szüretelést, amit pedig már hétfőn megkezdettek. ________________________________ 5

Next

/
Thumbnails
Contents