Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
2 BÉKÉS 1906. augusztus 26. 8 Gyoma—körösladányi törvényhatósági köz- utnak a gyomai hídtól Ivörösladáuyig terjedő szakasza: 19.286 km. 9. Mezőberény—vésztői törvényhatósági köz- utnak, Mezőberénytől a Kettős-Körözsig terjedő szakasza: 5.600 km. 10. Orosháza—szentesi törvényhatósági köz- utnak, Orosházától a vármegye határáig terjedő része. Ezen útnak a hódmezővásárhelyi határba eső része az útépítési programúiba Hódmezővásárhely részéről még a folyó évre felvétetett s kiépítése csak a törvényen kívüli állapot következtében maradt el. Hossza : 6.512 km. 11. Az öcsöd—tiszaföldvári viczinális útnak a községtől a vashidig terjedő 1 km. szakasza és azon esetben, ha Jásznagykunszolnok vármegyében a mezőtúr—tiszaföldvári útból tervbe vett öesödi kiágazás a vármegye határáig megépíttetnék, ezen kiágazásnak a határtól a vashidig terjedő része : 6.350 km. 12. Köröstarcsán a községházáig kiépített útszakasz folytatásaként a Kossuth-téreu Z. Nagy Lajos házáig, illetve a Kálvin-utczán a posta- hivatalig terjedő községi ut, melynek kiépítését a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 1898. évben 5176. számú rendeletével hajlandó volt “'engedélyezni. Hossza: 0.30 km. 1909. évben kikövezeudők : 13. Azon esetben, ha Jászuagykunszolnok- vármogye mezőtúr—szarvasi közutját Báuróvón is túl, egészeu Bókésvármegye határáig kiépítené, a határtól Szarvas községig vezető mezei közös dűlő, hossza: 6.64 km. 14. Azon esetben, ha Biharvármegye Nagyrabétól Nagybajomon át, Bókésvármegye határáig a kőutat kiépitené, ez által Békésvármegye Debreczen felé, illetve Berettyóújfalu és Püspökladány felé közutat nyerne: ezen ut folytatását képező füzesgyarmat—nagybajomi vicinális útnak a vármegye határáig terjedő része : 5.50 km. 15. A gyula—vésztő —Szeghalom—berettyóújfalui törvényhatósági útnak Vésztő község és a községi temető között lévő szakasza: 1.30 km. 16. A békés—szarvasi viczinális útnak, a község szélétől a körgátig terjedő, a temetőkhöz vezető két kilométer hosszú szakasza. A felvett 16 útszakasz kikövezése nemcsak a helyi forgalom igényeit volna hivatva legalább részben kielégíteni, de a magasabb jelentőségű országos ut politika czéljait is szolgálja az által, hogy legnagyobb részben a szomszédos törvényhatóságok útépítési programmjával is ösz- szeköttetést keres, mig a részben hajózható folyókhoz való hozzájutást biztosítja, illetve az I. és a leendő III. transversalis müut között a vármegye azon részében, hol a talaj lekötöttebb minőségű, enuélfogva a földutak legjárhatlanab- bak : a közgazdasági érdekek remélhetőleg nagyjelentőségű szolgálatára, a szarvas—ladányi ntnak kiépítésével mindenkor használható kapcsot létesít. Azon esetben, ha az 1907. évben kiépítendő Orosháza—tótkomlósi—makói útszakasznak az 1908. évben kiépítendő öcsöd—mesterszállási útszakasznak azon építési feltételei, melyek a 3., 4., 11. számban megjelölve vannak, az 1907., illetve 1908. évekig nem teljesülnének: ezen útszakaszok kiépítése az 1909. évre marad; ha pedig akár ezen utak, akár a szarvas—bánrévei, illetve füzesgyarmat—nagybajomi utaknak a 3., 4., 11., 13., 14. pontjaiban megjelölt építési feltételeinek teljesülésére az 1909. évig kilátás sem lenne, feutartja magának a törvényhatóság a jogot, hogy ezen esetben ezen útvonalak helyett más utvoualak kikövezését határozhassa el. Biztosítandó azouban a fennebb említetett útvonalak kiépítésének lehetőségét, már most megkeresi Hódmezővásárhely város, Jásznagy- kuuszolnok vármegye és Biharvármegye törvény- hatóságait, hogy útépítési programijukba az Orosháza—tótkómlosi és Orosháza—szentesi útszakaszoknak Hódmezővásárhely város területén lévő részeit, illetve a mezőtúr—tiszaföldvári útból, a mesterszállás —öesödi kiágazást, valamint a mezőtúr—szarvasi útszakaszt Jásznagykunszolnok vármegye határáig, végül Nagyrábétól Nagybajomon át, Biharvármegye határáig terjedő utl szakaszt útépítési programijukba felveuni szíveskedjenek. Egyben feliratilag felkérni határozza a m. kir. kereskedelemügyi minister urat arra nézve, hogy ugyanezen útszakaszok kiépítésének Hódmezővásárhely, illetve Jásznagykunszolnok és Biharvármegye törvényhatóságok által leendő f Ívételét lehetőleg biztosítsa. Ezen határozattal megállapított útépítési Programm még koránt sem meríti ki a törvény- hatóság azon feladatát, melyet a közgazdaság érdekei az utak kiépítése alakjában útalapjaival szemben támasztanak, még mindig maradnak jogos igények teljesítetlenek, amelyek kielégítésére az állami beruházás összegének s az útalap teljesítő képességének jelen kimerítése után egyelőre reményt sem nyújthat. A vármegye minden egyes vidéke jogos igényeinek lehetőség szerinti szolgálata, valamint azon czél, hogy a vármegye minden vidéke részesüljön a foganatosítandó nagyobb szabású építkezés közgazdasági előnyben, végül a fontosabb régi törvényhatósági utak első sorban való kikövezéséhez fűződő méltányos igények, valamint a szomszédos törvény- hatóságok útépítési programijához való köteles alkalmazkodás lehetetlenné teszik, hogy Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Bókóssámson, Vésztő, Nagyszénás, Békés, Köröstarcsa, Gyoma, Újkígyós, Endrőd községek és Gyula városának kisebb részben régi törvényhatósági ut, nagyobb részben viczinális utak kikövezése érdekében beadott kérelmeit teljesíthesse ; bár elismeri a törvéuyha- tóság, hogy ezen községek kérelme több oly fontos viczinális útvonalnak a törvéuyhatósági úthálózatba való felvételére és kikövezésére irányul, melyek közgazdasági jelentősége kétségbe vonhat- lau, mégis a szükséges anyagi eszközök hiányában a támasztott jogos igények kielégítését a jövő feladatára kell utalnia. Nem zárkózik el a törvényhatóság a szarvasi takarékpénztár, Vésztő, Kondoros, Békésszentandrás és Szeghalom köz ségeknek községi utczák, illetve a takarékmagtárhoz vezető ut kiköveztetése iránti kérelmük nagy fontosságú helyi jelentőségétől sem, miután azonban utczák és hozzájáró utak elszigetelten a törvényhatóság útalapjából ki nem építhetők: ezen kérelmek teljesítését elutasítania, illetve a vámos kőutak tovább fejlesztése alkalmából leendő esetleges teljesítésre elodáznia kell. Ellenben helyt ad a törvényhatóság Füzesgyarmat község kérelmének s a füzesgyarmat— bucsai viczinális utat, azon okból, mert ezen útvonal jásznagykunszolnokmegyei folytatása már teljesen kiépített törvényhatósági ut, s igy ezen füzesgyarmat—bucsai útvonal a leendő III. transversalis ut és a karczagi kiépített ut közötti TÁRCZA. A szerelem próbája. Herendy Iván a legboldogabb ember volt a világon. Fiatal, alig 28 éves, e^y előkelő gyár főnöke, a bájos és egyúttal végtelenül gazdag Batykay Alice vőlegénye. Istenem, mennyit küzdött egész életében. Szülői elszegényedtek, később egy egész fam:- liát neki kellett tartani, de ő nem lankadt, dolgozott, tanult kitartóan s itne az eredmény nem is késett sokáig. Elvégezte az egyetemet, diplomával a kezében egy két hét alatt pompás álláshoz jutott s alig telt el két esztendő, már bátran gondolhatott a nősülésre. Csak gondolhatott volna, de ő egyáltalán nem gondolt. — Megházasodhatnál már Iván, szóllitották meg gyakran barátai, de ő reájuk sem hederitett, várt, várt, mig megérkezik az igazi, az ö számára teremtett nő. A gyár órája a hat órát jelezte, Iván éppen készülődött, indulni akart, mikor az igazgató szobájába toppant. — Parancsol igazgató ur? — Óh, kedves Herendi ur, legkevésbé sem parancsolok, S2'vességetjöttem kérni, igen, egész komolyan mondom. Hisz tudja én most fönn nyaralok az egész családommal a Svábhegyen ; gondoltam bejövök önhöz s meghívom magunkhoz estére. A szívesség csak annyi, amit kérek, hogy ne utasítsa vissza a meghívást. — Végtelen nagy szerencsének tartom — felelt Herendy láthatólag megilletődve. — Akkor ne késsünk, lent vár az automobilom. Még jóformán fel sem ocsúdott Iván a meglepetéstől, mikor a gép a fogaskerekű állomás előtt megállóit. * — Hisz a feleségemet már ismeri — szólt az igazgató mosolyogva. Herendy főmérnök ur, Alice a le'inyom. Az ifjú s a leány egymásra nézett a bemutatkozáskor s szemük kölcsönösen megvillant, min:ha titokban azt súgták volna egymásnak: Te vagy az, te rád vár am én, egyedül csak te rád. S Herendy mindennapos lett az igazgató házában. A leány melegen érd klődött iránta, amiből később vonzalom, majd szerelem keletkezett. Alig két hónap múlva megtörtént a nagy eset: Herendy Iván, mint hatalmas, gazdag gyárigazgató leányának vőlegénye jelent meg a világ előtt. A nagy boldogság megrészegítette a derék ifjút. Oda omlott menyasszonya lábai elé, csókolta a kezét, az arczát, a ruhája szélét. A leány gyermekesen simult a deli ifjúhoz és suttogva mondogatta: — Imádlak szerelmem, mindenségem. * Nagy estély volt az igazgatóéknál, díszes, előkelő társaság gyűlt össze a pazarul kivilágított termekbe. Csak Iván hiányzott. Ó Párisban járt. hivatalos ügyei szóllitották oda. Ó, de azért mindig együtt volt Alice-val gondolatban. Minden nap irt mindig egyről, mindig ugyanarról — végtelen nagy rajongó szerelemről. Alice a verendán ült és szerelmesével foglalkozott. — Igaz tegnap is irt, óh a drága, óh az édes. Kivette zsebéből a levelet s halkan olvasni kezdte: „Repülj te sas, repülj te képzelet. Fond körül kis tündéremet A költészet, a szerelem varázsával, .Szállj be a szivébe, ird be gondolataimat. Igézd meg őt, fonj glóriát a feje köré Ékesítsd fel a szerelem örökzöld koszorújával, Csókold meg helyettem, há alszik, ha ébren van, Ha jár, kél, ha imádkozik Gyújtsd fel képzeletét Fess bele rószaszinü tündérálmot. Csókold a homlokára, hogy szeretem, Csókold a szemére, hogy imádom, Csókold az ajkára, hogy meghalok érte. Repülj te sas, Repülj te képzelet.“ Összecsókolta a levelet s megreszketett a boldogságtól. Egyszerre azonban lehűlt. Hátha ez az egész csak játék, csak rut hazudozása a szerelemnek . . . ah nem, Iván őt igazán szereti, de ... de mégis, hátha nem, hiszen nem régen ismeri még, nem látott bele még a leikébe, félt, remegett, hogy csalódásra fog ébredni. Istenem, Istenem miért is teremtettél leánynak, hogy ha már az vagyok, miért nem vagyok szegény. A társaság szerte széledt. Szórakozottan sietett szobájába s lefeküdt.