Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
1006 január 28. BÉKÉS 5 Budapesten, V, Alkotmány-utcza 5. készséggel nyújt felvilágosítást mindazon ily bajban szenvedőknek, kik egészségük teljes helyreállítását az ő uj és -bevált módszere segítségével elérni óhatják. Sirolin-Roche a creosot-gyógykezelésnek teljesen uj utat nyitott, mivel ugyan maga is creosot- preparatum, de teljesen méregmentes és kellemes izü. Tüdő- és gégetuberculosisnál tehát legjobban ajánlható. Az orvosok egybehangzóan nyilat-óznak annak kiváló hatásáról ezen súlyos betegségek ellen. ,Sirolin-Roche“ minden gyógyszertárban kapható. 60 krajczártól méterenként. Utolsó újdonság. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemény postafordulattal. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Báli selyem kaphatják meg a »Független Magyarország« kiadó- hivatalától (Budapest, Erzsébet-körut 50.) Vasúti állomások, dohánytőzsdék és egyébb lapelárusitók szintén csakis a meghatározott 1 korona előre való beküldése mellett tarthatnak igényt e lapszámra Gyulai élet. — Választás a városnál. — A csütörtöki választásból az a tanúság, hogy nem minden úgy történik a városban, ahogy a Józsefvároson akarják, illetőleg hogy az is megtörténik, amit nem akarnak a németvároson. — Most ugyanis nem annyira pártok, mint inkább csak 'ellenpártok voltak, a Bueskó-pártiak tudniillik nem annyira akarták Bucskót főjegyzőnek, mint ameny- nyire nem akarták, hogy Szikes legyen a főjegyző, s a Szikes-pártiak meg nem annyira akarták Szikest, mint amennyire nem akarták azt, hogy az ő akaratuk nélkül történjék valami a város közügyeiben, tízek a jó urak ugyanis azt hiszik, hogy ők a város érdekeit kisajátitották és mindenki hunczut, aki nem az ő szájuk ize szerint akarja a város érdekeit előmozdítani. — S a városatyai hivatottság csimboras- szójának magaslatán állónak csak azt tartják, aki velük együtt hurrogja le a 20 krajczár napdij- emelést kérő szegény dijnok kérelmét s aki minden esztendőben átlag háromszor megmenti a város anyagi helyzetét azzal, hogy megtagadja a városi tisztviselőktől a megélhetés feltételeit. Ennek a derék felfogásnak tulajdonítható aztán, hogy sehol a vármegye egyetlen községében olyan rosszul fizetett tisztviselők nincsenek, mint Gyula városánál s nem vé- letlenség, hogy ugyancsak sehol a megyében nincs olyan község, amely rosszabbul lenne adminisztrálva, mint Gyula városa, amint azt — sajnos — előttünk fekvő példák igazolják. A csütörtöki választás azonban talán-talán fordulópontot jelent a város közéletében. A választás alkalmából összejött 199 városatya közül az a rész, amely most az uj főjegyzőt megválasztotta, lehetetlen, hogy észre ne vette volna saját erejét, öntudatára ne ébredt volna annak, hogy amint most sikerült a választáson 'győzni, azonképen lehetne más, — a főjegyzőválasztásnál nem kevésbé fontos közügyekben is, — érvényesülni. S az újvárosiak, nagymagyarvárosiak és [a két románvárosbeliek, akik eddig elismerték a józsefvárosiak fölényét és szolgailag mindig hozzájuk alkalmazkodtak, valószínűleg észrevették, hogy ők sem kevésbé hivatottak a közügyek intézésére, ha nem is tudnak és nem is szeretnek úgy kiabálni, mint némelyike a józsefvárosi honpolgároknak. Isten mentsen tőle, mintha ellentéteket akarnánk szítani a városrészek között, sőt azt kívánom, hogy mentül hamarabb legyenek egy akaraton a józsefvárosiak a többi városrészbeliekkel s azt sem állítom, hogy a |másik párt győzelme esetén kár háramlóit volna a Ivárosra, mert a másik jelölt épen úgy odavaló lett volna, mint a megválasztott főjegyző, de azért nem tehetek róla, mégis örülök, hogy a józsefvárosiak vereséget szenvedtek, ha mindjárt vétek is vele a lokálpatriotizmus ellen, lévén én is józsefvárosi születésű. De hogy ez egyszer nem nekik lett igazuk, 'arra rászolgáltak. Csak az az egy sajnálatos az egész dologban, 'hogy soha többet uj választásig ennyi városatya |együtt a városházán nem lesz s igaza van annak a j megyebeli újságnak, amelyik a múltkor azt irta. 'hogy az önkormányzat iránti lelkesedés csak addig jtart, mig a sógort, vagy a komát meg kell választani, a község, meg a vármegye többi érdeke »sifli«, azt az arra hivatottak átengedik a nagyszájuaknak s a város legtöbb életkérdést képező kérdésében, szüklátkörü, csak a jelen időig látó elemek döntenek, akik egyebet nem tudnak, mint azt hangoztatni, hogy »úgy is sok az adó. hát nem szavazunk meg semmit«, ahelyett, hogy okos, praktikus, józan és előrelátó módon az adó csökkentésére töreked nének. Ezeket az embereket legjobban jellemzi az, hogy órákigelvitatkoznak afölött, hogyan lehetne spórolni a varjucsőrökért kifizetett összegekből, amil a csőszök kapnak akkor, amikor egy 200000 koronás költségvetéssel kapcsolatban, számos fontos köz- gazdasági, kulturális és egyéb közügyeket kelleti megvitatni. (Megtörtént!) Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött mii /ek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Az ember teati és lelki élete, egyéni és faj sajátságai czimen Alexander Bernát és Lenhossék Mihály egyetemi tanárok szerkesztésében egy nagyszabású népszerűén tudományos munka jelenik meg, melynek első füzete most hagyta el a sajtót, A tudós szerkesztők neve a müveit nagyközönség legszélesebb rétegei előtt ismeretes és kezességet nyújt arra nézve, hogy ez a munka közönségünk valódi szükségletét elégíti ki. A munka, mely hetenként megjelenő 40 füzetből áll, felöleli mindazt, a mit az -ember származásáról és helyéről a természetben, az ■emberi test szerkezetéről és működéséről, a szellemi munka természetéről, az ember faji sajátságairól minden müveit embernek tudnia kell. A mellett teljes egészségtan keretében megismeri az olvasó az élet ellenségeit, a betegségeket, és az ellenök való védekezés módját, majd az észszerű életmód szabályait is úgy, hogy a betegségben nem ijesztő rémet fog látni, hanem a való tudomány fegyvereivel sikeresen leküzdhető ellenséget csupán. A mellett hogy az ember testéről ily beható ismertetést nyújt ■e munka, a szellemi részt is felöleli és épen Alexander Bernát tollából ismeri meg az olvasó a lelki életet, majd lianschburg Pál dr. idegorvos közvetíti mindazt, amit a lelki élet rendellenességéről tudnunk kívánatos. A munka kiadója az Athenaeum részvény- társaság, mely a tudomány népszerűsítése terén legutóbb A Technika Vívmányai czimü munkával szerzett nagy érdemeket. Az Ember czimü munkát is páratlanul díszesen állítja ki, 470 szövegkép, húsz színes és számos fekete mümelléklet kiséri lépten-nvomon az érdekesen zamatos magyarsággal megirt szöveget, melyet hazánk legkiválóbb szakférfiúi állítottak össze szerető gonddal hazánk olvasó közönsége részére. A munka 40 füzetben jelenik meg, egy füzet ára 50 fill. Kapható minden könyvkereskedésben. A Független Magyarország márcrius 15-iki ünnepi száma. A végtelenül húzódó politikai válság, a nemzetet ért súlyos megpróbáltatások korszakában fokozottan nagy ünnepe lesz a magyar népnek már- ■czius 15-ike. A »Független Magyarország«, a nemzet lelkiismeretének ez az állhatatos ébrentartója, e napot arra használja föl, hogy a nemzeti követelések után való vágyat és lelkesedést, a negyvennyolczas idők példájával is megerősítse. A magyar hirlap- irásban eddig egyedülálló ünnepi újságszámban akarja a »Független Magyarország« ez óhajtását megvalósítani. A köteteknek megfelelő lapszám a nagy évfordulónak legpompásabb emlékműve lesz. Az ellenzéki pártok nagynevű vezéremberei, az összes függetlenségi képviselők politikai czikkeikkel, a legkiválóbb magyar irók szépirodalmi dolgozataikkal, a lap jelestollu dolgozótársai pedig aktuális és a sza- badságharcz idejéből vett esmények tárgyalásával teszik kiválóvá a lap márczius 15-iki gyönyörű illusztráczi- ókkal ékesített ünnepi számát, a mely egyszersmind a nyomdateknikának is remeke lesz. A 250 oldalt meghaladó impozáns újságszámot a »Független Magyarország« -nak úgy régk, mint újonnan belépt: összes előfizetői rendes lapszámként ingyen kapják, mig a nem előfizetők 1 korona összegnek bélyegben -vagy postautalványon való előleges beküldése után A másik tanúságot az ülnökválasztásból merítettem s ez az, hogy »ne higyj oly szavazatban, mely a kezedben nincs.« Az egyik jelölt ugyanis feltétlenül megvolt győződve megválasztatásáról. De hát hogyis ne. 160-an Ígérték meg, hogy feltétlenül rászavaznak, köztük egyik »népvezér« is. S a választáson maga a jelölt vette észre, hogy a népvezér is — másra szavazott. A jelölt emiatt szemrehányást tett az illetőnek, aki azzal védekezett, hogy nem szavazhatott máskép, mert »ilyen volt a közhangulat!« — Én meg erre azt mondom, hogy ilyenek a mi »népvezáreink«, nem ők csinálják a közhangulatot, hanem ő rajtuk uralkodik a közhangulat... Ha jól tudom, az igazi »népvezérek« fordítva csinálják. _ re. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút ügyének előkészítése az engedélyokirat kinyerésével és a részvény- tőke biztosításával befejezést nyervén, Bókésvár- megye vasúti bizottsága, a mely a közérdekű vasút létesülésének az aradvármegyei ismert ellenáramlatok leküzdése mellett való biztosításával derekas és sikeres munkát végzett, a tényleges kiépítés és üzembehelyezés munkáját most már átadja az érdekeltségből alakuló vasúti részvénytál saságnak, a melynek alakuló közgyűlése február hó 2-án, pénteken tartatik meg Gyulán, a vármegyeház termében. Az alakuló közgyűlést megelőzőleg annak teljes előkészítése végett a vasúti bizottság folyó hó 30-án délalán még ülést tart, a melyen számba veszi a részvényaláirásokat, a mire még a napokban is történtek egyes jelentkezések, úgy hogy az érdekelt erkölcsi testületeken és nagybirtokosokon kívül, intézeteknél és magánosoknál is tekintélyes számú részvény talált elhelyezést. Az egyenként 200 korona névértékű részvényből eddig jegyeztek Gyuláról: A békésmegyei takarékpénztár 25, az I. Gyula városi takarékpénztár 10, a Gyula vidéki takarék- pénztár 5, Schriffert József 6, N Szabados József 5, dr. Marki János 5, Lusztig Adolf 3, Nagy Jenő 2, Weisz Mór 2, Haviár Lajos 3, Raisner Emánuel 2, K. Schriffert József 2, Braun Mór 2, Czinczár Adolf 2, Pfaff Ferencz 2, Bekker Antal 2, Jantso- vits Emil, dr. Zöldy János, dr. Fábry Sándor, dr. Berkes Sándor, Benkő János, Dávid Jakab, dr. Zöldy Géza, Somossy Zsigmond, Jantsovits Péter, dr. Biró Béla, Reisner Ede, dr. Márkus Mihály, dr. Kun Pál, dr. Berényi Ármin, Kóhn Dávid, dr Jantsovits Emil, Mayer István 1—1 darabot. Békéscsabáról Sztojanovics Gyula 20 darabot, Gyulaváriból Ondrus8 Cyrillné 3, Hegedűs Gyula, Bay József, dr. Hódi János, Csete György 1 — 1 darabot, Nagy- zerindröl Bitter János, Weisz József, Izsák János, Dávid Sándor, ifj. Hegedűs Bálint, Weisz Manó, Papp József, Tabajdi Károly, Kovács Lajos, Gombó Jakab, Molnár Sándor, Vályi Géza, dr. Kulcsár Péter, Képiró Mihály, Bitter Lajos, Schillinger Samu 1 — 1 darabot, Vadászról Kol ler Pál 10, Zilahy Lajos 2 darabot és Simonyifalváról Makai Ferencz 5, Riedl Antal 2 darab részvényt. Részvények az alakuló közgyűlésig még mindig jegyezhetők a vármegye alispánjánál és mindazok, kik a részvény értékének első részleteként 10 százalékot befizetnek, az alakuló közgyűlésen szavazati jogot gyakorolnak. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal hatáskörében az elmúlt évben a Fekete-Körös folyó kis vizi medrének rözsepárhuzainmüvekkel kapcsolatos kotrással való rendezését eszközölték 40406 korona 50 fillér költséggel házi kezelésben, kiépíttetett ekkor 1868 folyóméter rőzsemü s teljesittetett 46000 m3 kotrás. A Kettős- és Hármas-Körös hajózhatóvá tétele czéljából tervbe vett munkálatok közűi meg kezdették a legalsó u. n. bökényi ősegének és duzzasztónak kiépítését. E vasbeton szerkezetű hajózó műnek építésére a megtartott versenytárgyaláson Freund Henrik és fiai építési vállalkozók 576000 korona 69 filléres ajánlata lett elfogadva, a vas alkatrészek szállítását pedig az államvasutak gépgyára eszközli. A folyó évben folytatni fogják házi kezelés mellett, a Fekete-Körös folyó rendezését 26000 korona költségelőirányzattal s a bökényi hajózó müveknek vállalati utón való kiépítését.
