Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

1906. augusztus 19. BÉKÉS S Az előfordult tüzesetek oka a legnagyobb rész­ben gondatlanság volt s biztosítás révén a károk nagyrésze megtéríttetik a károsultaknak. Az előfordult összes bűncselekményeknél a nyomozás azonnal folyamatba tétetett és a kiderített tettesek a büntető bíróságnak átadattak. Földmivelés. Az elmúlt hóban a gazdasági mun­kák közül aratás és hordás részben a cséplés volt folyamatban, mert már az aratás a vármegye egész területén be is fejeztetett. Ezen munkálatok teljesí­tése nem folyt le akadálytalanu1, amennyiben Gyula városát és a gyulai járást kivéve a vármegye min den járásában zavarok, munkabeszüntetések és meg­tagadások állottak elő a munkások részéről a szer­ződésekkel szemben támasztott tulkövetelések követ­keztében mindjárt az aratás megkezdése után. Múlt havi jelentésemben ezen aratási zavarok­ról a járási főszolgabiráknak részint telephoni, ré­szint azonnali Írásbeli jelentése alapján már részle­tesen megemlékezvén, most csupán annak konstatá- lására szorítkozom, hogy ezen aratási bérmozgalmak az orosházi és a békési járásban öltöttek nagyobb mérveket, mig a szarvasi és gyomai járásokban a felmerülő ellentétek békés megegyezéssel elsimultak. Idegen munkások csupán az orosházi és békési járá­sokba hozattak, de az orosházi járásból azonnal vissza­küldettek, mert ott a szerződéses aratók az idegen munkások megérkeztével munkába állottak, ellenben Békésen az idegen munkások szerződésük lejártáig dolgoztak, miután a helybeli aratók közül 318 pár munkás inkább kiállotta a reája mért 10 napi elzá- ratást, semhogy a munkába visszaállott volna. A múlt hó folyamán kezdetüket vették a hor­dási és cséplési munkálatok is és munka megtagadás e munkák végzése körül is mutatkoztak. Gróf Blankenstein János köröstarcsai uradal­mában a munkások a szerződés szerinti 1 korona 60 fillér napszám mellett a hordási munkát tagadták meg, a munkaadó fejenként 50 kiló búza jutalmat Ígérvén azonban nekik, a munka további teljesítésére késznek nyilatkoztak. Julius hó 27-én az Ungvári testvérek puszta décsi birtokán 18 cséplő munkás tagadta meg a munkát azon a czimen, mert az uradalom nem akarta az ö részüket legelsőnek elcsépeltetni. A járási fő­szolgabíró a helyszínére kiszállott, s a szerződés tar­talmát megmagyarázta, mire a munkások büntetés alkalmazása nélkül újra munkába állottak. Az orosházi járásban a hordási munka teljesí­tését három csapat munkás tagadta meg, a mun­kások mindegyik esetben elzárásra Ítéltettek, a bün­tetés megkezdése alatt azonban egyezség folytán a munkába visszaállottak. A cséplési munkát 4 gazdaságban tagadták meg a munkások. Három esetben elzárási büntetés foga­natosíttatott, mely alatt a munkások a munkát tovább folytatni hajlandóknak nyilatkozván, szabad­lábra helyeztettek és a munkába visszaállottak. Előfordult a békéscsabai járásban gazdasági cselédek részéről történt munkamegtagadás is, amely mozgolódás azonban nagyobb mérveket nem öltött Beli-zey Géza gerendási birtokán egy éves béresnek vasárnapon kívánt gazdasági munka nem teljesítése miatt való elbocsátása folytán még 11 béres tagadta meg a munkát addig mig ezen társukat a munkaadó a szolgálatba vissza nem fogadja. A főszolgabíró által a helyszínén lefolytatott kihágási eljárás során az engedetlen cseléd vétkes­nek találtatván 20 napi elzárásra átváltoztatandó 80 korona pénzbüntetésre Ítéltetett s a szolgálatból elbocsáttatott. Ezután a többi cseléd minden bün­tetés alkalmazása nélkül munkába állott. Ezen eseteken kívül is történtek több kisebb súrlódás a munkások és munkaadók között, de azok legtöbbnyire hatósági beavatkozás nélkül egyezségi- lég intézteitek el, vagy a munkások elővezetésével oldották meg. A kisgazdáknál már legnagyobb részben befe­jeztetett, a nagyobb birtokon pedig megkezdett csép­lés eredményéből kitünőleg a termés közepén felüli jó és kát. holdankint eléri átlag a 15 métermázsát. A föld eddigi elegendő nedvessége folytán szépen fejlődött kapás növények felette megérezték a múlt havi szárazságot és az eső hiányát A kuko­riczának fejlődését károsan befolyásolja ezen kívül a több helyen fellépett mészharmat. A munkások kivétel nélkül foglalkozáshoz és eddig meg nem közelitett keresethez jutottak. Egy- egy ember aratási keresete a mellékjárulékon kívül nem ritkán eléri a 11—12 métermázsát. A napszám- bér pedig 3—8 korona között változik. Ipar és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után különösebb fellendülés nem észlelhető. Békéscsaba községben egy részvényeken alapuló czipőgyár van keletkezőben. Itt említem meg, hogy ugyancsak Békéscsabán a folyó évi április havában fellépett építő munkások, kömives és ácssegédek bérharcza még mindig tart, daczára a járási főszolgabíró által megalakított békél­tető bizottság többszöri közbelépésének. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Nem ösmeretlen a tek. közigazgatási bizottság előtt az utóbbi években Tótkomlós községben ta­pasztalható s a magyar nemzeti fejlődés szempont­jából eléggé nem kárhoztatható azon irányzat, mely­nek czélja a község lakosságának bár lassan, de mégis fejlődő magyarosodását megakasztani s a magyar nyelvnek az egyházi, községi és társadalmi életben való használatát kizárni s a tót anyanyelv kizárólagos használatát terjeszteni és biztosítani, Ezen irányzat először az egyházi életben kere­sett érvényesülést és sajnos, eredménnyel, amennyi­ben a gyűlési jegyzőkönyveknek az eddigi magyar nyelvű szöveg helyett tót szöveggel való vezetését az egyházközség tényleg elhatározta; de tétettek kísérletek a községnél is a tót anyanyelv érvénye­sítése érdekében, a társadalmi életben pedig az ezen czélra irányuló törekvés állandóan észlelhető. Az egyházi felsőbbség ezen irányzattal szemben megtette kötelességét, amennyiben az egyházi jegyző­könyveknek a tót mellett párhuzamosan, magyar nyel­ven is vezetését elrendelte. Hrdlicska Lajos lelkész és Sztik Gyula tanító elten pedig — kiket a közhit a tótositó irányzat vezetőinek tart — fegyelmi vizsgá­latot indított és nem kétlem, hogy ha a vizsgálat adatai megfelelő terhelő bizonyítékokat szolgáltatnak, gatat fog vetni annak, hogy egyházi tisztviselők ezen tisztükből kifolyólag birt tekintélyükkel a magyar állam hivatalos nyelvének érvenyesülése ellen küzd­jenek. De megtette kötelességét a község képviselőtes­tülete és elöljárósága is nemcsak az által, hogy a magyar nyelv rovására a tót nyelv használata érde­kében folyó s a községi hivatalos életben is meg- megujuló törekvéseknek ellenállott, hanem az által is, hogy állami iskola felálliiását határozta el s en­nek érdekében máris mindent megadott, amit az állami iskola felállítása érdekében a tanügyi kor­mány tőle követelt. Miután véleményem szerint a folyton erősbödő, tótositó irányzattal szemben, csak a népnek magyar szellemben való nevelésével s ez által a magyar tár­sadalom erősbitésével lehet a küzdelmet sikeresen felvenni s ennek főeszköze az iskola és pedig az adott körülmények között az állami iskola, — miután az állami költségvetés megszavazásával az állami iskola felállítását gátló eddigi akadály most már megszűnt, — kérem a tek. közigazgatási bizottságot, hogy a már régebben teljesen előkészített s a köz- oktatásügyi minister úrhoz felterjesztett iratok alap­ján Tótkomlóson az állami iskola mielőbbi felállítá­sát megsürgetni s egyszersmind kifogástalan magyar szellemű s feladatuk magaslatán álló tanerők alkal­mazása érdekében a minister úrhoz felírni méltóz- tassék. Békésszentandráson az elmúlt hóban az idő­közben elhalt Tolnay Márton törvénybiró helyett Kertész Áron, e helyett pedig esküdtnek Lénárt István választatott meg. Társadalmi téren semmi említésre méltó ese­mény7 nem fordult elő. Az alispáni jelentést a bizottság tudomásul vette. Balogh Lázár azon kérelme tárgyában, hogy ok­leveles gazdatiszt alkalmazásának kötelezettsége alól mentessék fel, — miután olyan méltánylást érdemlő körülményeket, melyek a kérelem teljesítését ind­okolttá tennék,— a bizottság nem látott fenforogni, elutasító javaslatot tett a földmivelésügyi miniszté­riumhoz. Tárgysorozaton kívül tárgyaltattak még a Klimkó kiskorúak ügye s Kocsondi János gyulai járási utbiztos fegyelmije. Az előbbiben dr. Daimel Sándor vármegyei fő­jegyző terjesztette elő az ügy állását, mely szerint a nevezett kiskorúak örökségét képezett, mintegy 8 hold föld, ezelőtt 14 évvel, — állítólag az árvaszék mulasztása folytán, — elveszett. A bizottság az ügy mibenállásának megvizsgálása czéljából, az iratokat kiadta az alispánnak. A másik ügyben Kiss László vármegyei első aljegyző volt a referens, aki ismertette a Kocsondi János ellen megindított fegyelmi eljárást, melynek alapját az képezte, hogy nevezett utbiztos súlyos vétséget követett el, mert a gondjaira bízott úttest­től az ott alkalmazott napszámosokat saját birtokára átvitte s ott csépeltetett velük, sőt a vármegye tu­lajdonát képező öntöző Iáitokat is felhasználta a saját czéljaira. A közigazgatási bizottság tárgyalás alá véve nevezett utbiztosnak felebbezését, amelyet a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelését s állásától való felfüggesztését kimondó alispáni vég­határozat ellen adott be, az alispáni véghatározatot indokainál fogva helybenhagyta. A határozat jogerős s igy a vizsgálat, — amellyel Kiss László vármegyei aljegyző bízatott meg, — most már megtartható. Ezek után a bizottság az előterjesztett egyéb havi jelentéseket tudomásul vette, a tanfelügyelői jelentéssel kapcsolatban, felhiván a segédtanfel­ügyelőt, hogy a kétegvházi román iskola működése ellen hirlapilag szellőztetett vádak miben állását vizs­gálja meg s a vizsgálat eredményéről a bizottságnak legközelebb számoljon be. Ezeken kívül egyes apróbb ügyek tárgyaltattak s az ülés a déli órákban véget ért. T a n S g y. Az 1906—7. tanév megkezdése a gyulai rom. kath. főgimnáziumban. Augusztus hó 29-én a tanári kar alakuló értekezletet tart s oyomban utána ki­osztja a segélyző egyesület pénz és könyv adomá­nyai. A segélyezőkhöz intézett kérelmek benyújtá­sának végső határideje augusztus hó 27-ike. Augiisztus hó 30-án javító, 31-éu fölvételi, pótló és magánvizsgálatok lesznek. Szeptember hó 1. 2. és 3-án reggel 8 órától 12 óráig lesznek a beiratások az igazgatói irodában (főgimnázium I. emelet.) A gimnáziumi szerződés 10. pontjának alap­ján 1-én békésvármegyei katholikus ifjak, 2-án a gyulai lakosok ifjai valláskülönbség nélkül, 3-án nem békésmegyei ifjak nyernek felvételt. A múlt iskolai óv végén beirt tanulók szep­tember hó 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél okvet­lenül jelentkezzenek, ellenkező esetben nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett dijakat is elvesztik. Magának a fölvételnek föltételei a következők : a) A^első osztályba csak oly növendékek lép­hetnek, kik életük kilenczedik évét betöltötték,.de tizenkét évesnél nem idősebbek ; arról, hogy a nép­iskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő. A fölvételnél a tanuló keresztelőlevelét, illető­leg születési bizonyitványát s ujraoltási bizonyít­ványt tartoznak bemutatni. b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, ki az előző osztálybe'i tantárgyak mindegyikéből — nem számítva ide a rendkívüli tantárgyakat — legalább elégséges osztályzatot nyert. Szeptember hó 4-én az 1906—7. tanév ünne­pélyes megnyitása : Veni Sancte, törvényolvasás, osztályrendezés. Szeptember hó 5-én megkezdődik a szorgalmi idő. Szabad Endre, gimn. igazgató. Tanítói választás. Gyula város iskolaszéke dr. Follmann János elnöklete mellett a farkashalmi tanyai iskolai tanítói állásra Sallay András tanítót választotta meg, ki eddig ugyanott ideiglenes minő­ségben működött.

Next

/
Thumbnails
Contents