Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
' L906. augusztus 12. BÉKÉS 7 mannjä, akik mint a többi jelentősebbek, - mértékben járultak az összhatás emeléséhez. nagy A hét műsora. Vasárnap, augusztus 12-én : Fehér Anna, népszínmű újdonság, (Páros bérlet.) Hétfőn : Baccarat, a Vígszínház múlt éri saisonjá- nak legkiválóbb darabja. (Páratlan.) Kedden : Aranyvirág. Operette. (Páros.) Szerdán: Ifjú Csokonai. Vígjáték. Újdonság. (Páratlan.) Csütörtökön: Kis szökevény. Operette. (Páros.) Pénteken: Csöppség. Vígjáték. Újdonság. (Páratlan.) Szombaton : Leányka. Operette (Páros.) Közgazdaság. Nagyvárad—Szegedi gyorsvonat. A közlekedés zavarainak olyan mértékben kitett vasúti vonal — a hol az utazó közönség nagy hátrányára, — a bekapcsolt viczinálisokkal járó késések folytán annyi közlekedési zavar merülne fel, talán egy sincs a máv. kezelésben, mint a nagyvárad—szegedi vonal. Érthető tehát, hogy a nagyközönség s a vonal által érdekelt városok, megyék oly sokszor indítottak mozgalmat az iránt, hogy állittassék be gyorsvonati közlekedés, és ezáltal ha nem is egészben, de legalább részben redukáltatnának azok a kényelmetlenségek, a melyeket az érdekelt utazó közönség szótlanul tűrni kénytelen. Legutóbb Nagyvárad kereskedői és iparosai mozgolódnak, deputál- nak, készülődnek oly czélból, hogy a gyorsvonati közlekedést kieszközöljék illetékes helyen, a mely mozgalomnak azonban a történtek után — nagy jövőt jósolni nem lehet. — Süket fülekre találnak ismét. Az antiak azzal a kérelemmel fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a beruházási kölcsön terhére építsen kőutat Antról Gyulára, illetőleg kapcsolja be a kőutat a gyulavárii kőutba. A kereskedelemügyi minister az antiaknak méltányos kérelmét leküldötte Bihar vármegyéhez, hogy mérlegeljék ott a dolgot és amennyiben indokoltnak látják a kérvényt, építsék ki a kőutat Bihar vármegye útalapjából. Azt ugyan várhatják a szegény antiak, hogy Biharvármegye békésmegyei községbe folytatódó kőutat épitserj. Sejtették is ezt az antiak és ezért fordulták Biharvármegye helyett mindjárt a kormányhoz. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi minister az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságának a kovácsháza—békéscsabai vasútvonal Géza megállóhelyétől Orosháza község belterületéig vezetendő 076 m.-es keskenyvágápyu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Ugyancsak a kereskedelmi minister Szakáll Adorján orosházi kir. közjegyzőnek Öcsöd községtől kiindulva a transversalis ut mentén Békés- szentandrás és Szarvas községeken át a m. á. v. szarvasi állomásáig, onnan a törvényhatósági ut mentén a m. á. vasút mezőberényi állomásig, esetleg folytatólag Mező'berény és Köröstarcsán át a mátra-körösvidéki egyesült helyiérdekű vasutak Körösladány állomásig 0'70 m. keskeuynyomtávu gazdasági helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Mütanrendőri bejárás. Az első gazdasági vasút békéscsaba közraktár—vésztői vonalának 155—156. szelvényei közt kiágazólag a békési gróf Wenckhéim Frigyes-féle malomhoz vezető vágány mütamendőrj bejárása augusztus hó 14-én lesz s a bejáráshoz a vármegye közigazgatási bizottsága részéről dr. Konkoly Tihamér vármegyei másodjegyző és a gyulai m. kir. államépitószet’ hivatal részéről : Pöppel Gyula kir. mérnök küldettek ki. ^ Cséplősztrájkok. Az aratási munkálatok során felmerült szerződés szegésekkel még nem szűntek meg a munkásmozgalmak. A vármegyeszerte megkezdett cséplések közepette itt is ott is felüti fejét a sztrájk és több helyen előfordult, hogy a munkások a szerződésben biztosított munkabéreknél többet követelnek, abból indulva ki, hogy mindenütt magas napszám van, s ha béremelést nem kapnak, akkor mennek napszámba. Több helyütt a gazdák méltányosságán a követelődzósek nem szenvedtek hajótörést, azonban még több helyen a gazdák a miatt, hogy már az aratási munkálat során tettek engedményeket, ezúttal nem voltak hajlandók szerződésen felülijutalmakat engedni az ellenszegülő munkásoknak, amire azután szükségképen hatósági intervenczió következett. A vármegye közigazgatási bizottságának munkásügyi albizottsága legutóbb is két ilyen sztrájk ügyben Ítélkezett, felebbezések folytán felülvizsgálván az eljárt főszolgibirák Ítéleteit. Az egyik eset a gróf Károlyi örökösök nagyszénási uradalmában fordult elő, ahol mintegy 16 munkás vonakodott megkezdeni a cséplést, mert az általuk követelt magasabb bért az intézőség nem adta meg. A főszolgabíró nyomban kiszállott a helyszínére, miután azonban a munkások, felvilágosítás után is megmaradlak törvényellenes álláspontjuk mellett, fejenként 8—8 napi elzárásra Ítélte. A munkásügyi albizottság az Ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másik eset, amely szintén Ítéletet provokált, a báró Piret Lajosné-féle békéssámsoni birtokon történt, ahol mintegy 26 munkás tagadta meg a cséplés megkezdését. A hatóság Jeszenszky szolgabiró személyében a helyszínére kimenvénJi igyekezett ugyan békés utón kiegyeztetni az ellen- 1 téteket, miután azonban az eredményre nem veze- i tett a sztrájkoló munkásokat fejenként 14 napi ' elzárásra Ítélte. A munkásügyi albizottság az Ítéletet helybenhagyta, azonban a kiszabott büntetéseket arra való tekintettel, hogy vádlottak még büntetve nem voltak, s szerződésszerű kötelességeiket mind- ' eddig ellenvetés nélkül teljesítették, fejenkénti 8 napi elzárásra leszállította. A felebbviteli bizottság '• különben Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett Beliczey Géza, dr. Pándy István és dr. Konkoly Tihamér várra, aljegyző bizottsági tagokból állott. A Gazdasági egyesület ülése. A Békésvármegyei gazdasági egyesület köz- ' gazdasági életünket és érdekeinket igen közelről érintő kérdésekkel foglalkozott legutóbb tartott választ- ' mányi ülésében. A választmányi tagok szép szám- ^ ban való megjelenése különben már előre jelezte a ^ tárgyalásra kerülő anyag fontosságát és szorosabb értelemben vett közgazdasági és közmivelődési vonatkozását. Az ülés érdekességét természetesen az úgy- 1 nevezett »gazdasági kamrák« felvetett eszméje és az 1 ezzel kapcsolatosan megindult eszmecsere képezte, azonban nem kevesebb érdeklődés mellett folyt le a ! gazdasági munkák alkalmából felmerült munkásmoz- 1 galmakkal szemben gazdáink részéről tanúsítandó 1 magatartás kérdése körül megindult széles körű vita sem. Beható tárgyalás anyagát képezte mindezeken ' felül még a Békésvármegyében létesíteni szándékolt czukorgyár kérdése, a melynek érdekében a gazda- 1 sági egyesület szintén dicséretre méltó buzgalmat fejtett ki az eszme felszínre hozásától kezdve egész ^ mostanáig. Előkészítette ezenkívül a Köröstarcsán 1 tervbe vett ló, szarvasmarha és aprójószág díjazással ' egybekötött kiállitást, amely e hó 28-án fog Körös- 1 tárcsán megtartatni. A választmányi ülés lefolyása a következő volt : ' Az országos magyar gazdasági egyesület kérdő- ! iveket küldött az ország összes gazdasági egyesüle- ' teinek, megkeresvén azokat, hogy annak kitöltésével ! mondják el véleményüket az ország gazdaközönségeinek érdekképviseletére nézve. Az e tárgyban leérkezett megkereséssel foglalkozott előbb a gazdasági 1 szakosztály, melynek véleményét a választmány elé Pfeifer István gazdasági egyesületi titkár terjesztette elő a következőkben : Első kérdés: A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek újjászervezését a szabadcársulati vagy kényszertársulati elv alapján tartja-e kívánatosnak ? A békésvármegyei gazdasági egyesület igazdató- választmánya a kényszer utján való társulást tartja kívánatosnak. Második kérdés: A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet kerületi beosztásánál fentartassék-e a megyei rendszer, vagy pedig tekintettel a nemzetiségi és gazdasági viszonyokra, a megyénél nagyobb kerületi egység vétessék-e a beosztás alapjául? Utóbbi esetben a megyei gazdasági egyesületnek mily szerep biztositassék ? A megyénél nagyobb területi egység vétessék, még pedig olyan formában s ebben benne van a harmadik pontra adandó válasz is, hogy törvény-1 hozásilag létesített falusi gazdakörök által megválasztott és kiküldött 2—3 tag egyeteme alkotná a vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányát, ez igazgató választmányból kiküldendő 2—3 tag alkotná egy nagyobb vidék, 3—4 vármegye kamaráját, mely által megvolna oldva egyes vidékek nemzeti túlkapásai ellen való állásfoglalás kérdése s ezen kamarák összeségétől kiküldendő 1 — 1 tag egyeteme alkotná az országos gazdatanácsot, amely gazdatanács volna a mezőgazdasági érdekképviselet legfőbb őre s amelynek meghallgatása nélkül a mező- gazdaságot érdeklő törvényjavaslatok sem a törvény- hozás, sem a földmivelésügyi miniszter által nem hozhatók. Negyedik kérdés: Hogyan gondolja a mezőgazdasági (autonom) ügyek és a szoros értelemben vett érdekképviseleti ellenőrző agitáczionális működés szétválasztását ? A mezőgazdasági közigazgatási kérdésekben a vármegyei gazdasági egyesületekből alkotott kamarák he csak kezdeményező és véleményező, de vitás ügyeken döntő forum is legyenek, ahová megfelebbezhető t közigazgatási bizottság Ítélete; agitaczionális mükö- tése hagyassák meg a gazdasági egyesületeknek. Ötödik kérdés: Minő költségfedezettel rendel- rezik az egyesület ezidőszerint ? A békésvármepyei gazdasági egyesület ezidő- szerint 4%-kal, vagyis 40000 koronával. Hatodik kérdés: Minő költségfedezetre volna szüksége, hogy a mostani szervezet mellett a jelen- eginél szélesebb körű, eredményesebb tevékenységet fejthessen ki ? Minden egyleti tag, aki 10 holdnál nagyobb nrtokos, fizetné a földbirtokának bizonyos százalékát, ?—3%,-ot tagsági dij czirnén, a 10 holdon aluli nrtokos pedig tagdíj fizetés kötelezettsége alul fel- nentetnék, amely esetben szavazati joggal nem bir is nem választható. A szakosztály javaslatához a választmányi tagok iözött elsőnek Szalag József szóllott, ki is felszólla ásában arra utalt, hogy a tervezet ama formájában, íogy a gazdák törvényhozásilalag köteleztessenek gazdakörök alakítására, a gyakorlati jelenségek eile - lére, figyelmen kívül hagyja ama tapasztalati tényt, íogy gazdáink, — mihelyt kötelező akczióról van ízó, — mindjárt nehezebben mennek bele az egye- iülésbe, ami természetesen az elérni szándékolt czél •óvására esik. A választmány azonban a felszólalással szemlén, egyhangúlag magáévá tette a szakosztály javas- atát, megtoldván ezt azzal, hogy a kamarák létesítse iránti mozgalmat országos jellegűvé teszi. Beliczey Géza elnök ezek után felhívta a vá- asztmány figyelmét az aratási munkálatokkal kapcsolatosan észlelt munkásmozgalmak és szomorú je- entőségü munkássztrájkok jellegére és azon körül- nényre, hogy gazdáink, — saját jól felfogott érdelükben, a mozgalommal szemben, — tétlenül nem dseltethetnek, hanem kötelességük ez irányban is izéles körű szervezkedést megindítani, melynek czélja enne, gazdáinkat a tömegesen fellépő sztrájkokkal izemben, hatályosan megvédelmezni. A megindult tanácskozás során Szalag József rálasztmányi tag, elméletben a maga részéről is .ámogatja az elnökség előterjesztésében felölelt in- ;entiók érdekéből felvetett azt az eszmét, hogy a gazdasági munkálatok végzésére a lehető legnagyobb mértékig gazdasági gépek és eszközök szereztesselek be; azonban gyakorlatilag ezt kivihetetlennek ;artja. A gépek — a technika jelenlegi stádiumáén — még nem oly tökéletesek, hogy azok a min- lenre alkalmas emberi erőt pótolhassák, de másodsorban a munkások érdekeit ily módon figyelmen úvül nem lehet hagyni. A gépek behozatalát tehát jssze keli egyeztetni a munkások érdekeivel. A czukorgyár építésének kérdése képezte ezután a tanácskozás anyagát. Achim Gusztáv, békéscsabai községi főmérnök, már régebben szóba hozta egy, Békéscsabán létesi- ;endő czukorgyár kérdését. A szakosztály a kérdést leható tanulmány tárgyává tevén, azt mondja, hogy i terv megvalósítása igen sok és nagy nehézségbe ütközik. Ezek között legfőbb a kiindulási alap. — Ugyanis szövetkezeti alapon nem képesek ily nagy-
