Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
BÉKÉS 1906. augusztus 5. A békési legény pedig, mikor már benn ült a Már fölszólalt a parlamentben a kiskereskedők méltósága nem is tudhatta, mert az nem létezett. vasúti kupétában, onnan kiáltotta vissza: mindigj(trafikosok) érdekében az országos egyesület elnöke mondta kend édes anyám, hogy vigyen el az ördög,[dr. Vázsonyi Vilmos és bizonyos, hogy ö, mint e visz már! Isten áldja meg ides! A hétnek rövid eseményeit képezik, hogy a kötőgyári »fütyölőből« ismét »duda« lett, a kereskedelemügyi miniszter ugyanis »an gro« dolgozik s igy kicsinyelvén a vármegye »fütyülőjét«, visszaállította a »dudát« s most már jogerősen dudál a kötőgyár, aminek Schmidt Jóska bátyánk örül a legjobban, mert ő eddig is tudta mindig pontosan óra nélkül, hogy hányat ütött az óra, most azonban hallja is — a dudát. Lejött a legfelsőbb helyről Gyula város czimere a legfelsőbb kézjegygyei ellátva. Lám csak mosolyogtunk rajta, hogy a város felségfolyamodványát közvetlenül a felség czimére küldte el s most a város büszkén veri a mellét, no lám, már meg is jött a válasz. Ilyen Gyula városának a szerencséje, akkor sikerül neki valami, mikor nem is gondolja, szeren-! nos törekvést látok, esés véletlen, egy hibás czimzés s ime őfelsége saját^ kezűleg irta rá Gyula város felségfolyamodványára, hogy »Mi« t. i. Mi I. Ferencz József stb. téren követői felszólalásaikkal ráterelik a kormány tekintetét a kis kereskedők bajaira is. — Már maga az a körülmény, hogy az elnökséget dr. Vázsonyi Vilmos elvállalta, erős bizonyság a mellett, hogy a kiskereskedők országos egyesülete, a kis kereskedők éber őre lesz. Hiszem és bizom abban, hogy a békésmegyei körzet az országos egyesületnek minden tekintetben első rendű körzetévé növi ki magát. Legyen biztató országos hirü elnökünknek üdvözlő sürgönyünkre hozzám küldött válasza. »Békésvármegyei kiskereskedők egyesületének megalakulásához sok sikert kívánok, szívélyes üdvözletüket hálásan köszönöm — Dr. Vázsonyi Vilmos.« Bizom a sikerben, mert az egyesülésben hasz— SS - ó. Közgazdaság. Gazdasági tudósitó. A fö id mi ve I ügy i miniszter az orosházi járás területére nézve gazdasá. i tudósítónak Kun Árpád gyulamezői lakost nevezte ki. Előmunkálati engedély. Szakáll Adorján kir közjegyző orosházi lakosnak Öcsöd községből ki- indulólag a tranversalis ut mentén Békésszentand- rás és Szarvas községeken át a m. kir. államvasutak Szarvas állomásáig és innen folytatólag a törvényhatósági ut mentén a m. kir. államvasutak Mezoberény állomásáig esetleg ennek folytatásaké- pen Mezoberény és Köröstarcsa községeken keresztül a mátra-körös vidéki egyesült h. é. vasutak Körösladány állomásáig vezetendő 0'70 méteres keskeny nyomtávú gazdasági h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter egy évre megadta. A fűszer, vegyes- és kiskereskedők békésmegyei körzetéről. A szervezkedés nagy előnye minden téren szem- beöltő. így lesz az a békésmegyei körzet szervezésével is. A szervező bizotttság fáradozása nem lehet sikertelen, a közhangulat után Ítélve a vármegyei kiskereskedők tömegestül lépnek be tagokul a körzetbe. A tagság úgyszólván semminemű megterheléssel sem jár és ezzel szemben a tagok megfizethetetlen szolgálatokban részesülnek. Tudvalevő, hogy a kiskereskedők gyakran jönnek összeütközésbe a közigazgatási és pénzügyi hatóságokkal, minek folyománya az, hogy érdekeik a központban (Gyulán), védelemre szorulnak, Megkeresésünkre ugv az elnökség, mint a titkár díjmentesen tesznek lépéseket ügyeikben és minden-erejükkel azon fáradoznak, hogy a tagok érdekei megvédessenek s a tagok, mint jogkeresők kellő védelemben is részesüljenek. Természetes, hogy a ministeriumokhoz felvitt ügyeikben az országos egyesület budapesti tisztviselői járnak el és sietnek segítségül a bajok orvoslá sára. Bővebb fejtegetésre nem szorul annak megállapítása, hogy 10 korona tagsági dij az egyesület részéről számos ellenszolgáltatásssl fedeztetik, sőt a 10 korona befizetésével a tagok még a füszerkeres- kedők lapjának is évi előfizetőivé lesznek. Az országos egyesület megalakulása eredményezi, hogy a kiskereskedők bajait és kívánságait a törvényhozásban tolmácsolni fogják és ennek eredményeképpen javukra üdvös törvényes intézkedések lépnek a közel jövőben foganatba. A szövetkezeti törvény reformjánál ezen egyesület lesz hivatva, hogy mint országos testület a maga érdekében a maga igazáért síkra szálljon. A szervezkedés ereje megvédi a kiskereskedőt a nagykereskedők esetleges túlkapásaival szemben, egyszersmind megedzi arra, hogy miuden veszedelmes egyesüléssel, melyet a nagyok ellene szerveznek, — gazdagodnak az országos egyesület erejével — daczolni tud. Dr. Major Simon, bókésmegyei körzet titkára. N y i 111 é r, E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. A folyó hó 26-iki közgyűlésen a Berényi Ármin ur által ellenem intézett támadásokra nem reflektáltam, mert nézetem szerint az elnöknek nem szabad ugyanazon hibába esnie, mint a felszólalónak s a közgyűlési tárgyhoz nem tartozó, különösen személyi dolgokkal molestálni a vármegyének közügyei tárgyalására összejött közönséget; másrészt mert nem helyén való, hogy az elnök a maga személyi sérelmeiért puszta elnöki kijelentéssel szerezzen magának elégtételt. Minthogy azonban Berényi Ármin urnák a »B. H.«-ban is közzétett, burkoltan gyanúsító beszédét — melyre nézve meg kell jegyeznem, hogyi Berényi Ármin ur szerint, annak a nagyobb vasúti szállításra vonatkozó része, a »B H.«-ban nem híven reprodukáltatott — valamint azt, hogy ő személyemmel a közgyűlés után nyilvános helyeken ildonjfalabuJ ás kimé!-?Uen modorban foglalkozott, magamra nézve tényleg sérelmesnek találtam, Berényi Ármin urat egyrészt provokáltam, másrészt a ténybeli állításokra nézve az alábbi nyilatkozatot közlöm; a lovagias ügyre nézve minthogy" az nem tartozik a nyilvánosság elé csak annyit jegyezvén meg, hogy az a Schnörch Gyula ezredes és Ambrus Sándor alispán által számomra kiállított értesítés szerint részemről a lovagiasság szabályai szerint fejeztetett be. Nyilatkozat: A »Békésmegyei Híradó« folyó hó 27-én megjelent számában Berényi Ármin urnák Békésvármegye közgyűlésén elmondott beszéde reprodukáltatván a többi közt Berényi Ármin ur szavaiként Fabry Sándor főispán úrral kapcsolatban ez idéztetik: „A mi Gyula- vidéki helyiérdekű vasutunknál történt. hogy az állam kezére akarták azt átjátszani.“ Erre vonatkozólag a Gyulavidéki helyiérdekű vasútnak igazgatósága kijelenti, hogy a Gyulavidéki helyiérdekű vasutat senki sem akarta az állam kezére átjátszani, mert az állami kezelésbe adás eszméje magának a vasút igazgatóságának kebelében merült fel az esetre, ha a vasút üzemköltségvetési tervezete nem tenné kívánatossá a házi kezelést. A döntés e részben az üzemköltségvetés elkészítésének idejére tűzetett ki, s midőn az elkészült és kedvező jövőt biztosított, dr. Fábry Sándor ur elnöklete alatt és indítványára egyhangúlag mondatott ki a házi kezelés. Ugyané hírlap czikke a következő szavakat imputálja Berényi Ármin urnák : „ Furcsa állapot az. hogy a mikor a mi vasutunk pályázott egy nagy szállítmányra, akkor az Arad-Csanádi vasutak, a melynek a főispán az igazgatója és a honnét 5000 korona évi tiszteletdijat kap, nehány nappal később olcsóbb ajánlatot adott be. Honnet tudta meg az Arad- Csanádi E. vasút a mi pályázati feltételeinket f ! Erre vonatkozólag kijelentjük, hogy a Gyulavidéki vasút az Arad-Csanádi vasúttal szemben sohasem pályázott valami nagy szállítmányra, sohasem adott be ilyen ajánlatot, és igy ilyennek olcsóbb, vagy drágább voltát, dr. Fábry Sándor főispán ur ő Tárgyalt végrehajtó bizottságunk, a melynek dr. dr. Fábry Sándor ur nem is tagja, egy nagyobb szállítmányra azonban ajánlat részünkről nem is adatott be, s igy az el sem volt árulható. Ugyanezen gyűlésünkön éppen hálánkat és jegyző- könyvi köszönetünket tolmácsoltuk dr. Fábry Sándor ur ő méltóságának, a vasutunk körül kifejtett mindenkori odaadó buzgó és önzetlen támogatásáért, és egyben legmélyebb sajnálatunknak adtunk kifejezést ő méltósága távozása felett! Gyulán, 1906. évi julius hó 30-án, A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút Igazgatósága : Szekér Gyula s. k., Zerkovits s. k , Perszina s. k. Molnár s. k., Csukay s. k,, Kokas s. k., Weisz s. k , Az Arad-Csanádi E. vasút igazgatóságánál telefonon szintén kérdést tevén e tárgyban, azon értesítést nyertem, hogy a jellzett szállításra az Aradi Csanádi E. vasút szinte soha sem adott be ajánlatot annál inkább is, mert szállításait tarifája nem pedig versenytárgyalás alapján intézi. E nyilatkozatok után nem is kell rá mutatnom, hogy e beszédben és czikkben reám vonatkozólag tett ezélzások és gyanúsítások bebizonyított valótlanságok. Ép oly valótlan egyébként még azon közömbös állítás is, hogy az Arad-Csanádi E. vasút tiszteletdijában évi öOOO^korona jár. Ezzel ezen ügygyei,, valamint természetesen Berényi Ármin úrral s a Békésmegyei Hiradó«-val egyszersmindenkorra végeztem. Gyulán, 1906. évi julius hó 30-án. Dr. Fábry Sándor. Heti piacz. Gyula, augusztus hó 3. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben ég mindig nem fejlődik ki nagyobb forgalom, mert a gazdák behordással vannak elfoglalva, az árak a hét folyamán alig változtak. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza .... 13-20—13-40 Árpa (uj) . . . 10’30 —1040 /.uh (ó) 13-20—13-40 Tengeri . . J . 14 02—14"40 1588 — 1906. tkvi. szám. III. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Magyar Általános takarékp, részvénytársaság végrehajtatónak Csobán György kétegyházi lakos végrehajtást szenvedő elleni 220—135 korona tőkekövetelések és járulék iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Kétegyháza község határában fekvő: 1. A kétegyházi 1152 számú tjkvben A-j-l. rend. 1088/b hrszámu 7 hold 1238 Q-öl területű 2-ik düllőbeli szántóra 1192 korona. 2. A kétegyházi 1393 számú tjkvben A-j-1. rend. 988/a hrszámu 5 hold 844'/2 Q-öl területű 9-ik düllőbeli szántóra az árverést 2346 koronában összesen 3538 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1906. évi augusztus hó 27-ik napján délelőtt 9 órakor Kétegyházán, a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is fog eladatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/„-át, vagyis 119 korona 20 fillért és 234 korona 60 fillért összesen 353 korona 80 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t-ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminis éri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes éitékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyula, 1906. évi május hó 26-án. Pop, 195 i — i kir. törvényszéki biro...
