Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, igo6. augusztus 5. Előfizetési árak: Egész évre — ____10 K — f Fé l évre... ,___5K-I Év negyedre— — 2 K 50 f Hirdetési ríj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.--------------------------------\-----Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 31-ík szám. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN I> A V 11> Megjelenik minden vasárnap. A szárazság. Az időjárás közfelfogás szerint szellemes társalgásra alkalmatlan, unalmas théma. Unalmas, de — sajnos — nagyon is aktuális, következményeit illetőleg pedig ez idő szerint .mindennél fontosabb. Épen azért, nem az uborka saison théma hiánya az, ami rá- kényszerit bennünket, hogy az időjárást és annak „szárazság“ jellegét tegyük elmélkedésünk tárgyává. A szárazságról állapítsuk meg, hogy annak szokásos „abnormis“ elnevezése többé nem tartható fen. A szárazság immár nem abnormis, hanem különösen julius és augusztus hónapokban évek hosszú sora óta nagyon is normális, rendszeres dolog. Valószínű, hogy a nagymérvű vizlecsapolások, erdőirtások, nincs kizárva, hogy a természet egyéb kifür- készhetlen törvényei is okozzák; ami tudományos szempontból ha nem is mellékes, de következményeit illetőleg alárendelt természetű kérdés. Annyi bizonyos, hogy mint tényt akczeptálnunk, és mint ilyennel számolnunk kell. • Az alföldnek, az alföld népének a szó szoros értelmében létérdeke, hogy a nagy természet változott törvényéhez alkalmazkodjék, mert ha ezt meg nem teszi, ha ezután is csökönyösen ragaszkodik: a múlt szazad hetvenes nyolczvanas esztendeiben inaugurált mezőgazdálkodási rendszerhez, akkor kiszá- mithatlan következményű válságnak, sőt már nem is válságnak, hanem valóságos katasztrófának néz elébe. Az idei fényes búza és árpa termés daczára is ínséges esztendőnek nézünk eléje. Napról napra fájdalmas felszólalásokat hallunk a fokozódó drágaságról. A kenyéren kivüí az élelmiszerek minden faja egyre több és több pénzbe kerül s maholnap az utolsó konyhakerti termés is horribilis árakra emelkedik. A hús ára pedig olyan magas, hogy az már nem is élelmi, hanem valóságos luxusczikk, nemcsak a kis emberekre, hanem a társadalom úgynevezett középosztályára nézve is. Gazdáink túlnyomó része csak búzát árpát és tengerit termeszt. Az idei nagy búzatermés értékét azonban erősen csökkentik az alacsony árak. Épen azért kevés öröme van benne a gazdaközönségnek. A tengeri is kedvező terméssel biztatott junius hó végéig, ép úgy mint tavaly, de közbe jött a júliusi hőség és szárazság és ha rövid idő alatt nem lesz eső, akkor az idei tengeri termés ép oly silány lesz mint a tavalyi s iiarmadóvi s beáll újra az Ínség. * A konyhakertészet, aprójágzág tenyésztés pedig Békósvármegyében nemcsak hogy nem fejlődött, hanem határozottan hanyatlott a múlthoz képest. Pedig most mennyivel jobban kifizetné magát mint azelőtt. Hogy bár méregdrágán vásároljuk, de egyátalán van még némi konyhakertészetünk, azt sem az itteni őstermelőknek, hanem javarészben idegeneknek, a bolgároknak köszönhetjük. Valóságos szerencse, hogy legalább bolgár kertészeink vannak, akik közénk hozzak az o nagy szorgalmukat', józan- es-rüket és kitartásukat, amelyekkel igaz, hogy magukhoz is ragadják a piacz pénzét. Fáradhatlan munkások vándorolnak ide Bulgáriából csoportostul. Itt méregdrága áron földet bérelnek, azt bámulatos ügyességgel és lankadatlan szorgalommal, kiművelik. Mire a tavasz meghozza az első terméseket, már ők ott állanak a piaczokon rakományaikkal. És igen természetes, hogy gondosan nevelt, éppé, egészségessé s hatalmassá fejlesztett termesztmónyeik könnyen győzik le azokat a többnyire silány vetemóuyeket, amelyet apró kosarakban hoznak be a benszülött asszonyok. Tekintélyes jövedelemre tesznek szert és amikor késő ősszel hazavonulnak a sziklás, bérezés Balkánra, nincs okuk megbánni, hogy ide költöztek a messze, kiaknázatlan, elhanyagolt Magyarországra s annak Kánaánnak csúfolt alföldi részére. Igazságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy az ő példaadásuk egyátalán nem hóditana az itteni őstermelők között. Hiszen bár fehér holló számba menőleg kerülnek már benszülöttek is, akik bolgár kertészetet űznek, a bolgárokénál nem kisebb anyagi eredtnény- nyel. Hanem a csodával határos, hogy milyen kevesek azok, akiket a bolgárok példája vonz! A kínálat aránytalanul kisebb a keresletnél, ha százszor annyit termesztenének, mint amennyit bolgárok és nem bolgárok produkálnak, mind elkelne, ha nem és oly horribilis árakon, mint most, ami nagyon kívánatos volna, de minden esetre annyi s oly biztos keresetük lenne, hogy a külterjes gazdálkodás, amely alföldünknek immár nemcsak mezőgazdasági hanem szocziális szerencsétlensége s átka, kerese.t és jövedelem szempontjából még mindig eltörpülne mellette. Lehetetlen, hogy faji jelleg, faji defektus volna fiz, a Lm népünkét <» Lu; gazdálkodáshoz viszonyítva többszörös jövedelmet biztositó kerti gazdálkodástól visszatartaná. Ennnek a szörnyű feltevésnek ellene mond a szinmagyar Kecskemét, Nagykörös, amelyeknek a kerti gazdálkodás hozta óriási jövedelméről lapunk múlt heti számában közölt czikkünkben foglaltak tesznek bizottságot. Pedig mennyivel kedvezőbb feltételei vannak TÁHOIA, Washington. Irta: dr. Horváth Jenő. (Folytatás.) III. A küzdelmet gazdasági okok vezetik be és azután ölt politikai jelleget. — Az európai közvélemény. — ül. György péuziigyi reformjai: vámügy és bélyegbill. — Boston és Philadelphia. — Washington fővezér lesz. Az amerikai függetlenségi harcz az első nagyobb küzdelem, melynek politikai jellege mellett a gazdasági vonatkozások élesen kidomborodnak. Az 1754. albanyi kongresszus, mely az unió szót először ajkára vette, úgy értelmezte azt, hogy az a részleges erők ad hoc federatiója a nyugati területek gyorsabb megszerzése és intensiv művelése, a hajózás és a külkereskedelem fejlesztése és egységes irányítása céljából, a minthogy a törekvések eme két csoportját közös érdeknek is declarálták. Valamennyien érezték azonban angol származásukat. Franklint nem sokkal azelőtt, hogy a philadephiai kongresszus a honvédelmi bizottság elnökévé tette, még az angol kormány tette meg főpostamesterré és 12 évvel a függetlenségi nyilatkozat előtt, melyről ö mondta Anglia megbízottjainak, hogy azt megmásítani nem lehet, és i4 évvel azon röpirat előtt melyben Hillsborough miniszternek a komikus kérdésre: hogyan lehet nagy birodalomból kis államot csinálni, komoly válaszképen adta, hogy kebelezzék a tartományokat az anyaországba, mint iró és katona tollal és fegyverrel fáradozott, talán a legjobban az amerikaiak közül, hogy a francia előnyomulás ellen felkeltse az angolság hazafias érzését Pennsylvaniában, hogy az észak- nyugati határt és a Delaware vonalát védelmi álapotba helyezze. J) Csak a küzdelem folyama alatt, az angol csapatok és az angol érdekek előnyomulása érlelte meg a függetlenség politikai értelmezését és annál szilárdabb lett az, minél jobban érezték a gazdasági indokok egyre növekvő erejét. Hiába keressük itt Desmoulins és Marat klubjait, a párisi községtanács ateizmusát és a kivégzett polgárok hekatombáit; bizonyos germánszerü, angolos fejlődése van Amerika harcának, mely csak a gazdasági fölény után ér el a politikai fölény bonyolult problémáihoz és oly erővel veti le azt, hogy a küzdelem itt éri el tetőpontját és innen ismerték meg Európa nemzetei bizonyos kétkedéssel és találgatással, mert még nem szabadultak meg a formák csatáiból, mert az állami absolutismust ledöntő legnagyobb csata, a francia forradalom és Napoleon ezután következett. Az amerikai szabadságharcz hullámai utolsók voltak a hullámok között, melyek az angol deis- mus és az angol államrend felől, ostromolták a >) Trevelyan i. m. I. 116—7. 1. francia közvéleményt; Párisban J) és Pétervárott egyaránt hatottak, még a versailiesi béka előtt a spanyol 2) és német, 3) nem sokkal azután az olasz 4) közvélemény is sietett megismerni a küzdelem fázisait. Az események gyorsan követték egymástIII. György 1760. lépett trónra és 1761. a. királytól kinevezett amerikai vámhivatalok birói meghatalmazást kértek, hogy a csempészetet a polgárok házainál is ellenőrizhessék. James Otis és Patrick Henry tiltakozása vitába vonta az adóelrendelés jogát és Hampden példája kisértett. Az 1763. béke véget vetett Pitt háborúinak és feltárta a pénzhiányt : lord Grenville úgy vélte, ellenőrizni kell a vámokat és 1764. beadta a bélyeg- bilit, melyet a király birodalmi érdeknek decla1) Fraukliu — Eobinet — Court de Gebeliu : Affaires de T Angleterre et de T Amérique. 15 kötet. Paris 1776—84. — Ab- régé de la revolution de 1’ Amérique Anglaise. Paris 1778. — De Soules Fr.: Histoire des troubles de T Amérique Anglaise. 4 kötet. Paris 1787. — Ramsay D.: Histoire de la Revolution T Amérique Anglasie. 4 kötet. Paris 1787. 2) Covarruebias J.: Memóriás historicas de la ultima guerra con la Gran Bretána. Madrid 1787. 3) Gedanken über den Aufstand der englischen Kolonien im nördlichen Amerika. Göttinga 1776. — Remer J. A.: Amerikanisches Archiv. 3 kötet. Braunschweig 1777—8. — Abhandlung über den nordamerikanischeu Krieg und dessen Folgen. Lipcse 1781. — Sprengel C.: Geschichte der Revolution von Amerika. Berlin 1784. 4) Bottá C.: Storia della guerra deli’ independenza degli Stati Uniti di America. 4 kötet. Paris 1809. I_ia.pia.nls: ma,i száma, S cld.a,l.
