Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
8 BÉKÉS 1906. julius 29. a szőlőben tudvalévőén tömérdek gyümölcsfa áll — s részben ezeken a területeken a még be nem ültetett helyeken termesztenek zöldséget. Czegléd, Félegyháza, Halas, Szeged, Újvidék, Makó, Szabadka, Debreczen, Pályi, Szoboszló, Szolnokon a »Szanda« Nagykapos stb. mind ki hires gyümölcs-, ki zöldség- termesztő. a makói hagymát, a szegedi paprikát, a pályi zellert, Európaszerte ismerik. Nagykőrös és Kecskemét városok kivitele azonban felülmúlja mind e felsorolt város kivitelét; Nagykőrösről kivittek az 1905. évben: Uborkát 1000 waggonnal, salátát 900, dinnyét (leginkább görögöt) 350, különféle gyümölcsöt, u. m. baraczkot, szilvát, nyári almát stb. 1000, szőlőt 200 waggonnal, tehát ezekben összesen 3450 waggon árut. Télen sertéshús kivitetett 160, vágott baromfi 60 waggonnal Angliába, élő baromfi 250 waggonnal Budapestre, úgy, hogy az összes kivitel a 4000 waggout éri el. Kecskemétről ellenben több a gyümölcskivitel, hiszen 14000 magyar holddal van több szőlője és gyümölcse mint Nagykőrösnek; úgy, hogy az 1905. évben kiszállítottak: 2640 waggor friss gyümölcsöt, amely mellett a friss főzelék majdnem eltörpül; ellenben az élő baromfi előtérbe lép miből 517 waggont vittek ki. Nagykőrösről uborka kimegy: Budapestre Bécsbe, Kattovitzba, Breszlauba, Berlinbe, Drezdába Chemmtzbe s Brünnbe megy 25 °/„; de egy wag- gonba 150 métermázsát is raknak. A saláta kimegy Gráczba, Brünnbe, Prágába, de leginkább Bécsbe A dinnye megyen : Bécsbe, Brünnbe és Prágába. Jellemző, hogy az Ausztrián túlmenő árut i helybeli kofák és kereskedők már csak közvetítői utján tudják értékesíteni. Budapestre, Bécsbe s Csehországba azonban : helybeliek közvetlenül szállítják ki, ahol egyik családtag kint időzik a szállítás idején és maga végzi az eladást s onnan intézkedik a tovább elküldendő áruk iránt a piaczi konjunktúrákhoz mérten. A kecskeméti gyümölcs királya: a sárga ba- raczk, miből még Párisba is visznek ki; mellette e meggy s alma szerepel leginkább; mit ősszel a szőlc követ. Egy kilóra átlag mintegy 10 uborka megy, vagyis egy métermázsára 1000 darab s igy 1000 waggonrs á 150 q., 150 millió darab uborka vitetett ki a mull évben a szárazságban is. Azonban az uborkának 30—35 %-ka, sőt 40°/°-ks nem kerülhet piaczra, mert megsárgul, azaz elvénül ha azt minden nap nem szedik, amit azután a marhával, lovakkal s sertésekkel etetnek meg takarmányul. Micsoda rengeteg területen kell ezen 150 millic uborkát termelni. Ezért az uborkatermelés nemcsak a kertekben, hanem a városhoz közelebbi, de még mindig 8—10 kilométerre fekvő szántóföldeken i; termeltetik. Nincs és nem lehet ott szoczializmus, ahol 8 nép ezrei gyermekkoruktól fogva, hajnaltól estig talicskázzák az uborkát messze távolságokból a szélrózsa minden irányából a piacz felé. Mert nincser ám mindenkor a szekér és ló a kéznél s ilyenkor s szép deli leányok és fiatal menyecskék ugyan dö- rögtetik a terhe alatt görnyedő talicskát. Estefele rajként vonulnak a talicskázók és szekeresek a város felé, éppen úgy hajnalban. A budapesti ember azt hinné, hogy a lóversenyre törtetnek, mert csak od£ láthat az ember annyit törtetni, mint Nagykörösör az uborkapiaczra. No a piacz, az valóban impozáns. Nyüzsög a; ember ember hátán. De rendben folyik minden és szaporán. Ki van adva a parola, hogy: négy uborka két garas. Mert még az uborkapiaczon a jó magyai népnél a garas járja. Sopánkodik azonban a jó pol gár, ha hat megy egy garasért. Mikor pedig mái húsz megy egy garasért, akkor kajlára fordul e nagykőrösiek bajusza. A piaczon egyszeriben kiürülnek a talicskák a kosarak, a garabók, a nép ritkulni kezd, de nyomban ott emelkedik az uborka-gula, a piacz közepét óriási garmadákban, melyek hirtelenében melegednek fel, fermentálódnak s igy rövidesen átsárgul as imént még zöld uborka. Persze ez haszonnal is, dt kárral is jár, ezért nyomban hozzáfognak az uborks becsomagolásához. Ugyanazon serény kezek, amelyek a napihozatalt darabonként átszámolják, hirtelen kit zsákba, kit kosárba raknak. A zsákhoz kaprot kötnek, a kosarakat zsikvászonnal levarják s nyomban mennek a nagy táblás kocsikon a vasúti állomásra, ahol késedelem nélkül berakatnak s elszállít tatnak, miből a főnök ur ambicziót csinál és érdemet szerzett. Nagy baj, hogy jó és elegendő hütött vasúti kocsikkal nem bírunk, mert útközben is nagy az áru felmelegedése, ami tetemes károst okoz. A hütőkocsi nálunk még csak szellös kocsi. Reggel két órakor már vége van a piacznak és tiz tizenegy órára az utolsó áru is be van csomagolva. Egyik fő-uborkakereskedő egy volt susztermajsz- tér, aki egyetlen napou mintegy 4o00 koronáért vásárol uborkát. Ez jobb mesterség. — De ember a talpán az asszony is. Yan egy nagy eczetgyáros is Nagy-Kőrösön, aki a kivitellel foglalkozik, és be is savanyít; ámde a nyersárukivitel mégis a főüzlet. Ez az egész magyar virtus. Termeszteni tudunk, de szerezni, a régi helyzetet javítani, azt már nem tudjuk. De csak most látjuk azt is, hogy termeszteni tudunk. Budapesten mégis télen, vagy éppen tavasz- szal, csak znaimi ugorka van kereskedő sben. Ez bizony gondolkozóba ejt eme elöhaladott- ságunk melletti elmaradásunk felett. Igazán átka a magyarnak, hogy minden téren csak a nyersanyag kivitelére szorítkozik. Eme körülményt gondos körültekintéssel intézkedő földmivelésügyi miniszterünk különös figyelmébe ajánlani bátorkodom. A szervezésre, a jónak a terjesztésére égetően szükség van. De van ám más hiba is Nagykőrösön. A tengernyi nép a nagy közgazdasági jelentőségre vergődött uborkát bizonytalanba, vaktába termeszti, mert öntözésre nincsenek berendezve, két évig a nagy szárazságban meg is csalódtak, az idén is e sorok Írásáig nélkülözték az esőt, és sok uborkatábla levele fordult fel sárgán. Ekkor pedig nagy a szegény termesztő gazda kára. Pedig ott van Kecskeméten a gazdasági iskola és az öntözési berendezések még sem terjednek; pedig kulturmérnökségünk hires. Láttam egy két lóhuzásra berendezett kettősvedervizvontató kereket, de mi az ama 88-000 magyar holdon. A vizemelés és a kutakból való öntözés kérdését kellene első sorban is valami okos és ügyes módon megoldani s akkor az uborkatermesztés hamarosan megnégyszereződhetnék. A viz 1—1 '/a ölre van. Ha átlag 5 uborkát veszünk fel egy krajczárba vagy két fillérbe, a 150 millió uborkából befolyik 600.000 korona. A megsárgulttal befolyna egy millió korona. Átlag 100 korona bért fizetnek egy hold uborkafóldért, de az egyes esetekben felmegy 120 és 180 koronára is. A nyers bevételt 800 koronától 2000-ig, sőt 2400 koronáig' is számítják az uborkánál, a salátánál pedig 400 koronától 1600 koronáig. Hogy hány módon termesztenek Nagykőrösön uborkát, — azt nem tudta megmondani senki, mert rendszerint 200 □ öles parczellákon folyik a termesztés a kézi munkaerő arányában, — mert rengeteg ám az uborkával a dolog ; jóformán folytonos. Ha azonban az átlagos jövedelmet 1200 koronára tesszük, akkor mintegy 660 magyar holdon történn« csupán az uborka termesztés, — mihez ha a saláta, dinnye, tök, retek s kalarábé termesztést hozzávesszük, a 200 holdat érhetik el zöldség termesztéssel. Hogy ez mit jelent a helyes vetőforgó szempontjából, azt minden gazda megítélheti. Ha tehát Nagykőrösön mintegy 2000 holdon átlag 800- és 1000 koronát vesznek be, ez egymaga 1.600 000 és 2 millió korona bevételt jelent. Nem is látni a nagykőrösi határban az egyoldalú búzatermesztést. Mindenütt ott látszik a megosztott okos vetőforgató, — ahol a luczernának és muharnak is szerepe jut, daczára hogy sok a rét és legelő a határban, — mintegy 18.000 magyar hold. A répa, a mák s más minden gazdasági termény nagy változatban termesztetik a mezőn. A búza állása a mezőn megritkult. Nagykőrösén ezért nem félnek a búza árhanyatlásától, sem a börzék árleszállitó irányzatától, annál kevésbbé a németek által felemelt magas búza vámjától, a miért másutt a búzán veszteséget szenvednek ; sem az aratósztrájktól, mert rájuk nézve a búza nem az egyedüli bevételi forrás, hanem inkább csak a kenyér. Mindezek mellett a legérdekesebb, hogy ezen rengeteg bevételeket a gazdák a salátából április hó 25-től május hó 20-ig, az uborkából junius 25-től aug. 10-ig; a dinnyéből aug. 20-ig veszik be, tehát a nagy summa pénzeket jókor kapják a kézhez, azután jön a szőlőbevétel és boré. A tanyákon jóleső őrömmel láttam a nagyobb arányú és általános baromfitenyésztést is. Egy kis tanyán 100 darab libát és sok pulykát láttam a sereg csirke mellett. Nem tudok azonban arról, hogy ezek a tanyai gazdák bármely baromfitenyésztési egylet vezetése alatt állanának. A baromfi ott a homokon mentője és védője a gazdáknak a teményfelen rovar ellen Ugyanígy megy ez Kecskeméten, de ottan mégis a gyümölcs- és baromfitenyésztés látszik erősebb szerepet vinni. A szakértelem és kultúra fejlesztésével azou- )an még eme óriási jövedelmeket is nagyban lehetne imelni, mert ha a saláta- és uborkatermesztés szak- izerüen egymást kiegészitőleg honosodnék meg, akkor i saláta és uborka jövedelmét együtt nyerhetjük igyanazon területről, amikor pedig jóformán dupla övedelmet nyerhetünk. Mindez megérdemelné, hogy Nagykőrösön egy, i bolgár kertészek öntözési módját tanító gyakorlati «ertészeti tanfolyam léfesittessék és ál lan dósittassék. Löherer Andor. Törvényszéki csarnok. Szabadságon. Novak Kamill kúriai biró, kir. törvényszéki elnök hat heti szabadságra utazott, i melyet Rohitson és Abbáziában fog eltölteni. Uj bírák. A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy 0 Felsége a király Tóth Ferencz gyulai kir. ilügyészt és Aigner Dezső dr. orosházi járás biró— iági albirót a gyulai kir. törvényszékhez bíráknak aevezte ki, egyben pedig Tholdt István dr. gyulai dr. törvényszéki bírót saját kérelmére a budapesti dr. büntető törvényszékhez helyezte át. Tóth Fe- ■encz régóta megérdemelt előléptetése városszerte negelégedést kelt, nekünk a „Békés“ szerkesztőógének ped g, a kik Tóth Ferenczben lapunk „törvényszéki csarnokának“ jeles vezetőjét bírjuk, igaz irömünkre szolgál és szivünkből fűzzük hozzá őszinte» zerencse kivánatunkat. Tholdt István áthelyezése, ímennyiben az Budapestre történik, előléptetés izámba esik. Mint ilyenhez — bár őszinte sajná- atunk mellett, hogy körünkből távozik, a mit úgy íz 5, mint kedves neje rokonszenves tisztelt egyénilégeik folytán társadalmi veszteségnek tekintünk, — szívből gratulálunk. N y i 111 é r. á rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Folyó hó 26-án egy, Gyulán folyó hó 24-ről celtezett s olvashatlan aláírással ellátott ocsmány, 'ágalmazó levelet kaptam. Ezennel felhívom annak Íróját, hogy az isme- etlenség homályából lépjen ki s tudassa velem dlétét s ne tetézze ocsmány eljárását még gyáva— sággal is. Hosszuaszó, 1906. julius 26-án. Dr. Dérczy József, IS8 1 — t aljegyző. Heti piacz. Gyula, julius hó 27. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a lét folyamán alig volt változás. A gazdák a hor- Jással vannak elfoglalva és igy a kínálat még nem íagy, ezért nagyobb forgalom sem fejlődhetett ki. Heti piaczunkon csekély felhozatal mellett dadatott : Búza .... 13-40—13-60 Árpa (uj) . . . 10-10-40 Za b (ó) . . . L4-40—14-80 Tengeri . . . 14-10—14-20
