Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
1906. julius 22. BÉKÉS 9 Általában az 1898. II. t.-czikknek nem az a czélja, hogy a kínálat és kereslet törvényeit szabályozza ; nem az a czélja, hogy a munkabér tekintetében, akár a munkaadó, akár munkás mellé álljon. Az 1898. II. t.-czikknek lényeges tartalma és czélja az, bogy ha egyszer szerződtek a munkaadók és a munkások, még pedig hatósági hitelesítés mellett úgy, hogy védve van az égjük és védve van a másik: akkor mint becsületes magyar emberekhez, mint becsületes munkásokhoz illik, azt a szerződést tartsák meg. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) Az állam az országos érdek szempontjából nem védheti azo kát, akik az utolsó perczben teszik le a kaszát. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) A törvény azért intézkedik és pedig kötelezőleg, hogy részaratás mellett minden szerződésben alternativ intézkedés foglaltassák, hogy meg legyen minden szerződésben alternative e rész is, meg a pénzérték vagy a minimum is, hogy a munkás mikor látja a termést, szabadon választhasson és hogy ne akkor legyen az egyezkedés, mikor már aratni kell, hanem előre legyen meghatározva, hogy melyik esetben mi történik P (Helyeslés a jobb és a baloldalon.) Tehát a munkásoknak más helyes tanácsot adni nem lehet, mint azt, hogy a már egyszer aláirt szerződést tartsák meg, és ha magukra nézve a részt kedvezőnek nem találják, akkor válasszák a pénzértéket vagy a határozott mennyiségben megállapított terményjárandóságot és a törvénynek ezen kedvezményét vegyék igénybe. (Helyeslés a jobb és a baloldalon.) Én nagyon szomorúnak tartom a szerződésszegéseket és a szerződésszegésre való izgatást, nem . annyira a birtokosok szempontjából, mert azok, amint tetszik látni, segítenek magukon ; segítenek igv vagy úgy, de nagyon szomorúnak tartom a munkások szempontjából. (Úgy van! úgy van! a jobb és a baloldalon.) Szomorúnak tartom a munkások szempontjából azért, mert nekem az az elvem, azt csinálom saját gazdaságomban én mint miniszter is azt czinálom, hogy ahol lehet, ott helybeli munkásokat akarok mindig alkalmazni. (Általános élénk helyeslés.) Ha tekintjük az illetők családi viszonyait, a kis gyermekeket, akik gondozást igényelnek, nagy dolog az, hogy ha a munkás otthon a maga falujába kap munkát, ottan keresi meg kenyerét. (Általános helyeslés.) Már most mi történik ? Hogy ha egy birtokosnál ilyen szerződésszegés fordul elő, hogy máról holnapra az utolsó perczben, közvetlenül az aratás előtt leteszik a kaszát, az a birtokos már többé abból a községből aratókat nem fog alkalmazni, az idegen munkásokat hozat magának, akik tavasztól őszig ott dolgoznak. (Úgy van ! a jobb és a baloldalon.) Ez az egyik következménye a szerződésszegésnek. A másik visszásság, amely ebből közetkezik az, hogy a birtokosok nagy mennyiségben kénytelenek . aratógépeket beszerezni, nagy arányokban kénytelenek a kézimunkáról a gépmunkára áttérni, hogy maholnap olyan viszonyok lesznek, mint Amerikában, ahol már az emberi erőnek igen kevés tér marad. Azt hiszem ez nincs a munkások érdekében. Mi lenne akkor, ha mindenki minden munkáját géperővel akarná elvégezni ? Mi lenne akkor a szegény munkásokkal ? Ueilebronth Géza : Ézeknek az agitáczióknak ez lesz a vége ! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter : Már most én válaszomnak végére értem. Ha az a kérdés vettetik fel, hogy az 1898. II. t.-czikket, amelynek kifejtettem a czélját és tartalmát szándékozunk-e megváltoztatni, igen vagy nem, erre kötelességszerü- leg azt kell felelnem, hogy ezen törvényt megváltoztatni nem szándékozunk. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Nem szándékozunk azért, mert ígéretekkel kecsegtetni, be nem váltható dolgokat a mások szeme elé állítani, egy törvényt, amely alig ment át az életbe, már újra bolygatni: beláthatatlan izgatottságnak forrása volna. (Úgy van! a jobb és a baloldalon.) De ha azt kérdezi a t. képviselő ur, hogy a munkások érdekében befejezettnek tart- juk-e azt, ami eddig történt, hát azt felelem, hogy nem tartjuk befejezettnek. (Élénk helyeslés.) a munkások érdekében több irányban a munkásvédelem szempontjából, a munkáslakásokra való tekintettel, a munkásbiztositás szempontjából, igenis fogunk törvényjavaslattal előjönni. (Általános élénk helyeslés.) És én arra kérem a t. képviselő urat és arra kérek mindenkit, hogy méltóztassék odahatni, akiknek a népre befolyásuk van, hogy akkor legyen óvatos, akkor legyen gondos a mi munkásnépünk, amikor a szerződést megköti. A szerződés megkötésnél legyenek szívesek tanácsadói lenni ennek a népnek, mert senki sincs, aki a munkásokra a munka bérét ráoktrojálni akarná. De ha egyszer a szerződést megkötötték, akkor azt becsületes ember módjára tartsák meg. (Élénk helyeslés a jobb és a baloldalon.) Általában a t. képviselő ur is és mindnyájan hassunk oda, hogy azok az ellentétek, amelyek a munkások és munkaadók, a szegény és a gazdag ember között fennállanak, kiegyenlittessenek. (Általános helyeslés) és pedig a humanizmus jegyében egyenlittessenek ki. (Zajos helyeslés.) Kérem válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Kecskeméthy Ferencz: T. Ház! Engedelmet kérek, hogy a miniszter ur válaszára pár észrevételt] tegyek. (Zaj és mozgás.) A miniszter ur, mint mondotta, kérdést intézett a főispánhoz ebben az ügyben és azt a választ nyerte, hogy a panaszok alaptalanok, minden rendben van, a munkások szükségük végzésére kibocsáttatnak, stb. Hát ón erre nézve azt mondom egész tisztelettel, hogy én azoktól az uraktól nem is vártam mást, mint ezt a feleletet. Én pedig hivatkozom a községi elöljáróságra. Hivatkozom Békés vármegye közönségének azon részére, amely mindezt a dolgot látta. Ez tanúbizonyságot tehet arról, hogy mindaz, amit mondottam, a szurdékről, s többiről, igaz és igy áll. Én ezeket az állításokat, minthogy némely részét személyesen láttam és tapasztaltam, más részét pedig olyan megbízható egyénektől hallottam, akiknek az igazmondásában kételkednem nem lehet, fenntartom és adataimhoz ragaszkodom. Ami a t. miniszter urnák azt az előterjesztését illeti — amire én is kiterjeszkedtem volna, ha az idő nem haladt volna ennyire előre — hogy a gróf ur tett valami ajánlatot a sztrájkoló munkásoknak, , erre azt válaszolom, hogy igenis tett valami ajánlatot és pedig azt az ajánlatot tette, amelyet a t, miniszter ur előadott, hogy t. i. három uradalmán munkálkodó munkások részére aratógépeket ad. A' munkások erre azt mondották, hogy a gabona meg van dőlve, már pedig tudjuk, hogy az aratógép a megdőlt életet nem tudja learatni. (Felkiálltások : Dehogy nem ; Egyre megy !) össze tudja kaszálni. ( de nem learatni. Próbálták ezt már több helyütt és mindenütt arról győződtek meg, hogy az arató- ( gépekkel nem boldogulnak. , Ami pedig az egyes csapatokhoz ajánlott pót- | munkásokat illeti, erre azzal feleltek, hogy ismerik | azokat a pótmunkásokat, azok inkább bajt okoznak, , mint segítséget adnak. Az utólagosan ígért jutalom kérdése pedig úgy áll, hogy ezt a jutalmat nem a gróf Ígérte, hanem csak a tiszttartó, az aratás végére azt helyezte kilátásba, hogy majd közbejár a grófnál hogy adjon valami jutalmat. Erre természetesen a munkások nem adtak semmit, kaptak már többször { is ilyen ígéreteket, amelyeket azután az aratás végé- ( vei sohasem tartottak meg. Az Ígéretekre tehát nem hajtottak. ( Azt mondja a t. miniszter ur, hogy a szerződés aláírásánál kell a munkásoknak vigyázniok. Természetes, hogy ott kellene. Szüatsy Zoltán: a községi elöljáróságnak kötelessége a szerződést megmagyarázni. Kecskeméthy Ferencz: Azonban téved aki azt hiszi, hogy a munkásoknak akkor olyan nagy szavuk volna, hogy ők alkudozásokba bocsátkozhatnának. , Ez nem igy megy. A dolog úgy történik, hogy tavasz- szal megkérdik, hogy akarnak-e aratási munkát vál- alni ? Erre természetesen azt mondják,' hogy igen. Jóformán meg sem nézik a szerződést. Ha a mun- iások alkudozni akarnának egyszerűen kiutasítanák, drugnák őket és szóba sem állanának velük. Ilyen ( ianácsokkal tehát nem lehet rajtuk segíteni. 1 Sziiassy Zoltán : Ilyen beszédekkel sem! Kecskeméthy Ferencz: Lehet, hogy önnek ez a réleménye, de remélem, sók ember más véleményben van s hogy igen sokan többre fogják becsülni ezt a beszédet, mint azokat, amiket ön eddig tartott és ezután tartani fog. (Zaj.) Ha a miniszter ur azt mondja, hogy a munkás tartsa meg becsületesen a szerződést, ez mindenesetre igen szép elv. Én azonban azt mondom: hát az a szegény munkás, ha egj-szer aláírta azt a komisz szerződést, dolgozzék éhbérért, dolgozzék négy hónapon keresztül azért, hogy maradjon egy métermázsa búzája és 65 hl. a maga és a családja számára? Végezze ezért az éhbérért azt a munkát, amely a legnehezebb, amelynek folyamán sokszor az életével játszik ? Hiszen akárhányszor tapasztaljuk, hogy napszurást kapnak és ott halnak meg. A miniszter ur azt mondotta, hogy a munkások érdekében a kormány javaslatot fog benyújtani. Ebben nem kételkedem, amint hogy a miniszter ur jóakaratában és nemes intenczióiban sem kételkedem. Épen ezért és tekintettel a politikai helyzetre, válaszát ezennel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter ur válaszát tudomásul venni ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Országos vásári jelentés. Julius hó 18-án sertésvásár: a felhajtás alig haladta meg a 2500 darabot, daczára, hogy a kövér sertések árai visszaesők, a sovány sertések iránt nagy volt a kereslet és magas árak mellett találtak vevőre. Kövér sertés Kevés volt és elkelt minőség szerint 90—95 fillérig élősúlyban minden levonás nélkül. Julius hó 19-én juh és ürüvásár : felhajtás cirka 12000 darab. A nagy felhajtás daczára a vásár igen élénk volt és magas árak mellett gyorsan bonyolódott le. Jó vágni való kosért fizettek páronként 30—36 koronáig. Külföldi szállításra alkalmas ürüért 38—44 koronát. Julius hó 20-án szarvasmarha vásár. A felhajtás meghaladta a 12000 darabot és daczára ennek a vásár élénk forgalmú volt. Különösen nagy volt az érdeklődés jármos ökrök iránt, melynek árai az eddigi tulmagas árakon is felül lettek fizetve, úgy hogy ily magas árakra nem emlékezünk. Eladatott jó husu, vágásra alkalmas fiatal marha m.-mázsán- ként 60—70 koronáért, 10 százalék levonással; első minőségű erdélyi ökör páronként 1000—1100 korona, másodrendű 600—800 koronáig, erdélyi és tarka borjú 180—200 koronáig, fejős tehenekért fizettek darabonként 240—500 koronáig minőség szerint. Julius hó 21-én lóvásár. Felhajtás mintegy 6000 darab. Különösen keresett az igás ló, mely igen magas árak mellett cserélt gazdát. A vásár lefolyása élénk volt. Eladatott: ménlovak 600—1200 koronáig darabonként, hintólovak páronként 1200 — 2000 koronáig, közönséges igás 240—600 koronáig. Heti p i a c z. Gyula, julius hó 20. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben állandóan lanyha az irányzat, az uj búzába még jsekély a szállítás, igy az árak tartják magukat. Heti piaczunkon csekély felhozatal mellett eladatott : Búza . . . . 13-60—14-20 Árpa .... 10-40—11-60 Zab . . . . 14-20 — 14-40 Tengeri . . . .14-20-14-30 HIRDETÉSEK. ~ Varróleányok figyelmébe! Munkásnőket nagyobb fizetéssel állandó munkára és tanuló leányokat fölvesz Kohn Teréz női divat terme Gyulán, Szt. István-utcza 3. sz.
