Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

2 BÉKÉS 1906. julius 15. Az országnak, a válságban levő iparnál nincs égetőbb sebe, a törvényhozásnak tehát alig van sürgősebb feladata, mint gyors és erélyes intézkedés az ipar megmentésére, mert — ismételjük — a habozásnak és a tétlenségnek az lenne a következménye, hogy rövid idő múlva nem lesz már menteni valója. A közigazgatási bizottság ülése. — Julius 9-én. — Tekintve a kánikulai időszakot, a közigazgatási bizottság ülése is kisebb érdeklődés mellett folyt le, mint egyébkor. Dr. Fábry Sándor főispán elnökölt, a ki elnöki megnyitójában megemlékezett az orosházi és békési járásban'kiütött sztrájkokról, a melyekről különben a lentebb közölt alispáni jelentés részlete­sen beszámol. Előterjesztetett a terjedelmes alispáni jelentés, a mely a következő : A múlt hóban történt közérdekű eseményekről szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : A személybiztonság állapota általában kielégítő­nek mondható, amennyiben a 11 esetben előfordult jelentéktelenebb verekedésen kívül Dobozon egy súlyosabb természetű testi sértés, egy erőszakos nemi közösüléssel egybekötött rablás és Mezőberényben Cs. Varga Károlyné anya által elkövetett két gyer­mekgyilkosság és öngyilkossági kísérlet által zavar­tatott meg. Baleset 12 esetben fordult elő és nyolcz Ízben halálos kimenetelű volt; ezek közül hat esetben vízbe fulladás volt okozója a halálnak. Öngyilkosság 10 és öngyilkossági kísérlet három esetben fordult elő. A vagyonbiztonság élelmi szerek és csekélyebb értékű ingóságok ellopása által 21 esetben zavarta­tott meg. Nagyobb károsodást okozó lopás Gyomán junius hó 22-én virradóra történt, mikor Fekete Endre tanyájáról egy 360 korona értékű lovat és ugyanazon időben Molnár János tanyájáról egy kocsit és két lóra való szerszámot loptak el eddig ismeret­len tettesek. A tüzesetek száma 13 volt s ezek közül kettő jelentékeny károsodást okozott. Pusztaföldváron ugyanis Bácsi Menyhértné gőzmalma égett le 14—15 ezer korona értékben. Szarvason pedig Steiner Arnold vegyeskereskedő üzlethelyiségét pusztította el a tűz s mintegy 12000 korona kárt okozott. A kár mind­két esetben biztosítás révén megtérül. A tüzeseteknek csupán egy esetben volt gyúj­togatás az oka. Az előfordult összes bűncselekményeknél a nyo­mozás azonnal folyamatba tétetett és a tettesek leg­nagyobb részt kiderittetvén, a büntető bíróságnak átadattak. Földmivelés: Mezőgazdaságunkban a főmunkálatok a takar­mány gyűjtés, a kapás növények megmunkálása és junius végén az aratás megkezdése voltak. Az elmúlt hónap időjárása a gazdasági növények fejlődésére kedvezően hatott. A hónap első felében ha nem is bőséges, de gyakori esőjárás felüditette a növényze­tet, a hónap második felében beállott nyári meleget pedig időnként hűvösebb napok váltották fel és állandó légmozgás mentette meg kalászosainkat, a melyek kövérségük miatt a legtöbb helyen kisebb-nagyobb mérvben megdőltek, a megromlástól. Termés-kilátásaink igen kedvezőek; a búza és árpa nemcsak mennyiségileg is középen felüli termést ígérnek, csekély kivétellel igen szépek a zabvetések is. A búza hirtelen beórése folytán csak itt-ott és csekélyebb mérvben szorult meg, legtöbb helyen gazdagon fizetőnek és kitűnő minőségűnek Ígérkezik. Kapás növényeink is igen szépen fejlődtek, ám de már különösen a kukoricza és dohány felette kíván­nának egy jó kiadós esőt, mert különben lesülnek és a kukoriezának küszöbön álló csőfejlődése hátramarad. A vármegye egész területén általában a kalá­szosok termés eredménye őszi búza és árpában igen jónak, tavaszi árpa és zabban pedig jó közepesnek mondható. Előfordultak rendkívüli eredmények is, igy pél­dául Kondoroson az őszi árpa kis holdja nem egy birtokosnál 15 métermázsán felül fizetett. A teljesen kielégítő termés eredménye daczára helyenként mindjárt az aratás kezdetén annak későbbi folyama alatt, sőt helyenként már az aratást meg előzőleg a munkások részéről a szerződéses munka­bérekkel szemben olyan tulkövetelések támasztattak, melyeket a gazdák teljesíthetőnek nem tartottak; viszont a munkások követeléseikhez ragaszkodván: az aratás folyama alatt nemcsak zavarok, de külö­nösen az orosházi és békési járásokban tartós munka­megtagadások keletkeztek, minek következtében az 1898-ik évi II. t.-cz. büntető rendelkezéseinek alkal­mazására, sőt a földmivelésügyi miniszter ur által szervezett kisegítő munkás tartalékból nagymennyi­ségű idegen munkás igénybe vételére volt szükség- Ezen kisegítő munkások az orosházi járásból most már visszaküldettek, miután a szerződéses munkások egyrészt a büntetések és az idegen munkások verse­nyének hatása alatt, másrészt munkabér javítás követ­keztében a félbe hagyott munkát újból kivétel nél­kül felvették; a békési járásban azonban ma is dol­goznak kisegítő munkások, mert ott a szerződéses munkások kétharmad része az alkalmazott törvényes büntetések s a kilátásba helyezett bérjavitás, illetve munka erőbeni segítség daczára sem voltak hajlandók újból munkába állani. Miután az írásos vagy szóbeli szerződésektől eltérőleg az aratást megelőzőleg vagy az aratás folyama alatt kötött újabb egyezségek a legtöbb esetben hatósági interventió nélkül jöttek létre : ezek mindegyi­kéről nincs pontos tudomásom, de kétségtelen, hogy ilyen pótegyezségekkel úgy az Írásos szabályszerű szerződéssel biró nagyobb gazdaságok, mint különö­sen a csak szóbelileg szerződött kisebb gazdák sok esetben hárították el a munkások szerződésszegési készségéből származó munka zavarokat. A főszolga- birák jelentése szerint 13 szerződésszegés állapíttatott meg összesen circa 1425 munkással és pedig az orosházi járásban 13 gazdaságban közel 1000 mun­kással, a békési járásban 2 gazdaságban 300 mun­kással, a szeghalmi járásban 2 gazdaságban 74 mun­kással, a szarvasi járásban 1 gazdaságban 51 mun­kással. Az aratás folyama alatt kihágási eljárás nélkül uj egyezség köttetett circa 465 munkással; elítélte­tett az 1898. évi II. t.-cz. alapján a szerződéses munka megtagadása miatt circa 760, ebből vagy rögtön, vagy 1—4 nap múlva, a mint szerződéseik teljesítésére készségüket kijelentették, szabad lábra helyeztetett 560 munkás, mig 200 munkás készebb volt büntetését kiáltani s az aratási munkát inkább elmulasztani, mint sem ajándékozással megjavított munkabér mellett szerződéses kötelezettségét telje­sítse. Ezek pótlására az összesen kirendelt 1300 ide­gen munkásból 640 kisegítő munkás dolgozik ma is Békésen. Kétségtelen, hogy a gabonák dőlt volta s ezzel kapcsolatos nehezebb és tovább tartó munka sok esetben tárgyilagos indokául szolgált a munkások azon törekvésének, hogy a szerződéses munkabéreken felül emelkedő kedvezésekhez jussanak; minthogy azonban ilyen kedvezésekre a legtöbb munkaadó kész­ségét az általa méltányosnak talált mértékig kilátásba is helyezte: ezen indok magában véve nem ad kielé­gítő magyarázatot azon kitartó munka megtagadá­sokhoz, melyekre vonatkozó statisztikát főbb voná­sokban fennebb összeállítottam. A követelések egy­öntetűsége, a munka megtagadásnak hasonló általá­nos jó termés kilátások mellett s hasonló általánosan nehéz munkaviszonyok mellett csak bizonyos szükebb területekre szoritkozása, itt az erős kitartás, valamint az egymás kedvéért való sztrájkolás kétségtelen jelenségei nyilvánvalóvá teszik, hogy a munka meg­tagadások alap oka nem a munkások csoportonként És félre tolja székét előre nyújtott karok­kal, tapogatódzva siet a ruhafogas felé, kalapját és botját magához ragadva, a botot maga elé tartva, bizonytalan léptekkel siet az utczára. — Itt vagyok Gyuri, szólal meg a kint váró leány, mialatt a gyámoltalan felé siet és megfogja a karját. Gyuri görcsösen, heves mozdulattal kapasz­kodik a leáuy karjába. — Jerl Menjünk! Már végeztem. — Miért vagy ma oly kedvetlen, oly lehan­golt ? Bántott valaki ? Talán ismét gúnyt űztek veled? Kérdi a szép halvány leány. — Ne légy nyugtalan kedves Lilim ! Nem bántott senki, de ki is bántana egy vak koldust. Lili felsóhajtott, fájdalmas, sokat mondó pillantást vetett Gyurira és szótlanul, gondola­tokba merülve folytatták utjokat. Gyuri nem lakott az intézetben, mint többi társai. Lili anyja, ki a szerencsétlennek nagy­nénje volt, egy véletlen eset folytán megtudta, hogy Gyuri a vakok intézetében tartózkodik és a derék asszony, daczára annak, hogy maga és egyetlen leányával Lilivel együtt sanyarú anyagi viszonyok közt élt, nem nyugodott addig, mig Gyurit az intézetből magához nem vehette. Midőn lánya a szép Lili megpillantá vak rokonát, a vonzalom oly neme keletkezett szivé­ben, melyet nemes lelkek közös szenvedése szo­kott szülni. Lili gyógyíthatatlan mellbajban szenvedett. A szerencsétlenek csakhamar megértették egymást. Nem iparkodtak egymást vigasztalni, tudták, hogy bajuk ellen csak egy orvosság van és az a halál. Addig mig az az orvos nem jelent­kezik, hiába minden vigasz. De enyhíteni ipar­kodtak egymás sorsát. Midőn lakásukhoz közeledtek, Gyuri meg­törte a csendet. — Lili néked van valami bajod ma, mondá remegő hangon. Melled jobban fáj, mint egyéb­kor, nemde ? — Miből gyanitod ezt? kérdé Lili megle­petve. Gyuri habozott. — Nos, szólj hát! sürgeté a leány. — Most nem . . . majd máskor . . . holnap, feleié zavartan s akadozva Gyuri. Nem . . . még ma .... rögtön. Hátha holnap késő lesz, tévé halkan utána. Izgatottan léptek a szobába, Gyuri hevesen vonta Lilit maga mellé a pamlagra; keble zihált, arczát sötét pir boritá, midőn következőleg szólt : — Emlékszel-e mikor engem ide hoztatok ? Mikor legelőször találkoztunk és én kezemmel végig simítottam arczodat? — Emlékszem. — És emlékszel-e, hogy én azt mondtam neked, hogy most már ismerlek, most már tudom, hogy engem ezentúl az angyalok fognak meg­védeni, hogy te lész ezentúl az egyetlen világos pont az én sötét örök éjszakámban. — Emlékszem. — Nem tudcm, mi súgta azt akkor nékem, de azon éjjel, midőn álmatlanul elmerengve sor­som fölött feküdtem ágyamban, megjelent előt­tem egy világos ködfátyol, egy világos pont és az a pont mindig, mindig nagyobbodott, mig végre egy halvány leány-arczot láttam magam előtt, egy emberi arczot és ez az arcz a te kép­másod volt. Lili mosolygott. — Nevezd szerelmi vallomásnak. Hahaha. Egy vak koldus szerelmet vall egy szép fiatal leánynak . . . Nem rossz ... no de halld tovább. Ezentúl bárhol voltam, ha te közeledtél hozzám, vagy közelemben voltál, megéreztem azt, szivem megsúgta és mindannyiszor megjelent előttem az a világos pont, a te arczod és én tudtam, hogy közel vagy hozzám. Oh ezek a világos pontok világították meg az én vakságom fekete poklát! Itt lecsüggeszté fejét, elhallgatott. Lilinek a szemeiben könnyek ragyogtak. — Egy évvel ezelőtt — folytatá Gyuri, — midőn mellbajod veszélyes alakot öltött, szinte megjelent előttem az a világos pont, az a fehér, átlátszó ködfátyol, de a te arczodat nem láttam benne. Midőn három hóval ezelőtt betegséged ismét rosszabbra fordult, akkor sem láttam arczo­dat abban a világos pontban és midőn értem jöttél, szintén megjelent előttem az a fehér köd­fátyol, de tégedet nem láttalak benne. Nos volt-e okom azt mondani, hogy néked ma valami bajod van ! — Hidd el kedves Gyuri nem volt okod.

Next

/
Thumbnails
Contents