Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
6 BÉKÉS 1906. julius 1. Közgazdaság. A munkások érdekében. Az uj korszak kormányában a földművelésügyi tárczát az a férfiú vette át, a ki elsőnek iktatta a kisgazdák és mezőgazdasági munkások ügyét a legelöl álló politikai feladatok közé. Most a megkezdett munkáját természetesen folytatja. De csodálatosképen gáncsot vetnek a munkájának. És pedig maguk a munkások, helyesebben nehány izgató, a kik lelki- ismeretlen szavának a mezőgazdasági munkából élők több helyen felültek. Harczba keveredtek a munka adókkal s lehetetlen kívánságokat hangoztatva sztrájkkal, szerződésszegéssel bontják a közbékességet. Nem tudjuk vájjon használ-e az a munkásoknak a törvényhozásnál, hogy ha egész csapatjaik a jogrend ellenségeiül szerepelnek. Buzditólag és ösztönzőleg semmikép sem hat. Az azonban már egészen bizonyos, hogy a sztrájkolok az elmulasztott keresetet semmikép sem tudják pótolni. A télen át nagy részük éhezni és nyomorogni fog. És mig a szerencsétlen elbolonditottak a közsegitség morzsáin élődnek, izgatóik bőségben és kényelemben élnek a tőlük elcsalt fillérekből gyűlt sok ezer koronán. Józan fővel azt kell mondanunk, hogy a szrájk- rendezők a munkások ellen dolgoznak. Nemcsak azzal, hogy elveszik a kenyerüket, de azzal is, hogy megakasztják a munkások érdekében most uj erővel meginduló kormányzási és társadalmi munkát. Egyik erősen használt eszköze ennek a kerékkötésnek, hogy az izgatok a munkástörvényt rab szolgatörvénynek hivják s ezzel is ellene akarják bősziteni a munkásságot a fennálló jogrendnek. Megrágalmazzák az érdekükben megindult nagy akczió szellemét, hogy ne legyen foganatja az ellenszegülés folytán a dolgainak sem. Semmi sem könnyebb, mint ezt a rágalmat semmivé tenni, az egyszerű igazság fegyverével. A munkás törvénynek összesen hetvenhét érdemlegesen intézkedő szakasza van. Az első öt a munkás igazolványokról szól, amelyek alapján a munkás a vasúton olcson utazik, a segély pénztár jótéteményeit élvezi s amelyek kiállítási ára a munkás segélyalapokra fordittatik. A hatodik szakasztól a huszonnegyedikig a szerződés kötést szabályozza a törvény. Ezek szerint a szerződést nyilvános hatósági ellenőrzés alatt kell kötni s a szerződés kötés| költsége a munkaadó terhe. A munkabér részeS| szerződés esetén terményben, vagy pénzben is meg-j határozandó, hogy a munkás rossz aratás esetén is megkeresse a magáét. Az egész szerződés bélyeg és illetékmentes. A huszonkettedik szakasztól a har- minczadikig a szerződés felbontása van szabályozva. A munkaadó csak tettleges bántalmazása, vagy ellene elkövetett büntetendő cselekmény, diffamáló ítélet, vagy [munkaképtelenség miatt bonthatja fel a szerződést, de a megszolgált munkabért köteles kifizetni. Egy munkás szerződésbontó cselekménye miatt a többiekkel szemben a munkaadó mit sem tehet. A munkások az elmenő helyére magok állíthatnak munkást. Ha helyettesítés nélkül is elvégzik a kilépett munkás munkáját, ennek bére is őket illeti. A munkás becsülete veszélyeztetése esetén is felbonthatja a szerződést a munkaadóra nézve fennen említett okokon kívül s akkor is, ha munkabérét joggal veszélyeztetve látja, mert a munkaadó a munkás élőbbről származó követelését jogtalanul visszatartotta. A szerződésbontás mindkét félre nézve egyszerű, de mégis formaszerü eljáráshoz van kötve, hogy elhamarkodás ne eshessék. A harminczegyedik szakasztól a negyvenötödikig a szerződés teljesítése van szabályozva. Ezekben kötelezve van a munkaadó a munka végeztetésére, szerződési kötelezettségei teljesítésére, el van tiltva a jancsibankó, el van rendelve a megbetegült munkás nyolcz napi gyógyítása és ellátása a munkaadó által. A munkások kötelesek a szerződésszerű munkát végezni, rossz időjárás esetén más munkára alkalmazhatók, ha a szerződés úgy szól, élelmezésük a rosszidő miatt való szüneteléskor is jár. A harminczhét, harmincznyolcz, harmincz kilencz, negyven és negyvenegyedik szakaszok a szerződésszegő munkások ellen hatósági erőt engednek meg s a munkaadó kárkereseti jogát állapitjál meg. A többi szakaszok tisztán a munkások bérkövetelésének biztosításával foglalkoznak. A törvény hátralevő szakaszai a gazdásági napszámosok munkáját szabályozzák a teljes jogegyenlőség alapján s a büntető határozmányokat mondják ki. A tizennégy büntető szakasz közül hét a munkások érdekét védi, öt eljárási részleteket tartalmaz és csak három intézkedik a munkások törvénytsértő cselekedeteiről. Kettő azonban, a hires hatvanötödik és hatvanhatodik szakasz, ezek között is csak az izgatok ellen fordul. A többi szakasz a hatósági illetékességet szabályozza s a munkás perekre egyszerű és költségmentes eljárást biztosit. Nincs tehát a törvénynek egyetlen szakasza sem, amely a munkás szabadságát, keresetét, munkáját a legkissebb mértékben is korlátozná. Sőt a legtöbb intézkedés arra való, hogy a munkás jogainak érvényesülését a munkaadóval szemben rossz szándék esetére is biztosítsa. Kétségtelen, hogy az izgatóknak nem tetszik az ellenük szóló két szakasz. De hát melyik bűnből élő bűnös helyesli a büntetést ? Ideje lenne, hogy ezek az egyszerű igazságok teljességükben átszivódjanak társadalmunk testébe s ne legyenek csak a törvénykönyv lapjai közé dugva. A szoczálista izgatások nemcsak a felsőbb osztályokat támadják meg, de a mezőgazdasági munkások létérdekeit is. Mindnyájunknak barátainak kell lennünk munkás testvéreinknek. Tehát használja a hamisságokat legyőző igazság fegyverét minden ember ha ur, ha egyszerű földmivelő. Törvényszéki csarnok. Bírói vizsga. Dr. Nuszbek Sándor, gyulai kir törvényszéki aljegyző, Székely Sándor néven ismeri poétánk, a múlt pénteken sikerrel letette a biró; gyakorlati államvizsgálatot Budipesten. A végrehajtó. Hajdú Gábor gyulai lakos kise- Igitő végrehajtónak, illetve becsüsnek volt alkalmazva la városnál, midőn pedig megszűnt a megbízatása, — a mi ritkaság annyira tetszett a hivatala, hogy ezután is megtette magát végrehajtónak és 12 adózótól különböző köztartozást pár száz koronát összeszedett s a maga czéljaira használva kivándorolni akart; már az útlevelet is megszerezte, mikor is fei- , derült eljárása és 1906. május hó 19-én vizsgálati i fogságba helyeztetett. A főtárgyalás múlt hó 28-ár . tartatott meg, mikor is jogerősen 6 hónapi börtönrí . lett ítélve. ;! A reményteljes ifjú. Mucsi Imre 17 éves bé- i kési legény 1905. november havában Kollár János . bekerített udvarára bemászva egy bárdot lopott e . s ezzel még azon éjjel kifeszitette Frisch Dávid beli zárt üzleté, honnan pár koronát és egy csomag 1< , filléres dohányt elemeit. Másnap pedig, mig i . pénzből tartott, átmotorozva Csabára vígan élt. A: ellene kitűzött főtárgyalás azonban nem volt meg i tartható, mert az elöljáróság jelentése szerint isme rétién helyre távozott s igy körözni fogják, j Kéjutazó. K. Zagyva Imre okányi lakos Csabi . és Békés között a múlt év nov. 25-én a motorosoi L kéjutazást rendezett, azonban jegyet váltani nen . akart s midőn kitessékelték még neki állott feljebl . s a koldust botjával megütötte, de bosszút állott ; 1 visszatérő motoroson is, mert megdobálta. A tárgya s lás folyamán azzal védekezett, hogy teljesen itta _ volt. Védekezése daczára, miut az igazolást nen .nyert, 3 napi fogházra ítéltetett.—Az ítélet jogerős s, A visszaeső. Bek Sándorné 50 éves köröstar k csai lakos lopásért 3-szor volt már büntetve, d e szarka természetéről nem tud leszokni, ez alkalom □ mai is Körösladányban K. A. birtokából egy lepe ti dőt és egy nikkel zsebórát ellopott. Tekintettel ele . életére 7 hónapi börtönre ítéltetett. Neki is álloti a A vadászat kedvelő. Hajdú Gergely ellen az k vád emeltetett, hogy 1904. év telén a dobozi haté . ron ismeretlen sértett birtokából egy fegyvert - y mert illető tolvaj vadászni szokott — ellopott. Te: r helt kijelentette, hogy méltatlan a vádra, mert nel : Gy. komája adta oda a fegyvert, azonban nem i a vadászott azzal, mert csak ráfogás, hogy vadászi .- szokott. Miután a bőbeszédű terhelt ezen védeki k zése beigazolást nyert : a vád alól felmentetett. Az asszonyi vitatkozás vége. Békésen Vigh Mihályné és Fésűs Jánosné nem a legjobb viszonyban éltek egymással, miből kifolyólag Véghné zsebkendőbe kötött tégla darabot tartott, hogy állításának annál nagyobb nyomatéka legyen. Tényleg a múlt év márczius hó 23-án ismét összószóllalkoztak mikor is Véghné a tégladarabbal al ap:)San ellátta Fésüsnét. Terhelt a főtárgyaláson az,'zaj védekezett, hogy társa ellenében mozsárütővel «ryelt s igy ő jogos védelemben járt el. E védekezés 3;onban nem bizonyult valónak, miért is 15 napra ítéltetett. Megnyugodott az Ítéleten. “ N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a s?e.-keszt5ség.. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik szeretett feleségem elhalálozásával részvétükkel fájdalmunkat egyhiteni szívesek, voltak, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Goldmann József és családja. Sieti pi acz. Gyula, június hó 29. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekbeállandóan lanyha volt az irányzat. Az aratás országszerte kezdetét vette és az eredmény általában igen jónak. Ígérkezik. Heti piaczunkon igen kis kínálat mellett eladatott : Búza .... 14’40—14.80 Árpa .... 13-20 —13-40 Zab . . . . 15-20—15.40 Tengeri . . 14’20—14 30 Vasúti menetrend.- Érvényes 1906. május l-től. Budapest k. p. u.—Arad. Budapest indul . — 7-25 8-— 2— 12-20 10 10 Szolnok érkezik . — 9-16 10-50 3-53 4-07 1-00 Szolnok indul. . 2-55 9-23 11-09 4— 4-14 1-30 Mezőtúr .... 4-h) 10-05 12-10 4-43 5-26 2-41_ Gyoma .... 5-28 10'34 12-40 5-03 6-00 3-14 Békéscsaba érk. . 6-42 11-11 1-28 5 43 7-04 4-09Békéscsaba indul 7-09 11-13 2-05 5-33 7-29 4-32 Kétegyháza . . 7"47 11-30 2-34 6-n 7-57 5-0» Arad érkezik . . 9-10 12-12 3-29 6-54 9-oo 6 05 Arad—Budapest k. [). U. Arad indul . . . 5"09 8-18 11-25 4 16 4-51 9-30 Kétegyháza . . 6'H 9-01 12-34 5-00 6-25 10-54 Békéscsaba érk. . 6-35 9-19 12-59 5-17 6-54 11-24 Békéscsaba indul 6-43 9-23 1-29 5-20 7-47 11-39 Gyoma .... 7-36 10-07 2-25 6-04 8-59 12-47 Mezőtúr .... 8-03 10-30 3-05 6-25 9-35 1-22 Szolnok . . . . 917 11 19 4-24 7-32 12 06 3-Ö5 Budapest érkezik 12-25 1-10 7-20 9-35 5-oo 6-10Nagyvárad-Szeged-Rókus. Nagyvárad indul . . . 6-02 10-20 4-45 7-40Nagyszalonta . . . • , 7-08 11-26 6 02 9-24 Kötegyán .... 7-28 11-44 6-24 9-52 Gyula ..................... 7-58 12-18 6-57 10 37 Békéscsaba érkezik , , 8-17 co <>3 H 718 11-05 Békéscsaba indul . , , 8-24 1-48 7-41 4 44 Orosháza .... 9-15 ' 2-49 8-59 5-50Hódmezővásárhely . • , 10— 3-44 10-12 6-38 Szeged-Rókus érkezik 10-45 4 22 11-01 7-40Szeged-Rókus Nagyvárad Szeged-Rókus indul . — 3-30 10-59 301 8— Hódmezővásárhely . . — 4-28 11-40 3-47 8-56Orosháza .... . — 5-41 12-28 4-32 10-07 Békéscsaba érkezik . . — 6-36 1-18 5-15 1 1 -ioBékéscsaba indul . --6 56 1-38 5 48 4-50 Gyula..................... 7 19 2-02 6-12 5-26 Kötegyán .... . — 7-51 2-32 6-42 6-U Nagyszalonta . . . . — 8-30 2-57 7-08 7-02: Nagyvárad érkezik . . — 9-40 4-00 8-10 8-23-
