Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

1906. julius 1.

BÉKÉS

3

féle irva-olvasás tanítási módszerről. (Óvodás gyermekekkel.) Előadó Gébéi Gyula székesfővárosi tanító. 4. Biráló-bizottság jelentése. 5. A jutalmazott pályamű felolvasása. 6. „Dolgozzunk egy szép jövő biztos tudatában.“ Értekező : Balogh János gyulai tanító. 7. „Helyes-e a tanulók órdemszerinti osztályozása az egyházmegye által ? (Vitatétel.) Előadó : Császár Péter hódmezővásárhelyi tanító. 8. Pénztári éa számvizsgáló-bizottság jelentése. 9. Indítványok. 10. Tisztujitás. Makó, 1906. évi junius hóban. Mágori Sámuel, egyesületi titkár. Czirbus István, egyesületi elnök. — Tájékoztató. 1. A közgyűlést megelőző napon este 7 órakor rendkívüli választmányi ülést tartunk, melyre a választmány tagjait ezúton hívjuk meg. 2. A gyűlés előtt isten- tisztelet tartatik a ref. templomban. 3. Azon kartársak, kik ingyen elszállásolást óhajtanak igénybe venni, julius hó 2-ig szíveskedjenek Bene Ferencz vagy Máró Gyula gyulai kartárs uraknál jelentkezni.

Érettségi. A békési ev. ref. főgimnáziumban e hó 18. és 19-én voltak a szóbeli érettségi vizsgák, melyeken Dóczi Imre, a tiszántúli ev. ref. egyház- kerület gimnáziumi felügyelője elnökölt; kormányképviselő pedig: dr. Schilling Lajos kolozsvári tud. egyet, tanár volt. Vizsgára 16 ifjú jelentkezett, kik közül jelesen érett Daru János és Fekete László. Jól érett Banner János, Bányai Gábor, Durkó Sándor. Egyszerűen Forgách Béla, Huff Lázár, Mán- doki László, Márki György, Pándi István, Stark Jenő, Török János, Lavatka József. Két ifjút visz- szavetettek 2 hóra, egyet pedig egy évre. A sikerrel vizsgázottak szombat este érettségi bálát rendeztek, melyen a megjelent kevés számú közönség jól mulatott.

Az aradi m. kir. áll. fa- és fémipari szakiskola 4 éves tanfolyama alatt tanulóit elméletileg és gyakorlatilag képzett iparossegédekké neveli. A gyakorlati kiképzés az intézettel egybe kapcsolt műhelyekben történik, hol szakképzett művezetők vezetése alatt tanulja az iffuság iparának gyakorlati részét. Az iskola felöleli a faipar köréből a bútor- és ^pületasz- talosságot, fafaragást, a fémipar köréből pedig a gép-, mű- és épületlakatosságot és ehhez képest nyújtja mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, melyekre az ezen iparágak terén működő iparosoknak szükségük van. Beiratási- és tandíj az intézetnél nincs. Mühelyi biztosíték fejében azonban minden tanuló 6 koronát tartozik a beiratkozáskor letenni. Az iskola tanulói kétfélék : a) rendesek ; b) rendkívüliek. Rendes tanuló az lehet, ki valamely középvagy polgári iskola két osztályát vagy pedig az elemi népiskola 6 osztályát sikerrel végezte, vagy ezeknek megfelelő felvételi vizsgálatot tesz le, élete

12. évét már betöltötte és ehhez képest ép kifejlett testalkattal bir, amit hiteles orvosi bizonyitványnyal kell igazolnia. Felvétetnek még az alsó-fokú ipariskola 3 osztályát jósikerrel végzett ifjak is. Rendkívüli növendék lehet minden iparos segéd vagy tanoncz, a ki csak egyes tantárgyakat kíván hallgatni. A fölvétel előjegyzés alapján történik ; ennek eredményéről a szülők minden évi augusztus hó 30-ig értesítettnek. Előjegyzés végett minden az I. évfolyamba felvétetni óhajtó növendék julius hó végéig a fa- és fémipari szakiskola igazgatóságához, akár személyesen jelentkezve, akár levélileg, bemutatni tartozik .• 1. születési bizonyítványát; 2. atya vagy gyámja beleegyezését tartalmazó nyilatkozatát, melyben kifejezendő annak kötelezettsége is, hogy az illető a tanidő egész tartamát bevégzi; 3. iskolai képzettségéről szóló szabályszerű bizonyítványát; 4. hiteles orvosi bizonylatot, hogy ép testalkattal bir;

5. az ujraoltás megtörténtéről szóló szabályszerű bizonylatot. A jövő 1906—1907 tanév szeptember hó 1-én kezdődik. A beiratások szeptember hó 1. 2. és 3. napján tartatnak meg.

Hírek.

Előfizetési felhivás a „Békés“ 1906-ik év második felére Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megujitani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czím alatt küldendő be.

Megyegyülés. A vármegyét érdeklő több igen fontos ügy szükségessé teszi, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés rendkívüli ülésre hivassák egybe. Ugyanis az útépítési programm egybeállítása, továbbá a közúti költségvetés tárgyalása természetüknél fogva olyan ügyek, melyek sürgősségük folytán a legközelebbi rendes közgyűlés idejéig elintézetlenül semmiesetre sem lehetnek. A közgyűlés határnapja ez idő szerint még nincs kitűzve, de valószínűleg julius hó derekán fog az egybehivatni.

A közigazgatási bizottság julius havi gyűlését folyó hó 9-én tartja meg.

Uj közigazgatási gyakornok. A vármegye főispánja Vangyel Endre orosházi lakost közigazgatási gyakornokká kinevezte s egyidejűleg szolgálattételre a békéscsabai főszolgabirósághoz osztotta be.

Kórházi segédorvosok felmentése és áthelyezése. A vármegye főispánja dr. Manheim Zsigmond kórházi segédorvost saját kérelmére, miután állásáról lemondott, állásától felmentette, továbbá dr. Róth Kálmán segédorvost a sebészeti osztályról az elmebeteg osztályra, dr. Rochel Aurélt az elmebeteg osztályról a sebészeti osztályra kölcsönöstn áthelyezte.

Sorozások. Legutóbb Békéscsabán tartattak meg az idei fősorozások dr. Daimel Sándor polgári elnöklete alatt, mint polgári orvos dr. Zöldy János főorvos volt jelen. A sorozás eredménye, hogy a közös hadsereg számára besoroztatott 161 védköte- les, a honvédség részére 45, ezen kivül a póttartalékba besoroztatott 65. A jövő héten a szeghalmi és a gyomai járásokban lesznek a sorozások és pedig a szeghalmi járásban Ambrus Sándor alispán polgári elnök vezetése mellett julius 2, 3. és 4-én, a gyomai járásban dr. Daimel Sándor főjegyző vezetése mellett julius 6, 7, 8. napjain.

Börtön vizsgálat. A vármegye közigazgatási bizottságának börtön vizsgáló albizottsága f. hó 29-én dr. Fábry Sándor főispán elnöklete alatt megvizsgálta a gyulai kir. törvényszéki palotában elhelyezett fogházakat; észrevétel tárgyát képező rendetlenséget nem tapasztalt.

Péter és Pál a legkarakterisztikusabb nyári ünnep. Kaszapengéssel, vért forraló kánikulai hőséggel köszönt be a két apostol névnapjának évfordulója, aratók dalától hangzik a mező, vig marokverő leányok kötik kévékbe a levágott rende- |ket. Oka, hogy csak régebben láttuk ilyen poe- tikus színben az aratást. Ma már nem daltól hangos a kaszásokkal rakott búzatábla, ha fel is hangzik a munkás Marseilles komor, hátborzongató akkordja, azok, melyeket onnan hoz a munkás a munkáskörökből a mezőkre a szocziális eszmékkel együtt. A lét nagy küzdelmének egyik nagy csataterévé vált ma a ringó kaiászos mező is, ahol munkás áll szemben a munkaadóval s az elkeseredett bér- harczban néhol még a csendőrfegyver is beleszól. Aratók dala, pacsirta dal a kék ég alatt, hova lettetek, hova szürkülletek ebben a minden szépet, minden poetikust eltörlő, a haladás jegyében egyre ridegebbé váló korból.

Az aratás megyeszerte kezdetét vette s Péter Pál napján a vontatók és keresztek ezrei borították már el a letarolt szántóföldeket. Az idén az aratás majd nem egy teljes héttel hamarább kezdődött, mint a múlt esztendőben és olyan réti földeken is, ahol a takarás rendes körülmények között csak julius 8—-10-én kezdődik, a búza az idén megérett és már holnap, holnap után aratás alá jő. A lezajlott hét ép oly eszményien kedvező volt aratás előtt, mint hételődje : meleg, de nem tulforró, száraz és szeles. Csupán egy aggasztó momentuma volt, a hétfői hajnali köd, a mely helyenkint számba vehető károkat okozott a búzában. Ettől eltekintve a terméskilátás azeddigi kilátások szerint búzában árpában helyenkint kitűnő, s ahol a búzák meg is voltak dőlve s ennek következtében a buzaszem meg szorult — hála a máskülönben kedvedző időnek — legalább középtermés remélhető. Mert még mindig remény- és kilátásról lehet szó s igen sok függ a küszöbön álló hét időjárásától is.

A képviselőtestület julius hó 3-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést

tart. Tárgyak : 1. Gkörjárási és Remetei földek megvétele. 2. Törvényhatósági bizottsági leirat az irnoki állások rendszeresítése iránt. 3. Öehrőder Istvánná kérelme lakás kárpótlás iránt. 4. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság kérelme ártézi víz bevezetése iránt. 5. Ipariskolai bizottságba két tag választása.

6. Földmivelósügyi miniszter leirata, a mezőgazda- sági szeszgyár létesítése tárgyában. 7. Honvédelmi miniszter leirata a huszár kaszárnya benépesítése tárgyában. 8. Benedeki birtok eladása tárgyában kötött szerződések jóváhagyása. 9. Gyula—kigyósi útszakaszon létesítendő utkaparói ház részére telek eladás. 10. A város és Dudás Mojsza közt az aradi úti vámház eladása tárgyában kelt szerződés jóváhagyása. (Ezen három ügy tárgyalása a mai napra harmadizben van kitűzve.) 11. Nagy P. János mértékhitelesítő szolga fizetésének felemelését jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat meghirdetése.

12. A nagymagyarvárosi óvodának 1906. évi junius— deczember szakára vonatkozó költség előirányzata

13. Nádházy Gyula városi iktató szabadságolása idejére kért fizetésének folyósítását megtagadó határozat megerősítését kimondó törvényhatósági bizottsági határozat előterjesztése, 14. Schweinburg Reis- ner Alajos bécsi lakos kérvénye a város kötelékébe való felvétele iránt. 15. Gróh György városi képviselő indítványa Dutkay Béla polgármester fizetésének visszatartása iránt. 16. Ifj. Góg Mihály és társai indítványa a nem csoportosult ártérbirtokosok szavazatának megosztása iránt. 17. Schwimmer L. Adolf kérvénye istálló építése iránt 18. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyv.

Berthóty Pista búcsúja. Lapunk részéről mint lapunk főmunkatársát már elbucsuztattuk, Gyula város közönsége azonban csak múlt szombaton este vett tőle és kedves nejétől búcsút, a mikor tiszteletükre a „Komló“ vendéglőben nagyszabású bucsu- lakomát rendeztek. A lakomán megjelent Gyula város társadalmának színe java, a hölgyek is nagyszámban s amolyan igazi fehér éjszakát rendeztek, amennyiben tosztok nélkül is a legkedólyesebben mulattak együtt a jelenvoltak egész a kora hajnali órákig. Természetesen közben táncz is volt, a mit a hölgyek provokáltak s a zenét Rácz Tóni zenekara szolgáltatta. A búcsúzáénak másnap a vasúti állomáson folytatása volt, a mikor a búcsúzok végleg elutaztak Gyuláról. Tiszteletükre többen megjelentek a vasúti állomáson, többen a vármegyei tisztviselők közül, kiknek nevében Kiss László aljegyző szép virágcsokrot nyújtott át a távozó főszolgabíró nejének, a mit az bucsu-könnyekkel fogadott.

Arató sztrájk ütötte fel fejét a napokban az orosházi járásban, a gróf Zselénszky-féle uradalomban, hol az aratók szerződés szerű kötelességeik megszegésével az elvállalt aratási munkálatok teljesítését egyszerűen megtagadták. A munkástörvény rendelkezéseibe ütköző eme világos törvényszegés folytán dr. llerthóty István főszolgabíró a helyszínére azonnal kiszállott, ahol a tényállás megállapítása után a szerződésszegő munkások ellen az 1898. évi II. t.-cz.-be foglalt munkástörvény alapján a kihágási eljárást folyamatba tette, azonnal le is folytatta s a munkásokat 8—8 napi elzárásra Ítélte. Kimondotta egyúttal, hogy a büntető Ítélet azonnal végrehajtandó. A munkások egy része mégis kezdette a büntetést, azon az elzárás alatt jobb belátásuk győzött a hamis jelszavakkal és csábításokkal félrevezetett munkásokon. S reájöttek, hogy inkább dolgoznak, sem hogy a kenyérkereső munkával kínálkozó aratás egész idejét elzárásban töltsék s ez által nyári keresményüket egyszersmin- denkorra elveszítsék, miért is arra határozták magukat, hogy a munkába beállanak és szerződésszerű köteiezettségeiknek eleget tesznek. Azóta dolgoznak serényen. — Illetékes helyen az a hir, hogy most már az egész vármegyében megkezdett aratási munkálatok teljes rendben folytak a tegnapi napig, amikor is a délelőtt folyamén hir szerint az egész orosházi járásban az aratók a munkából kiállottak; ugyanez a hir érkezett a békési járásból is és pedig Békésről, a hol állítólag a Wenckheim uradalom munkásai aratósztrájkba léptek ; lapunk zártakor vettük e híreket azzal, hogy a sztrájkoló