Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, igo6. junius 24. 25-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _________10 K — I Fél évre... _ 5 K — f Évnegyedre... — 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A kubik munka alkonya A vizszabályozás, úgy ahogy megtörtént, a bajok és veszedelmek egész áradatát zúdította az alföldre s annak népére. Hogy a mezőgazdasági szocziális kérdés egyáltalán megszületett, annak túlnyomó részben a vizszabályozás módozata volt a szülőoka. Annak az átoksulyát viseli a szegény nép, hogy a múlt század hetvenes és nyolcz- vanas esztendeiben megszokta a kubik munkát, a testsorvasztó nehéz kubik munkát, amely mellett azonban ha a vállalat vezetőivel megértették egymást, a munkásnak eleinte 3—4—5 forint sőt azon felüli keresete is volt naponta. Rettenetes nagy bajok származtak ebből a nagy keresetből. A nehéz munka csak úgy volt elviselhető, ha a szegény ember pálinkával fokozta a munkaenergiát, ez az oka s magyarázata hogy a szenvedélyes alkoholisták túlnyomó része kubikos ; a nagy kereset minden tekintetben kifejlesztette a munkásnak és családjának az igényeit, a köznép asszonyainak és leányainak czifrálkodása azonos dátumu a kubik munkával, a kubik munka kezdete nyújtotta nagy keresettel. A nagy kereset ugyan hamar elmúlt, de a czifrálkodás megmaradt. A fiatalabb nemzedék pedig úgy nőtt fel, hogy nem csak hogy nem tanulta a mezei munkát, de a kubik mellett azt határozottan le nézte. Amikor azután az alföld íolyói erős pán- czélok közé szorítása megtörtént, aminek az árviz elleni problematikus értékű védekezés mellett egyrészről az a következménye, hogy pusztulnak az erdők, rohamosan hanyatlik a réti földek termő ereje, másrészről pedig az árvíztől „mentesített“ földek az árviz helyett elviselhetlen nagy vizszabályozási költségekkel vannak megáldva; mondjuk, hogy mi kofára az ármentesités megtörtént és a folyók várfalmagasságú töltéstestei elkészültek, azóta a kubikmunka is szünetel, vagy ha olykor-olykor messze földön még kínálkozik is, az óriási kubikos verseny mellett a kubik kereset lehanyatlott az első munkabér harmad-negyed részére. Aki a nép gondolkodását, lélektanát ösmeri vagy figyelemmel kiséri, meggyőződhetik róla,.hogy a túlnyomó résznek legfőbb vágya: a kubik s legnagyobb sérelme a kubik munka s a kubik nyújtotta régebbi nagy kereset hiánya. Ezt a sérelmét azonban lehetetlen orvosolni. A nagy kubikmunkák korszaka egyszersmindenkorra elmúlt, bár soha meg se született volna! és hasztalan a panasz, hasztalan az elkeseredés: a kubik korszak elmúlt, eltűnt, visszahozhatlanul, örökre. Nagy problémája az a kormányzatnak, a gazdaközönségnek, a társadalomnak, hogy ezt az igazságot, amiben sehogy sem tudnak megnyugodni, a néppel megértessék; még nagyobb feladat azonban a kubikos életpályáról (mert épen az a baj, hogy nemcsak kereset volt, hanem életpályává vált) a népet mezőgazdaságra, a földtömeg kiaknázása helyett a föld művelésére szoktatni. De, hogy ez a probléma sikerüljön, hogy a föld népe a kubikról az agrikulturára visszatérjen, ennek főfeltétele az, hogy át kell térnünk a belterjes gazdálkodásra, át kell térnünk minden áron, át kell térnünk akkor is, ha ennek feltételeit a legnagyob áldozatokkal tudjuk csak megszerezni és megvaló- sitani. A tömegnyomor napról napra nő, tömegeket, uj tömegeket kell tisztességes keresettel és állandóan foglalkoztatnunk, amire pedig a mai külterjes gazdálkodási rendszer képtelen. És mert a remetei földparczellázás is bizonyára egyik legalkalmasabb módja s biztosítéka a belterjes gazdálkodásnak, amely belterjes gazdálkodási módszerről fanatikus hitünk, hogy az egyedüli s ha egyedüli, egyben biztos módja is a nép boldogulásának, villámhárítója az agrárszoczialismus vészfel- hőiből fenyegető zivatarnak : ismételten és újra lelkűnkből üdvözöljük ezt az első mozgalmat, amely igazán akar és tud segíteni a nép baján és minden illetékes tényezőnek lelkére kötjük, hogy a jó ügy sikerreveze- tésében közreműködjék. TÁROIA. __ A J ózsef kir. herczeg szanatórium működése. (Elnöki jelentés a közgyűlésre.) Néhány nappal előbb volt évfordulója, hogy az alföldi tüdőbetegség ellen küzdő egyesület, a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület országosan szervezkedett. Az első esztendőnek alapvető és berendezkedő munkája, anyagi és erkölcsi sikere legjobban bizonyítja, hogy az egyesületre szükség van. Pedig ez az esztendő nem is volt embermentő szándékunknak kedvező. Hiszen a közérdeklődésnek vonalába sokkal súlyosabb, sokkal nagyobb jelentőségű kérdések jutottak és a politikai borulat minden társadalmi ügyet megbénított. Ennek daczára a múlt év második felében 73.000 koronával járult a felköltött áldozatkészség a segénysorsu tüdőbetegek alapjához a mi egyesületünkben és bizonnyal úgy van, hogy az első, a száz betegre épülő József szanatórium építéséhez nem is foghattunk volna, ha a régi keretben marad egyesületünk. A mélységes hála érzetével köszönöm azt az impozáns áldozatkészséget, amelyet az embermentő ügy javára elsősorban a magyar úrasszonyok részéről tapasztaltam és már e helyen is hódolattal kell köszönnünk, hogy védnöknőnk Auguszta kir. herczegnő, ügyünk iránt való szeretetének oly sok jelét adta. Nevének varázsa, érdeklődésének melege, hathatós segítsége, nagy tényezője volt a múltban és bizonynyal lesz a jövőben. Lanka- dást nem ismerő munkánk még szélesebb területen indulhat és szép szándékunk, hogy tiz éven belül több gyógyitóházat létesítsünk, — valósulni fog. Múlt évi egyesületi életünknek legszomorubb napja volt az, midőn áldott emlékű és oly mélyen gyászolt védőnk, József kir. herczeg elhalálozott. A fájdalom első napjaiban tett fogadásunk, hogy nevét intézményes alkotásokkal őrizzük meg, rövidesen valóra válik. A József szanatórium épül. Nemcsak egyesületünket, de első gyógyító- házunkat fenséges nevéről neveztük. És annak a gyásznak, mely egyesületünk minden tagjának szivét áthatotta, azzal adtunk kifejezést, hogy az elhunyt föherczeg koporsójára az egyesület nevében koszorút tettünk, fenséges, gyászbaborult hitveséhez, Klotild ő cs. és kir. Fenségéhez, valamint fiához, József kir. herczeghez részvétfeliratot küldtünk, temetésén pedig egyesületünk nagyobb küldöttséggel jelent meg. Igazgató tanácsunk elhatározta, illetőleg javasolja a t. közgyűlésnek, hogy első szanatóriumunkat elhunyt Fenséges védőnk nevéről neveztetvén el, az épület bejárójánál szobrát elhelyezzük, emlékének pedig minden évben halála napján az általunk létesítendő összes gyógyító intézményekben kegyelettel áldozzunk. (Helyeslés.) Az igazgató tanács javaslatához a t. közgyűlés bizonynyal hozzájárul. Taggyüjtés. Az alakuló évi közgyűlés után nagy sikerrel indítottuk meg a taggyüjtést. Ennek az eredménye, hogy ágyalapitó tagunk van 10; alapitó tagunk 23; pártoló tagunk 171; évi rendes tagunk 4o47; rendkívüli tagunk 1634. így összes tagjaink száma ezidőszerint 5885. A taggyüjtésben azonban bizonynyal nem értünk volna el ily, viszonyaink között, valóban fényes sikereket, ha nincsenek velünk ügyünk lelkes előharczosai, a magyar úrasszonyok. Volt Sirolitt Emeli az étvágyat éc a testsúlyt, megszQa- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. lIofTniaun-La Roche A Co. Basel (Svájc). 99 Eoehe (t Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara üvegenként 4.— korona. Lapiaxils: mai száma ÍO oldal.
