Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
1906. junius 17. BÉKÉS 3 szólta, — kétségtelenül szándékosan, — azonban a rongydarabok onnan eltávolíttattak, mielőtt tűz keletkezhetett volna. Az összes elkövetett bűncselekményeknél a nyomozás azonnal folyamatba tétetett és a tettesek legnagyobbrészt kiderittetvén, a büntetőbíróságnak átadattak. Földmivelés. A mezőgazdasági munkák közül főleg a kukoriczakapálás foglalkoztatta munkásainkat. A vetések állása az ősziekben mindenütt kitűnő, a tavasziakban általában szintén igen jó, csak néhol vetette vissza a kelés idején járt hideg azok fejlődését. A kapás növények vetése befejeztetvén, azok igen szépen kelnek és fejlődnek, de a múlt évi nagy szárazságban rendkivül elszaporodott rovarok és férgek sok helyett számot tevő kárt okoznak. A megfelelő tavaszi időjárás mellett, a takarmányfélék gazdag hozamot adnak. A mezei munkások a tavaszi munkáknál foglalkozást találván, helyzetük lényegesen javult és egyes községekben szokatlan magas napszámbéreket kapnak. Az általános napszám 1 korona 40 fillér körül volt, de folyton emelkedik.. Ipar és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után különösebb fellendülés nem észlelhető. Vegyesek: A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Május hó 27-én a munkásszervezetek Szente- tornyán két, Gádoroson egy népgyülést tartottak, a melyeken központi kiküldöttek a politikai helyzetet, az általános szavazati jog kérdését és a munkások helyzetét fejtegették. Május hó 29-én Jávorcsik és Dénes orosházi téglagyárában az összes munkások beszüntették a munkát. A főszolgabíró személyes közbenjárására és a munkaadók által felajánlott béremelés folytán azonban harmadnapra valamennyien újból munkába állottak. Május hó 24-én délelőtt Békéscsaba községhez tartozó gerendási pusztán, a Beliczey-féle csárdában, »A magyarországi föidmivelők, kisgazdák s kubikusok országos szövetségéinek .központi kiküldöttei bejelentés s engedély nélkül gyűlést tartottak. A vezetőket, — kik egyúttal össze is hívták a gyűlést, — Nigrinyi János, Makai Ferencz s Galisz Györgyöt a főszolgabíró megbüntette, az Ítélet azonban még nem jogerős, mivel vádlottak felebbezésüket jelentették be. A május hó 23-án tartott rendes törvényhatósági közgyűlésen megválasztattak: alispánná : Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró, az orosházi járás főszolgabírójává: dr. Berthóty István, vármegyei tb. főjegyző, I. oszt. aljegyzővé: Kiss László II. oszt. aljegyző, II. oszt. aljegyzővé : Moldoványi János szolgabiró és II. oszt. szolgabiróvá: dr. Stojanovits Szilárd vármegyei közigazgatási gyakornok. Gyula városánál folyó évi május hó 31-én tartott tisztujitás alkalmával tiszti főügyészszé dr. Jantsovits Emil ügyvéd, rendőralkapitánynyá Bessenyei Vendel rendőrbiztos választatott meg. Amint a főszolgabírók jelentéseiből, de a helyszínére történt kiutazásaim alkalmával személyes tapasztalataimból is meggyőződtem, a mezőgazda- sági munkások és cselédség körében a munkabérek emelésére irányuló eminensebb mozgalom észlelhető Füzesgyarmaton, Bucsatelepen, Szeghalmon, Békéscsabán, sőt terjed a mozgalom a békési járás Mezö- berény és Köröstarcsa községeiben is. A mozgalom czélja, a munkások körében ez időszerint főképen a napszámbérek emelésére irányul, de ezen mozgalom általános elterjedése, valamint az aratási munkának előreláthatólag a rendesnél sokkal nehezebb, súlyosabb erőfeszítést igénylő munkája, valamint hosz- szabb időtartama valószínűvé teszik, hogy ezen közgazdaságunkat mélyen érdeklő munka sem fog akadálytalanul lefolyni. A cselédség körében a mozgalom a vasárnapi munka ellen, a bánásmód ellen nyilvánul, helyenként a bér elégtelensége is indító okul szolgál. — Ezen mozgalom rugója a földmives munkások és a cselédség körében megindított szakszervezkedés főképen az által, hogy a szervezők mindenütt ezen szervezkedést tüntetik fel eszközül arra, hogy az egész munkásság összetartása révén, magasabb munkabérek lesznek kieszközölhetők, miután a szervezkedés befejeztével az idegen községbeli munkások versenyétől megszabadul, a helybeli munkás- osztály épen úgy, mint ahogy ez az ipari munkások hasonló szervezkedésének befejezésével tényleg történik. Ezen tényállásnak megfelelően intézkedtem, hogy a főszolgabirák és elöljárók közvetlen érintkezést tartván fent a munkásokkal, igyekezzenek őket felvilágosítani a tekintetben, hogy a szerződéseket saját érdekükben akadálytalanul teljesiteni annál inkább kötelességük, mert ellenesetben nemcsak a törvényes büntetés súlya alá esnek úgy a cselédek, mint a munkaadók, hanem a kevés keresetet nyújtó takarás könnyelmű elmulasztásával, magukat és családjukat is helyrehozhatlau nélkülözéseknek tennék ki. Intézkedtem továbbá, hogy a gazdák figyelmeztetve legyenek arra, hogy cselédjeikkel, munkásaikkal humánusan bánjanak, vasárnaponként nem okvetlenül szükséges munkával ne terheljék, jogos bérigényeiket kifogástalanul szolgáltassák ki s megfelelő jóakarattal igyekezzenek kiküszöbölni mindazt, ami a lappangó elégedetlenségből a gyűlölködést élesítené s ezáltal a helyzetet elmérgesithetné. Ily irányban úgy a munkásokra, mint a munkaadókra kiutazásom alkalmával magam is hatni igyekeztem. Végül intézkedtem, hogy a felvállalt szerződések — akár a cselédek, akár a munkások részéről ha megtagadtatnának, a megtorló törvényes^ rendszabályok azonnal foganatosíttassanak, a gyors eljárástól és törvénytelenségektől való tartózkodást s ez által a baj elharapódzásának megakadályozását remélvén. Sajnálattal kell jelentenem, hogy ezen általános elégedetlenségeken kívül, még egy sajnálatos eset is történt az ünnepek alatt Mezőberényben a rendőrbiztos tapintatlansága következtében. Ugyanis a rendőrbiztos a járdán és kocsiuton álló összegyűlt néptömeget szóbeli bántalmazással és lökdöséssel akarta félreterelni, amely bánásmódon felingerlődve, a tömeg ‘a rendőrbiztost tényleg bántalmazta s a védelmére kelt rendőrök közül az egyik egy polgárt kardjával megvágott. A felingerült tömeg a községháza elé csoportosult, hova a rendőrség bemenekült s ott zajongott, mig a főszolgabíró megérkezett, aki a vizsgálatot és szükséges eljárást megígérve s a rendőrbiztost hivatalából eltávolitva, a tömeget megnyugtatta s eloszlásra bírta. Intézkedtem, hogy a főszolgabíró a vizsgálatot nyomban ejtse meg, a vizsgálat során, — amennyiben ennek szüksége beáll, — a rendőrbiztost állásától is függessze fel, a főszolgabíró folyó hó 7-én a vizsgálat megejtésére kiutazott Mezőberénybe s jelentése szerint vizsgálat közben a rendőrbiztos lemondott, amely lemondást ő, mint fegyelmi hatóság panaszosok megnyugtatásul is elfogadott. Megjegyzem, hogy a rendőrbiztos bán- talmazói ellen vizsgálat tétetett folyamatba s ezen ügynek a fegyelmi jogkört meghaladó részében a kir. bíróság fog eljárni, megjegyzem továbbá, hogy a főszolgabíró jelentése szerint vasárnap ugyanezen ügyben tüntetés készül Mezőberényben, amely alkalommal a főszolgabíró személyesen kint lesz s oda fog hatni, hogy a közönség várja be ezen ügynek bírói vizsgálatát és elintézését anélkül, hogy a bírói eljárást bárminő tüntetéssel vagy állásfoglalással is előre befolyásolni igyekezzék. Ily befolyást czélzó tüntetés megakadályozására a főszolgabíró kellő számú rendőrről is gondoskodott. Az alispáni jelentést a bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Ezután felolvastatott az erdőfelügyelőség jelentése az erdők 1905. évi állapotáról, melyet Morvay Mihály és Szekér Gyula hozzászólása s a főispán felvilágosítása után szintén tudomásul vettek. A főorvos rendes havi jelentését Ambrus Sándor alispán adta elő, miután úgy dr. Daimel Sándor főjegyző, mint dr. Zöldy János főorvos a gyulai fősorozáson voltak elfoglalva. A jelentés szerint az előző hónapokhoz viszonyítva a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bajai fordultak elő. A leggyakoribb halálok volt a tüdővész. A heveny fertőző bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, 189 megbetegedés történt s 11 halálozás, továbbá szamárhurutban megbetegedett 43 gyermek s meghalt 7. A többi bajok kisebb számarányokban fordultak elő. A jelentést a bizottság tudomásul vette. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az 1906. évre szóló adókivetési előkészületek megtörténtek, s minden adónemre vonalközé kivetési lajstrom készen áll. A jelentés tudomásul szolgált, egyben a főispán jelezte, hogy a közel napokban meg fog történni az elhunyt Somossy Zsigmond helyettes pénzügyigazgató helyének betöltése. A kir. tanfelügyelő jelentése, mely szerint az elmúlt hónapban 56 tantermet látogatott meg, szintén tudomásul véttetett. Megtörténvén a megürült albizottsági helyekre a választás, a dr. László Elek lemondása folytán megüresedett albizottsági tagságokra mindenüvé Veres József orsz. képviselő választatott meg, ki mint az erdőügyi albizottságnak tagja rögtön le is tette a törvényben előirt esküt. Az egyes ügyek közül érdekesebbek voltak a következők : A békési iskolaszék jelentése, hogy Bartos Károlyné polgári iskolai tanítónő a községet bejelentés nélkül elhagyta, mire nézve a bizottság kimondta, hogy nevezettet lemondottnak tekinti s felhatalmazta a békési községi iskolaszéket, hogy az állást pályázat utján töltse be. A békési községi iskola felépítése tárgyában felhívta a bizottság Békés községet, hogy most már a községi iskola felépítése iránt azonnal intézkedjék, illetve az ide vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatoknak a foganatosításáról azonnal gondoskodjék, mert ellenkező esetben a szükséges építkezési költségek a törvényhatóság utján hivatalból fognak a község költségvetésébe beállittatni, s az építkezés iránt is ez utón fog gondoskodás történni. Poliak M. Márton orosflázi vendéglősnek záróra meghosszabbítás iránti ügyében a bizottság indokainál fogva helyben hagyta az alispáni határozatot, melynél fogva nevezettnek megengedtetik, hogy minden szombaton egész éjjel nyitva tarthassa vendéglőjét. Békéscsaba község felebbezésének Bencsik János építkezési ügyében a bizottság nem adott helyt, hanem helybenhagyta az alispáni határozatot, amely szerint, miután a bejelentett építkezés nem tekinthető uj építkezésnek, hanem a meglevő épülethez való hozzáépítésnek, megengedtetik a nádtetőre való építkezés is. Tárgyalva a bizottság Szemet/iy Elemér fáspusztai uradalmi kasznárnak a Zsivós-Megyerről kiágazó motoros szárnyvonal meghosszabbítása iránt benyújtott kérvényét, kérvényének közvetlénül a kereskedelmi ministerhez való beadására utasította. A gyulavidéki helyiérdekű vasút gyula—simo- nyifalvai keskenyvágányu motorüzemü vonalának köz- igazgatási bejárási jegyzőkönyvét tárgyaló kereskedelmi miniszteri rendelet tudomásul vétetett, s az érdekeltekkel leendő közlése rendeltetett el. A köröstarcsai forgalmi kitérőnek a személy- forgalom részére való megnyitása és vasúti hozzájáró ut létesítésére nézve felhivatott az alispán, hogy a mezőberényi, gyomai községi közlekedési közúttól a kitérő létesítésére a vasúti állomáshoz vezető közútra vonatkozólag az érdekeltséget, a műszaki keresztülvitel adatait, a létesítési, építési s fentartási költségeket s az érdekelteknek a költségekhez való hozzájárulását megállapítván, terjessze a bizottsághoz be. Ezzel a teljes ülés véget érvén, még a pótadó felszólamlási bizottság tartott rövid ülést, a melyen adótörléseket tárgyalt. Az alsó fehér-körösi társulat közgyűlése. Az alsó fehér-körösi ármentesitő társulat a múlt hó 29-ére kitűzött, — volt elnöke Ladies Györgynek elhalálozása folytán azonban elhalasztott tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 12-én tartotta meg. A közgyűlésen Haan Béla társulati alelnök elnökölt. Jelen voltak: Szekér Gyula, Korosy László, Achim Gusztáv, dr. báró Drechsel Gyula,dr. Bucskó Koriolán, Szalay József, K. Nagy Gábor, Szathmáry Gábor, Domokos Péter, H. Fekete József, Aszalay Gyula, ifj. Endrész András, Kocziszky Mihály, Ar- gyelán György, Biró Pál, Csőke István, Fábián Já-
