Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
6 BÉKÉS 1906. január 21. Egy 100 koronás ajándék. Kallói és Márkus nagynevű magyar művészek egy dombormüvet alkottak, mely valóban mesésnek mondható. Ezen dombormüvet kerettel együtt ingyen adja „Tolnai Világ Lapja“ minden előfizetőjének, ki a lapot 4 frt eredeti ár helyett fél évre 3 írtért előfizeti, csupán a keretet számítják fel, ami 2 frt 50 krba kerül. — Fontosnak tartjuk megjegyez ii, hogy a keret csaknem kétszer annyit ér, mint amennyit érte kérnek. Azon előfizetők, kik a „Tolnai Világ Lapját“ nem ismerik, forduljanak a „Magyar Kereskedelmi Közlöny* kiadóhivatalához Budapest, VII., Dohány-utcza 16 — 18., ahol mutatványt s egyéb felvilágosítást szívesen adnak díjtalanul. Az emigránsok karácsonya. Az agg Madarász Lászlóról, a ki negyvennyolczban rendőrminiszter volt és Figyelmessy Fülöpról, a ki mint ezredes küzdött a szabadságharczban s mint Kossuth Lajos leghívebb barátja a turini halottaságynál a nemzet nagy számüzöttjónek szemeit lefogta, érdekes képeket és czikket közöl a New Yorkban megjelenő Uj Világ. Madarász László ez év szeptemberében töltötte be 94-ik életévét és Goodhopen, Missouriban várja a magyar nemzet teljes függetlenségének kivívását. Az aggastyán október hó folyamán haza készült, de mikor megtudta, hogy a király ismételten bizalmával tüntette ki a törvénytelen kormányt, lemondott a hosszú tengeri útról, ámbár valósággal beteggé tette a honvágy. Figyelmessy Fülöp hős ezredes, Az Egyesült-Államoknak volt braziljai konzula szintén haza készül s mindkét nagynevű emigránsnak karácsonya a honvágy nehéz lelki kinjai mellett telt el. Figyelmessy könnyes szemekkel beszélte el az Uj Világ szerkesztőjének Németh Péternek, hogy becsület szavát adta Kossuth Lajosnak, hogy addig mig Magyarország függetlensége teljesen ki nincz viva, — nem megy haza. — Figyelmessy ezredes Philadelphiában lakik s ámbár kissé megtörte az idő, szemeiben fiatalos tűz lobog, Az Uj Világ karácsonyi száma tele van érdekesnél érdekesebb képekkel és czikkekkel. Megrendelhető Uj Világ, 88 East 10th Street, New York czimen. Ára egész évre csak 10 korona. A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár folyó évi január 15-én kiadott második füzete rendkivül gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A „Főlapon“ Buday Péter járási számvevő „A járási számvevői intézmény kritikája“ czimen nagyszabású tanulmányt irt, mely ezen uj intézmény előnyeit és hibáit meglevő tárgyilagossággal tünteti fel. Ugyanitt egy egész sereg köz- igazgatási szakszerű kérdésekben adnak nyílt válaszokat, melyek igen tanulságosak. A „Könyvtári részben“ Dobosa Gábor vághi körjegyző befejezi „A községi útügyi igazgatás“ czimü kézikönyvét, mely az utadóügyre vonatkozó összes elvi jelentő ségü határozatok gyűjteményével van kiegészítve ekként ez a kitünően megirt kézikönyv valóságos forrásmunkája lesz a községi utadóügyi közigazgatásnak. A „Döntvénytári részben“ Constantin Pál nagytapolcsányi szolgabiró „Közigazgatási Repertorium“ czimü gyűjteményes munkájának folytatása található. Ugyanitt a „Közigazgatási Döntvénytárában igen fontos elvi kijelentések közöltéinek a városokat megillető italmérési jövedék, a nyomdatermékek köteles példányainak beszolgáltatása, a törvénytelen gyermek pályaválasztása, a törvényesen elvált házasfelek gyermekeinek tartása, mezőrendőri kihágások, valamint abban a kérdésben, hogy a marhalevelek kiállítása után szedhető dijak a jegyzőt, vagy a községi pénztárt illetik-e meg; végül a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának illetékügyekben hozott elvi határozatai. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár* előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Legczélszerübb az előfizetési dijakat a szerkesztő, és kiadó: dr. Dolenecz József ügyvéd, Budapest, VIII., József-körut 74. sz. a. II. em. 11. ajtó, küldeni. Amig a készlet tart, az első évfolyam is kapható. Mutatványszámokat az érdeklődőknek szívesen küldenek. Tarka képek. Egyik napon bál volt a megyeházán, másik napon megyegyülés. — Melyik volt szebb, melyik nagyobb, melyik dicsőbb? ezt döntse el az utókor, úgyis olyan sok eldönteni valója |marad az utókornak a mai mozgalmas s izgalmas időkből. Én csak röpke szavakkal élve irom azt, amit láttam és hallottam. A bálban — az idők sorrendjében erről szólva először — az első, ami szemembe tűnt, a rendezők vasfegyelmezettsége, mintha csak Nagy Jenő egy hétig vaspirulákkal tartott volna bennünket. Egy szóra mind glédába álltunk — s mint vezérünk parancsoló — pontosan eszközöltük a hölgyek bevezetését (megígértem, hogy „ezt közölni“ fogom) Mert Nagy Jenő volt a vezérünk s nálánál pompásabb bálrendezőt még nem észleltem. Igazán dicséret illeti gáncs nélkül. Mindenütt ott volt, ahol kellett, sőt ő volt a postilion d’ amour — a hol kellett, úgy hogy nemcsak a második, hanem még a harmadik négyesből sem maradt ki egy tán- czosnő sem, ami bizony máskor nagy ritkaság. ■S hogy milyen sikere volt s milyen népszerű lett mint bálfőnök, fényesen illusztrálta, hogy a harmadik négyes alatt a főispánt termekből előjőve, az egész bál színe előtt letette az esküt arra, hogy nem enged a — 20-ból egyet sem, t. i. 20 pár tánczolta a harmadik négyest. Igaz segítségére voltak hü Satellesei. Künzl Ernő mint háznagy, Cerberusként állt a bejáratnál s nem engedett be egy tánczosnőt sem, mig rá nem beszélte, hogy fogadjon el egyet a korcsolya-egylet által felajánlott díszes tánczrend- böl. S amilyen ügyes társalgó, sikerült neki kivétel nélkül, erre az áldozatkészségre minden tánczosnőt rábírni. Ennek a nagy szivességnek aztán a papák adták meg az árát, mert ugyancsak az ajtónál őrködtek Antalóczy és Misley czeruzával felfegyverkezve s kérték az obolust, amit nemcsak szívesen róttak le, de a legtöbb papának, látva, hogy milyen tánczra-kész gárda tölti meg a termeket, már a belépésnél olyan kedve támadt, hogy felül is fizetett. És a bál tényleg a lehető legjobb kedvve kezdődött s a jó kedv csak fokozódott. Legjobban mutatja a sikert, hogy Künzlnek is csak egyetlen egy tánczrendet sikerült félretenni, au it aztán a souper-csárdás alatt mint dijat tűzött ki annak a párnak, aki a legszebben tánczol. Dehát nem a2ért mérnök ö kelme, hogy ne legyen ha mis a mája, meg a zúzája, a végén azt mondta, hogy mindenki olyan szépen tánczolt, hogy igazán nem adhatja oda a dijat senkinek. Az igaz ság pedig az, hogy meghúzták volna ő keimé nek a fülét otthon, ha tánczrend nélkül megy haza, mért mert r. m. 1. A hétfői megyegyülés már nem volt olyan jókedvű mint a bál, s sokkal csendesebben folyt le, csak Ádám Schriffert József tett ki magáért; olyan szépen beszélt, hogy mindenki áhítattal hallgatra a széphangu szónokot, aki azzal kezdte: Tekintetes Törvényható Bizottság ! Törvényeket rendeletekkel lehet módosítani (s lehet hogy ebben a törvénytelen, ex lexes időben igaza is van) s igy folytatta tovább. K. Schriffert meg a benedeki földvételnél, a mit a vármegye egyhangúlag megszavazott, igen meg volt elégedve az állandó választmánnyal, mondván : „az állandó választmány nagyon jól viselte magát.“ Annál rosszabbul viselte magát a fegyelmiválasztmány, a mikor a Dutkay ügyben Ítélkezett, mert a városi képviselőtestületi közgyűlésen olyan felebbezési párt kerekedett az ítélet ellen, hogy az ember szinte azt hihette, hogy a polgármestert elevenen akarják megégetni. S miért volt mindez a nagy felháborodás és kik nek a részéről, azért és azoknak a részéről, akiknek kedvéért, mondhatni pressziójára az a polgármester elég gyenge volt szabálytalanul járni el akkor, amikor a tejcsarnokba a város pénzét beleépítette, abba a tejcsarnokba, ahonnan a legtöbb hasznot most azok élveznek, akik kézzel-lábbal felebbeznek. De igy van az, ha az ember a népszerűséget keresi s csupa gyönge- ségböl, a nép iránti tekintetből letér a szigorú törvényesség útjáról : megkövezik. Mert a nép- ité)et az soha sem szokott felmentő lenni, hiába mondja a költő, hogy a nép szava Isten szava, igen, de azé az Istené, aki büntet, aki sújt, aki bosszút áll. Kutyánál az egres, — mondta a hétfői városi közgyűlés, mi nem nyugszunk addig, mig be nem bizonyítjuk, hogy a város ösz- szes adóssága onnan származik, mert a polgár- mester minden pénzt, ami kezéhez került, a városra költött el s ezt most úgy akarjuk konvertálni, hogy a polgármestert tesszük a város egyetemleges hitelezőjévé, sőt kötelezzük, hogy amióta polgármestereskedik, fizesse vissza mindenkinek a városadóját a kutyaidóv&l együtt. Tyüh 1 az adóját, most elszóltam magam, kutya és adó. Na hiszen csak az kellett még, hogy a miniszter na hagyja jóvá a vármegyei szabályrendelet módosítását, hogy ez után minden háznál egy adómentes kutyát lehessen tartani, Mi lesz most P Népgyülés! Mert ha van szabadszólás joga, mért ne legyen szabad kutyatartás joga is s miért ne lehessen a kutyáknak adómentesen ugatni 1 Hol van az megírva, hogy ne csak a tarka lóért fizessen gazdája vámot, hanem a kutyájáért is adót s hogy mindenki annyi kutyát ne tarthasson, a mennyi jól esik nek\ Hiszen a nóta is csak azt mondja, hogy : „egy czicza, két czicza haj..................“ de azt nem mondja, hogy »egy kutya, két kutya, haj . . .“ S a népgyülésen megfognak jelenni az összes kutya tulajdonosok az összes kutyáikkal s lesznek közbeszólások és közbeugatások s a vége az lesz, hogy Heilinger összefogja Írni újból a kutyákat s az öreg Dászkál pedig összefogja kutyateremtettézni azokat, a kik nem akarják önként befizetni kuiyaadójukat. Tanulság: Kutyából soha sem lesz szalonna, — de adó igen. Css—öO Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút létesítésének előmunkálataira kiküldött vármegyei vasúti bizottság kedden délután ülést tartott, a melyen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt jelenvoltak : Szekér Gyula, Kokas József, dr. Berthóty István, Kóhn Dávid, Molnár Albert és Hegedűs Gyula bizottsági tagok. Szekér Gyula bemutatta a bizottságnak a tervezett vasútvonalnak a kormány részéről kiadott végleges engedélyokiratát, a mely az engedélyezési tárgyaláson megállapított tervezetnek teljesen meg felel. A bizottság örvendetesen vette tudomásul a vasút létesülésének ilyetén teljes biztosítását és megtette az intézkedéseket az érdekeltségből alakítandó vasúti részvénytársaság megalakítása iránt. E őzéiből az alakuló közgyűlés határidejéül folyó évi febrnár hó 2-ik napjának délelőtt 10 óráját, helyéül a vármegyei székházat tűzte ki és intézkedett a részvényeseknek meghívása iránt. A közgyűlési meghívót lapunk hirdetései között mi is közöljük. Több rendbeli intézkedést tett a bizottság az ügyek előkészítésére oly czélból, hogy a megalakuló részvénytársaság igazgatósága nyomban foganatba vehesse az építkezést és kellőkép gondos- kodhassék a vasút ak még a nyár elejére történő üzembe helyezéséről. A megyei utak felülvizsgálata. Egy több ívre terjodő redkivül érdekes jelentés érkezett a héten a vármegye alispánja elé. Kovács műszaki tanácsos terjesztette azt be és arról szól, hogy a műszaki tanácsos, mint a kereskedelemügyi miniszter kirendelt szakközege a legutóbbi időben Békésvármegyében 545 kilométer hosszúságú törvényhatósági és községiutat járt be és vizsgált felül, amelyekre vonatkozólag jelentésében megteszi az észrevételeit. Kovács műszaki tanácsos jelentésének eredeti példányát beterjesztette a minisztériumhoz, a másolatot pedig további intézkedések végett a megye alispánjához, azzal a megjegyzéssel, hogy a maga, illetőleg a miniszeiium részéről ugyancsak megfogják tenni a szükséges intézkedéseket.
