Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-03 / 22. szám

1906. június 3. 5 róság tagja, a választás a kijelölő választmány utján s 6 évre fog történni, a mit a képviselőtestület egy­hangú helyesléssel fogadott. Az alkapitányi állás betöltésével kapcsolatban előterjesztette még az alispán, hogy bemutattatott hozzá a város két nap­pal az előtt tartott közgyűléséből kelt határozata, melyszerint az esetre, ha a jelenlegi rendőrbiztos választatok meg alkapitánnyá, a. rendőrbiztosi állást egyelőre nem kívánja betölteni, mert még nincs tisztázva az alkapitányi állásra nézve, vájjon az választás utján 6 évre, vagy életfogytiglan töltendő-e be, illetve e tekintetben előreláthatólag felebbezések fognak beadatni s igy nem akarja a város magát annak kitenni, hogy ha a választás esetleg meg- semmisittetik, ebből zavaroknak legyen kitéve. Ehhez elnöklő alispán a maga részéről is hozzá­járulván, a tisztújító közgyűlés is kimondta a rend­őrbiztosi állás betöltésének elhalasztását. Ennek megtörténte után az elnök ismertette a pályázato­kat. A főügyészi állásra pályáztak dr. Jantsovits Emil s dr. Major Simon gyulai ügyvédek, utóbbi azonban pályázatát a választást megelőző napon visszavonta. Az alkapitányi állásra pályáztak : Bessenyei Vendel jelenlegi rendőrbiztos, Berti László honvédfőhadnagy Budapestről s Gubás Tódor rend­őrségi írnok, a ki pályázatát az előző napon szin­tén visszavonta. A rendőrbiztosi állásra pályáztak : Stifter Mihály rendőrőrmester, Mundruczó Péter rend­őrségi írnok 8 Kalló János városi dijnok. A kijelölő választmányba a képviselőtestület részéről beválasz­tattak : Schmidt József s Dombi Lajos, az elnök által meghivattak Schröder Korvél és dr. Daimel Sándor. A jelölés megtörténvén, a városi főügyészi állásra közfelkiáltással megválaBztatott dr. Jantsovits Emil, a nem rég elhalt boldogult emlékezetű Jant- sovits Emil volt városi főügyész fia. Az alkapitányi állásra jelöltettek Bessenyei Vendel és Berti László, egyhangúlag Bessenyei Vendel választatott meg. A rendőrbiztosi állás betöltése az előbbi határozat folytán elmaradt. A megválasztottak nyomban a közgyűlés szine előtt letették a hivatalos esküt s az eskütétel után dr. Jantsovits Emil rövid beszédet intézett a képviselőtestülethez, melyben megköszönte az őt ért kitüntetést, elnézést kért bangbeli fogya­tékosságáért, amiről nem tehet, s kijelentette, hogy ismereteinek fokozásával mindenkor a város érdekeit fogja istápolni, igyekezvén mindenben édes apja nyomdokaiba lépni. A megnyerő beköszöntőt a köz­gyűlés lelkesen megéljenezte. Ezzel a tisztújító köz­gyűlés véget ért. Dr. Fábry Sándor főispán újabb kitüntetése. Az „Arad és Csanádi Egyesült Vasutak“ folyó évi közgyűlésének igen nagy érdeklődést keltő tárgya volt a Hieronymi Károly és Kristófy József lemon­dása folytán megüresedett igazgatósági tagsági helyek betöltése. Az egyik igazgatósági helyre a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel dr. Fábry Sándor Békósvár- megye főispánját választotta be, mint aki az alföldi első gazdasági vasútnak is igazgató-elnöke s egyik alapitója, aki a vasutügyekben igen sok tapasztala­tot szerzett már, s különben is több. vasutat alapí­tott 8 ezen a téren szaktekintély számba megy. A A másik igazgatósági helyre Hervay István csanád- vármegyei alispán választatott meg. Egybeu dr. Fábry Sándor indítványára a közgyűlés Bohus Zsigmond bárót, a ki az elnök-igazgatóságról lekö­szönt, a részvénytársaság örökös tiszteletbeli elnö­kévé választották meg s érdemeit jegyzőkönyvbe foglalták. Közgyűlés után megalakultak az igazga­tóság, a végrehajtóbizottság, s az utóbbiba dr. Fábry Sándor, mint igazgatósági tag szintén beválasztatott. A dijnokok mozgalma. Az összes vármegyebeli dijnokok országos mozgalmat indítottak helyzetük javítása érdekében, mozgalmukat arra alapítva, hogy a vármegyei tisztviselők fizetés rendezése alkalmá­val több vármegyében, ahol a dijnokok már koráb­ban II. osztályú írnok elnevezést nyertek, ennek megfelelően az állami XI. fizetési osztályba Boroz­tattak be. Mozgalmuk tehát odairányul, hogy mi­után majd minden vármegye szervezési szabályren­deletében a dijnokok és pedig úgy a központiak, mint a járásiak a segéd és kezelő személyzet tag­jai közé soroltatnak, s igy tulajdonképen olyan vármegyei alkalmazottaknak tekintendők, kik a megállapított fizetési osztályokba beillesztendők, mint ilyenek kérik magukat az őket megillető XI. fizetési osztályba beosztani. Igaz, hogy ez esetben ugyanolyan fizetésű alkalmazottak lesznek, mint a vármegyei írnokok, de ez az Írnokokra nézve sem­minemű sérelmet nem képezhet, mert a munkakör tekintetében Írnok és dijnok közt semmiféle kü­lönbség nincs. Tolnavármegye dijnoki kara áll a mozgalom élén. Megküldték az általuk kidolgozott memorandumot az összes vármegyék dijnoki kará­nak, s igy a mi vármegyei dijnokainknak is, kik a héten üléseztek ebben a tárgyban s szintén csatla­koztak a mozgalomhoz, megbízván maguk közül két egyént, aki az országos kongresszuson részt fog venni. A kongresszus feladatául tűzték ki, hogy az országgyűlés képviselőházához kérvényt nyújt­son be jogos igényeiknek a törvényhozás utján leen­dő kedvező elintézése iránt. Az országos gyűlést mi­előbb meg fogják tartani. Gyula városának magasabb lakbérosztályba leendő soroztatása iránt, amelyet a már csaknem la­kásínségnek mondható lakásszüksóg fölötte indokolttá tesz, újabb mozgalom indult meg a város állami tisztviselői körében. 20 tisztviselő küldőttségi 1 eg kérte fel tegnap Csák György pénzügyigazgatót, — mint a „Békésmegyei állami tisztviselők köré“-nek elnökét, — hogy e tárgyban rendkívüli közgyűlést hívjon össze. E hó 5-én délelőtt 10 órakor lesz ez a közgyűlés a pénzügyi székház tanácstermében ahol az ügy dűlőre vitele érdekében a kellő intéz­kedések megtétele iránt határoznak. Közéletünknek ismét egy oszlopos tagja hunyt el e héten, hosszú kinos szenvedés, napok óta tartó részvétet keltő fájdalmas halálvivódás után. Ladies György ügyvéd, a III. oszt. vaskorona rend lovagja, közéletünknek minden irányban mun­kás és hasznos tagja, köztisztelet és becsülésben részes életének 73-ik évében, e hó 27-én hosszas asthmatikus betegségben elhunyt. A boldogult egyik legrégibb, legismertebb polgára, a múltban vezér­alakja is volt városunknak. — Működésének helye egy félszázadon keresztül Gyula városa volt s ered­ményes életét városunkban is fejezte be. Szarvasi származású, szegény iparos szülők gyermeke volt. Amivé lett, önerejéből, önszorgalmából lett s ez legnagyobb dicsérete pályájának. Pályáját Gyulán kezdette meg az 50-es években, mint a vármegyei kezelő személyzet tagja, a hivatali létra alsó fokán. A megyénél kiadó, az akkori terminológia szerint „auskultáns“ volt, az 50-es évek végén azonban már ügyvédi vizsgát tett, s attól kezdve mint ügy­véd működött városunkban. Az alkotmány újjá éb­redésének idején már előkelő szerepet játszott megyénk politikai életében s a 60-as években az úgynevezett „balközép“-nek volt rendithetlen hive s a Beliczey pártnak „honőr“ tagja. 1873-ban mi­dőn Gyula a községi szervezetből rendezett taná­csúvá lett, őt választották meg a város első tiszti ügyészévé, amely tisztét több évig viselte. Mikor az addigi országgyűlési „balközép“ vezére Tisza Kálmán kormányra jutott, ő is mint Tisza feltétlen hive csatlakozott az uj irányhoz és törhetleu hive lett a Tisza kormánynak. A közigazgatási bizottság szervezése alkalmával mindjárt annak keletkezése­kor közigazgatási bizottsági tag lett s e tisztét egész haláláig viselte. 0 volt tehát legrégibb tagja vár­megyénk közigazgatási bizottságának. A 70-es évek közepe táján a Wenckheira Frigyes gróf és Almásy Kálmán gróf bizalma is felé fordult s mindkét megyei főur uradalmának ügyvédje lett. — Élénk részt vett a vizszabályozás nagyfontosságu, az ak­kori árvizes időkben életkérdést képező ügyeiben. A Körözs ós Berettyó völgyi összes vizszabályozó társulatok alkotásában tevékeny részt kért, elnöke lett az Alsó Fehér-Körözs társulatnak, mely tisztét 10 évig, bekövetkezett haláláig viselte s előkelő tagja volt a tiszavölgyi központi társulatnak is. A vizi ügyek terén szerzett érdemeiért ő Felsége a millenium alkalmával a Ili. osztályú vaskorona renddel tüntette ki. A gazdasági élet más ágaiban is tevékeny részt vett. A gyulavárosi takarékpénz­tár egyik alapitója, később ügyésze lett, majd annak elnökévé választatott, mely tisztét szintén sokáig ___________________BÉKÉS_________________ vi selte. 10 évig volt a békésmegyeitakarékpénztár igaz- ig. tagjai ss mint ilyen részt vett a Magyar Takarék­pénztárak Központi Jelzálogbankja alapításában is. A csorvási ág. ev. egyháznak — melynek fentartá- sához tekintélyes anyagi áldozattal járult — gond­noka volt és nagy buzgalmat fejtett ki annak ügyei körül. Utóbbi időkben már felhagyott az ügyvédi gyakorlattal. Csorváson és Gyulaváriban levő bir­tokain gazdálkodott s mint pedáns, szorgalmas gazda szép vagyonra tett szert. Élte utolsó éveiben azon­ban kegyetlen sorscsapások keserítették el életét, akkor mikor munkás életének eredményét zavarta­lanul, nyugodtan élvezhette volna. Két viruló, szép felnőtt leányát vesztette el éltük legszebb, remény- teljes korában. O maga csendes, visszavonult életet élt bekövetkezett haláláig. Halála megyeszerte nagy részvétet keltett s ravatalánál közéletünk és társa­dalmunk szereplő alakjai csaknem kivétel nélkül megjelentek. Fiához dr. Ladies László ügyvédhez Darányi földmivelósügyi miniszter, akivel évek hosszú során keresztül együttesen működött a Köz­ponti Tiszavölgyi társulatban, meleghangú részvét­iratot küldött. A társulatok testületilég fejezték ki részvéteiket. Megjelentek az Alsó Fehér-Körözs ár- mentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat képviseletében, a melynek elnöke volt Haán Béla alelnök, Erkel János igazgató főmérnök, Künzl Ernő szakaszmérnök, Misley Elemér pénztáros, Szilágyi Gábor irodatiszt, az összes gátfelügyelők, gát- és csatornaőrök. A környékbeli ármentesitő társulatok közül, melyeknek választmányi tagja volt, arad- megyei ármentesitő társulat képviseletében Kokass József alelnök, Ujj János igazgató főmérnök, a fe- kete-körözsi ármentesitő társulat képviseletében Leidl Henrik igazgató főmérnök, a hosszufoki ármentesitő társulat képviseletében Zachariás Gyula igazgató, Nattland János főmérnök, Halka István szakasz- mérnök. Temetése nagy közönség részvéte mellett 29-én délután ment végbe. Ravatala fölött Szebe- rényi Zs. Lajos csabai ág. ev. lelkész mondott meg­ható szép gyászbeszédet. Koszorúkat küldöttek : Isten veled—Tini, A legjobb apának—László és Margit, Kedves jó nagytatánknak—Klári, Tomi, Gyurka, Laczika és Margitka, Felejthetetlen jó apánknak—Irén és Lajos, Tatának—Gyula, A fe­lejthetetlen jó apának ós nagyapának—Gyula és Antal, Felejthetetlen Emmikónek—Az Alsó-fehér- körösi társulat, Szeretett Emmikének—Az alsó- fehér-körösi társulat tisztikara, Ladies Györgynek— A hosszufoki ármentesitő társulat, Felejthetetlen válaszmányi tagjának—Fekete-körösi ármentesitő társulat, Hálás tisztelete jeléül—Az aradmegyei ármentesitő társulat, Nagyérdemű régi tagjának— Békésvármegye közigazgatási bizottsága, Volt ér­demdús igazgatósági tagjának — A magyar takarék- pénztárak központi jelzálogbankja, Tisztelete je­léül— A Sarkad-gyulavári-kétegyhúzi hitbizományi uradalom tisztikara, Szeretett volt tiszttársának— A szókudvari uradalom tisztikara, Szeretett Nesz­torának—A vadász társulat, Nyugodjék békében, A jó sógornak—Gyula és Berta, Gyurka bácsi­nak—Erzsi és Ödön, Szeretett Gyurka bácsinak— Sári és Gyula, Kedves jó Gyuri bácsinak — Géza és Gizi, Családunk régi barátjának—Gróf Almásy Dénes és neje, Özv. Gróf Almásy Kálmánná, Gróf Wenckheim Dénes, A gyulai ügyvédi kar— Szeretett kartársuknak, Kegyelete jeléül—Kliment család, Kegyelete jeléül—Erkel János, Mély tisz­telettel—Misley Elemér, Utolsó üdvözletül—Czin - gulszkynó és családja. — Haláláról a következő gyászjelentéseket kaptuk: Özv. Ladic3 Györgynó született Stojanovits Kri-ztina és gyermekei : Ladies László és neje Klimeut Margit, ezek gyer­mekei: Klára, Tamás, György, László és Margit; Ladies Irén és férje Ebner Lajos és kis leá­nyuk Adrienne; Ladies Gyula; veje báró Drechsel Gyula és kis fia Antal, mély szomorúsággal tudat­ják, hogy a szeietett férj, a legjobb apa és nagyapa : nagyságos Ladies György-mr a III. oszt. vaskorona rend lovagja, ügyvéd, az Alsó-fehér-körösi társulat elnöke, a Tiszavölgyi társulatok központi bizottsá­gának tagja, Békésvármegye közigazgatási bizott­ságának tagja, a csorvási ág. ev. egyház felügyelője stb. munkás és hasznos életének 73-ik boldog Ladies György.

Next

/
Thumbnails
Contents