Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. január 21. 3-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre - — — 10 K — f Fél évre... _________5 K — f Év negyedre.................... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A magyar nóta. Nótás nép vagyunk. Az eke nyomában lépkedő magyar édes bus nótákat dudol, a czifra szűrre heveredő juhász is kedveli a pattogó szilaj nótát, akár az esthajnali csillagnál rakott pásztortüznél fújja a tilinkót, akár a czigány czifrázza előtte göndörhaju, eperajku babájáról, a dallamos futamot. A magyar nóta megejti az embert akár a fonóban, akár a parkétás termekben. A szivünkhöz szól: mint valami édes boldogság. Dalköltészetünk csupa báj, csupa költészet és valóság. Egy-egy szenvedésnek a beszélő lelke, egy-egy derűs pereznek igazi fotográfiája. Minden keservünket eltemetjük egy-egy busongó magyar nótában. Jellemünk, erkölcsünk, vitézségünk a dal szárnyán repül azok szivébe, kik a nép e fönséges költészetét élvezni tudják. A magyar dal szép, olyan mint valami áhitatos ima. Vannak nótáink, a mik Isten házában is felhangzanak és voltak nótáink, melyek lelkesítették a honvédő magyarokat, a mikor a csatatüzben villogott a kard kezükben és itt is ott is, véres fejű apáink biztatták társaikat, dallal az ajkukon. Vannak nótáink, a mit suttogó gyerekek éppen olyan kedvvel énekelnek, mint öreg, reszkető kezű emberek, vannak nótáink, melyeknek szépségében gyönyörködnek Svájczban, a melyek helyet kaptak a külföldi királyi udvarokban. Pedig a „Káka tövén költ a rucza“ dalban nincs semmi diszertáczió, semmi nagy stilu mondás, csak eleven nép gondolkodás, természetesség és igazság. Olyan ez a nóta, mint az esthajnalbíin szedett harmatos mezei virág, mely tetszik annak, ki az egyszerű ségben is látja a bájt, a fönséget. Régi nóták, but oszlató költészetünk bájos kifejezői, ne is hagyjatok el soha. Ti vagytok a magyar nép eszejárásának hiv megnyilatkozásai: ti rajtatok megenyhül a lélek, nemeskedik a szív és megtartotok azoknak, akik vagyunk, hogy csak azokban gyönyörködünk a mi valóság és nem rajongunk azért, a mi bántó, a mi üres és a mi idegen. A ti régi mivoltotok nem üt csorbát a szivén, az érzelmeken, mint a kótát iró népdal gyárosok mosdatlan nótái, melyeket vaggon számra küld ki az a sok lebuj zengeráj. Ne higyjetek annak sirva-vigadó magyarok, hogy a vidéki városokba özönlő gajdoló orfeumi tagok, igazi magyar nótákat visznek. Értékét rontó, nemzetközi finomságnak hirdetett mocsaraikat ott akarják lecsapolni, hol a népiélek gondolkodása még egyenes, mint a sik föld rónája. Budapesten már nem tudnak szerepelni. Itt már letarolták az emberek jó érzését, mondják is, hogy Budapest a legerkölcstelenebb város. Egy nemzetközi gyűlésen mondták ki ezt a szégyenteljes igazságot : hol a leánykeresk idők ellen szállottak sikra. Kicsoda, micsoda terjesztette el a valóságot, hogy Budapestet a legerkölcstelenebbnek merik mondani ? A dal vitte lejtőre Budapest hírnevét. Azok a dallamba ejtett sorok ingerelték az embereket, az csőditett publikumot a bűnök tanyája, az tévesztette meg az ifjúságot. Ott hallott az ember legtöbb erkölcstelen szóta hol olcsó leányok, sántán énekesnők énekelték meg a perverzitást, az állatembert, a bűnt. Az orfeum éneke kiszállott az utczára, mert benn már bűzös volt a levegő. A szabad utczán szaladgáló gyerekek szedték fel a sarat, úgy vitték haza magukkal. A dal volt az a felhő, mely lemosta az emberek leikéről a piruló arezot, lassan elhelyezkedett az úri családok szalonjaiban is és ez rontotta meg azt a distingváló nyelvet, melyet régebben a fiatal emberek a kisasz- szonyokkal szemben használtak. És mindezeket magyar nótáknak nevezték. Szomorú a magyar nóta, mely erkölcstelenséget hoztál ! — mondják az erkölcs- birák. Pedig nem a magyar nóta hozta, hanem a borotvált képű komédiás : az idegen föld mosdatlan nótái, össze-vissza magyar szöveggel. Ezt bizonyára a vidéken észre is veszik és Budapest kárán okulnak. Megtartják a régi magyar nótákat és eljön az idő, bogy a nagy maloch elmenjen vidékre, szedjen azokból a relikviákb ól, melyek örökké talizmánjai lesznek a magyar ember lelkületének. A beözönlő tuczat dalok szemérmetlensége ellen pedig küzdjünk a veszélyezett vidéken, úgy, hogy egyesületek kebelében szervezzünk dalos egyesületeket. De ne csak szervezzünk, hanem tartsuk is azt fenn, ha kell áldozatok árán is. A dalos egyesületeknek fontos missziója van és következtetéseink során azt hisszük, mindenki előtt világosan áll: hogy a dal, a tiszta (szövegü, igazi magyar dal, nemcsak kedély, hanem jellem és erkölcsképző is és éppen ezért főleg nemzetiségű vidéken fontos szerepe van. A Verseimből. Valami titkos, hivó édes szóra, Mely mintha galamb fehér szárnya volna, Ha megzörren az ablakon — Elzsibbadt lelkemnek fölpattan bilincse És én, mint a tolvaj, lopva és remegve, A rab ruhámat levetem. El veled fakó köpenye a rögnek! Sötétség és gyász röpködnek körötted, Ékességed a köny csupán, Jer, ábrándok, álmok csoda-köntöskéje, Repüljünk el együtt a végtelenségbe, Szálljunk a csillagok közé ! ... És hasítottuk a tenger felleget, Mit a földnek visszfénye aranyra fest, De oly hideg volt odafönn. S hogy megpihentünk a havas bérez fokán, A völgyből csúfolva nevetett fel reám, Egy kicsi, apró mécsvilág . . . Mányiné Prigl Olga. Siroliit Emeli az étvágyat éfl a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. vallanom. Az a forgalom, zaj, az az emberáradat, amely itt fogadott, legfeljebb Berlinben volt még tapasztalható, sehol másutt egész utamon. Egy-egy útcán keresztüljutni valóságos életveszedelem; öt percig is elálldogál az ember, mig a forgalmasabb utcák valamelyikén átjut. Forgalmasságától eltekintve, remek szép város is egyúttal. A fekvése nem valami szép ugyan, majdnem egészen sík területen épült; sehol magasabb emelkedése nincs; legfeljebb egy-két torony tetejéről nyerhet az ember a város egészéről képet. Hanem az utcái gyönyörű tiszták és rendezettek, 'palota palota mellett emelkedik, középületei közül nehány bámulatosan szép alkotás. Mindjárt az első 'este feltűnt ez, valamint az is, hogy rendkívül élénk kereskedelme van: utca utca után csupa nagyszabású, fényes kirakatú üzlettel van tele, amelyekben és körül csak úgy hullámzik az embersokaság. Felültem egy omnibuszszerű villamos kocsi tetejére s onnan gyönyörködtem az utcák szépségeiben, hor- doztatva magam a villamosok által jobbra-balra, elöre-hátra találomra. Kjöbenhavnban van a világ legnagyobb mulatóhelye, a Tivoli. Éppen szemben volt a mi szállónkAz éjféli nap vidékein. Irta: Korpojiay István. Kjőbenhavn Két skandináv államról beszéltem immár; illő, hogy megemlékezzem a harmadikról is: Dániáról, különösen fővárosáról. Németül s a németek nyomán minálunk is Koppenhagennak vagy Koppenhágának hívják, nekem azonban jobban esik dán nevet írnom, mint németet s annál is fogok maradni. Julius 26-án délután i/2 5-kor érkeztünk utolsó svéd állomásunkra, Helsingborgba. Kiszálltunk a vonatból s átszálltunk mindnyájan a Dániába közlekedő kompra, amelyre aztán rátolták vonatunkat is. Egy tülkölés még s vitt bennünket vagy négyszázunkat a hatalmas alkotmány új ország felé. Kissé nehéz szívvel váltam meg végleg a szép Skandináv félszigettől, hiszen annyi kedves órát töltöttem területén és annyi látnivaló, tanúlnivaló lett volna még ott; dehát örültem másrészt az új látnivalóknak, amelyek Dániában vártak reánk. Fél óráig tartott a komp útja, aztán egy órába telt, mig Kjőbenhavnba jutottunk vasúton: este 6 órakor ott voltunk. Kjőbenhavn világváros, be kell Tüdöbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Reche & Co. Basel (Svájc). 99 jRoehe“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara üvegenkint 4.— korona. •mmmm t a.pn -n.i<r mai szama ÍO old.a.1.
