Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-06 / 18. szám
8 1906. május 6. osztogatták. Benne van a programmban mindaz, a mi a legtisztább, a legideálisabb függetlenségi eszme. Nem a gyűlölködés, nem a pártszenvedély, sem az uralmon lévök egyéni érdekeinek előmozdítása vannak zászlajára írva jelszavakul, hanem a testvéri szeretet, a köz jó elömozditása és az igazi tehetségeknek feltétlen érvényesülése. — Gróf Hoyos a nyílt levél kibocsátása daczára pénteken délelőtt elmondta élőszóval is beszédét. Legalább hatezer főnyi zöld tollas menet kisérte a városháza udvarára, hol rajta kívül Czira Gergely pártelnök, Tóth József körösladányi ev. lelkész és Morvay Mihály beszéltek. Nagyon tetszettek a népszerű főur demokrata irányú fejtegetései és sok hívet szerzett ezúttal is felvilágosításaival magának. A Kecskeméti párt csütörtökön délután népgyiilést tartott, melyen dr. Alágy Sándor nagylaki képviselő ajánlotta Kecskemétit a választóknak. A föszolgabiró a 21 főnyi csendőrség megerősítését kérte táviratilag pénteken. A választás, a melyet Kratochwil Gyula választási elnök és dr. Telegdi Lajos küldöttségi elnök vezetnek, rendkívül érdeklődés mellett kezdődött és folyt le mindvégig. Mindkét párt óriási és körülbelül egyenlő tömeggel vonult fel. A szavazás során állandóan a Hoyos párt volt előnyben és 3/4 12 órakor Hoyos grófnak 291, Kecskemétinek 163, délután 2 órakor Hoyosnak 436, Kecskemétinek 372, délután 3 órakor Hoyosnak 511, Kecskemétinek 428, 4 órakor Hoyosnak 557, Kecskemétinek 599, 5 órakor Hoyosnak 614, Kecskemétinek 648. Hat órára az összes kerületek leszavaztak és az elmaradottak következtek ; ekkor a szavazatok aránya ez : gróf Hoyos 762, Kecskeméti 637. Lapunk zártakor este hét órakor Hoyosnak 786, Kecskemétinek 752 szavazata volt; mindkét párt nagy erőfeszítéseket tesz s a választás befejezése este fél 9 órára várható, a mikor híreink szerint bármelyik jelölt kerül is ki győztesen, csak néhány szavazat különbség dönt. T a n U g y. A gyulai gimnázium üdvözlete. Formaszégségénél és gondolatbeli mélységénél fogva kiemelkedik a csütörtöki ünnepély sorozatában az a szép beszéd, a melylyel a gyulai főgimnázium tanári kara nevében Szabad Endre igazgató üdvözölte dr. Fáhry Sándor főispánt. A beszédet tanügyi vonatkozásánál fogva e rovatba közöljük. Méltóságos Főispán Ur ! A gyulai gimnázium tanári kara üdvözli Méltóságodat. A gimnázium a régi görögöknél testgyakorló tér-, majd a bölcselkedők üdülő, okoskodó, oktató helye volt. Manapság a gimnázium az ifjúság testi, szellemi és erkölcsi erőinek fejlesztő és gyakorló tere. A polgárok egészséges, munkabíró teste, értelmes és okos szelleme, tiszta és erkölcsös szive kétségkívül a nemzet igazi legnagyobb kincse. Testi, szellemi és erkölcsi erőre van szükségünk az életben. Testi erőre, hogy birjunk dolgozni. Szellemi tőkére, tudásra, hogy tudjunk élni. Erkölcsi erőre, hogy áldásos legyen életünk. Méltóságos Uram ! a gyulai gimnázium e testi, szellemi és erkölcsi erők fejlesztő és gyakorló tere. Méltóságod tudása, tapasztalása és emberszere- tete kétségkívül nem afféle mellőzhető, kicsiszámot, ellenkezőleg : számottevő táperőt, magas értéket lát a gyulai gimnázium életében. Minden emberben, lenn a lélek mélységében szunnyad a tökéletes ember. Mi, a gimnázium tanárai, ezt a tökéletes embert iparkodunk Isten kegyelmével s a magunk legjobb igyekezetével felszínre hozni, kialakítani. Midőn a jelen alkalommal Méltóságod magas figyelmét a gyulai tanári kar emberséges munkájára szeretettel felhívjuk: Méltóságodat, méltóságodban az emberséges munka egyik ideális személyesitőjét tiszteljük, őszintén üdvözöljük. Semmi sem ád az embernek annyi hatalmat, erőt és értéket, mint mások javának, nevezetesen a közjónak szolgálatában kifejtett odaadó, nagylelkű munkálkodás. A gondviselő Isten Méltóságodat másoknak; első sorban édes övéinek, nemes, szép családjának, azután barátainak, ismerőseinek örömére és a közjónak előmozditésára sokáig éltesse. A békésvármegyei általános tanitó-egyesület. gyulai járásköre, valamint a békésbánáti ev. ref. egyházmegyei tanitó-egyesület gyulai fiókköre ápril 26-án tartotta szokásos tavesz közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Utóbbi gyűlésen megjelentek Dombi Lajos az egyházmegyének nagynevű s érdemekben gazdag esperese s Bay József gyula- várii lelkész s egyházmegyei jegyző is. Az általános egyesület gyűlésén Péczely József dobozi állami tanító tartott felolvasást e czimcn : „A továbbképző tanfolyamokról“. A felekezeti egyesület gyűlésén pedig Lukács Tóth József dobozi tanító „Az osztatlan iskola tananyaga“ czirnen, Szoboszlay Sindor gyulai tanító „A tani tó-egyesületi élet fejlesztése“ czimen tartottak felolvasásokat. Mindhárom felolvasó csinos értekezését a közgyűlés elismeréssel honorálta s az abban foglalt határozati javaslatokat a maga egészében elfogadta. Gyűlés után közebéd volt a vasúti vendéglőben, amelyen lelkes s vidám hangulat uralkodott. BÉKÉS _______________________ Hí rek. A vármegye közgyűlése. A hivatalos lapnak pénteken megjelent száma közli a törvényhatósági bizottság tavaszi rendes közgyűlésének meghívóját, amely szerint a közgyűlés határidejét május hó 23-ára tűzte ki a vármegye főispánja. A meghívóval egyidejűleg közhírré teszi az alispán-helyettes, hogy a közgyűlésen fog tárgyaltaim a vármegyei házipénztár múlt évi számadása, amely a pénteken tartott állandó választmányi ülés javaslatával 15 napi közszemlére van kitéve. A közgyűlés tárgy- sorozatát csak később teszik közzé, de már előre jelezzük, hogy abban helyet fog foglalni az alis- páni állásnak és a fokozatosan megüresedő több állásnak választás utján való betöltése és igy felette népes és mozgalmas közgyűlésre van kilátás. A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését a jövő hétfőn, azaz folyó ho 14-én tartja meg. Alispánválasztás és részleges tisztujitás. A csütörtökön beiktatott főispánnak első hivatali ténykedése volt, hogy az ő távozásával megüresedett alispáni állásra, úgyszintén az ennek betöltésével megüresedő többi állásokra meghirdette a pályázatot, a pályázatok bejelentésére határidőül május hó 18-át tűzvén ki, Az alispán választás kérdése fogja most foglalkoztatni a vármegye közönségét, amelyre nézve mír közöltük, hogy két jelöltnek dr Daimel Sándor főjegyző alispánhelyettesnek és Ambrus Sándor orosházi főszolgabírónak nevét emlegetik az előzetes kombinácziók során legsűrűbben. Az eddig megnyilvánult szóbeszéd során Daimel Sándor neve van előtérben, kinek jelölését a vármegyének legtöbb járásában rokonszenvvel fogadják, mig főleg az orosházi járás bizottsági tagjai közkedvelt főszolgabirájuk megválasztása mellett kardoskodnak. Daimel Sándor alispánná választása esetére a főjegyzői állásra a közönség máris dr. Derthóty István tb. főjegyzőt jelöli, a ki az állás megüresedóse esetén előreláthatólag ellenjelölt nélkül lenne megválasztva főjegyzővé. A most még csak szóbeszéd tárgyát képező kérdésben a közvélemény különben csak a közeli napokban fog kialakulni. amikor hireink szerint a törvényhatósági bizottsági tagok járásonként fognak értekezletet tartani, hogy a nagyfontosságu kérdésben állást foglaljanak. Jantsovits Emil halála Tegnap reggel 7 és 8 óra között futó tüzként terjedt el a rémhír Jantsovits Emil ügyvéd hirtelen haláláról, mély megdöbbenést és óriási részvétet keltve társadalmunk minden körében. Jantsovits Emil pénteken reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott, ahonnan tegnap virradóra érkezett haza. Házi cselédjének feltűnt gazdája sápadt volta, s noha azt az éjszakai utazásnak tulajdonította, mégis megkérdezte, hogy nem érzi-e magát rosszul, mire azonban Jantsovits megnyugtató választ adott és rögtön elment a Mandorf- féle gőzfürdőbe. Óit a gőzben szédülés fogta elő, amit különben már éjjel a vasúti kupéban is érzett, de még saját lábán bement a gőzfürdői öltözőbe, ahol újabb szédülési roham lepte meg A gőzfürdőtulajdonos rögtön orvosokért küldött és néhány perez múlva egymásután érkeztek dr. Kun Pál kórházi osztályfőorvoB és dr. Berkes Sándor kórházi igazgató főorvos. Mikor Kun megvizsgálta Jant- sovitsot, érverése 73 volt és a közvetlen életveszély alig volt megállapítható. Jantsovits erős mellfájásról panaszkodott és halálsejtelmei voltak, mint az orvosoknak mondá, még csak pár hétig szeretne élni, mig Emil fia esküvője meg lesz. Dr. Kun Pál a szoba meleg levegőjét ellensúlyozandó, kinyitotta az ablakot, de a beteg kérelmére beakarta tenni, mikor Jantsovitsot hirtelen szivszélhüdés érte és elalólt. Úgy Berkes mint Kun minden ólesztési kísérletet megtettek, hasztalanul, Jantsovits Emil halott volt. A lesújtó halálesetről táviratilag értesítették a két hét óta Abbáziában üdülő egyetlen fiát, továbbá Blaúr Gyula aradi sógorát, Imre József dr. hódmezővásárhelyi orvost és később a nap folyamán a család többi tagjait is. A holttestet pedig 9 órakor hordágyon a lakásra szállítva, ravatalra á'litották. Jantsovits Emil mindössze 56 éves volt, tehát élte delén álló életerős férfiú volt. Szarvason született és végezte tanulmányait, de mikor feledbetlen emlékű édes atyját Jantsovits Pált a vármegye közbizalma alispáni székbe ültette, Gyulára jött 5 is és ennek a városnak egyik legjobb, legértékesebb fia lön. A bíróságok szervezésekor 1872-ben már mint jogvégzett egyen a gyulai kir. törvényszék jegyzője lett, de hivatalnoki minőségben csak három évig működött. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott, majd megnősült és a városnak egyik legbecsültebb polgára lön. 1881- ben majd 1887-ben Gyulán, közben 1884-ben Orosházán a 48-as és függetlenségi pártnak képviselő- jelöltje volt, de noha egyénisége oly általános köz- becsülésben állott, mint egyetlen jelölt társáé sem, miután egyéniségében nem volt meg az a varázs és az a simulékonysági képesség, amely a köz- szereplésnek és a közszereplésen való egyéni sikernek és érvényesülésnek a mi viszonyaink között főkelléke, mindannyiszor kisebbségben maradt. 1887. után, a sikernek több reményével mehetett volna már a választási küzdelembe, de többé semmi szin alatt nem akart jelöltséget vállalni, és a minden alkalommal felajánlt jelöltséget kereken visszautasította. 1882. ben a „Békés“-nek is felelős szerkesztője, később is alkalmi munkatársa volt és igy halála reánk nézve is fájdalmas veszteség. Jantsovits Emil a nobile officziumok egész sorozatát töltötte be. A vármegyének majdnem minden szakbizottságában működött, a gyulai polgári fiúiskolának évtizedek óta nagy érdemeket szerzett, páratlan ügybuzgóságu elnöke volt. Javadalmas állásaiba sem stréberkedve vagy a választást „kiügyeskedve“ jutott. így az I. Gyulavárosi takarékpénztár vezér- igazgatói, úgyszintén a Gyula városi ügyészi állásba is majdnem tudtán kivül az igazi, az értékes közbizalom juttatta, a nélkül hogy ő egy árva szót vagy egy lépést is koczkáztatott, amire saját érdekében különben képtelen is lett volna. Két év előtt pótolhatlanul fájdalmas csapás érte, páratlan kedvessógü jó felesége Blauhorn Blanka halálával, amely ép oly hirtelen, ép oly váratlan, ép oly tragikus alig kót-három perez alatt történt mint most az ő halála. Lóránd fiát pedig alig pár hete kisértük korai sírjába. A rövid idő alatt bekövetkezett két gyász nagyon megviselte Jantsovits Emilt, ami kedélyén nagyon is észrevehető volt. Halála nemcsak Gyulán, hanem a vármegyében és annak területén kivül is széles körökben kelt óriási részvétet, amely bizonyára impozánsan fog megnyilvánulni a holnapi végtisztességen. A temetés időpontjáia nézve, miután tegnap estig egyetlen fiától rendelkezés nem jött, még megállapodás nem történt. Előléptetések a honvédségnél. A májusi „Rendeleti Közlöny“ több, a gyulai ezredet érdeklő kinevezést hoz. Előlépett ugyanis a gyulaiak közül Görbe Samu százados őrnaggyá, Jurenák Gyula és Dalia Károly főhadnagyok, másodosztályú századossá. A kinevezésekhez szívből gratulálunk. Áthelyezések a honvédségnél. A Rendeleti Közlöny szerint a gyulai 2. honvédgyalogezredtől
