Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-06 / 18. szám
6 BÉKÉS 1906. május 6. kezdődött a bankett, ahol az étteremben, a kávéházban s az udvaron 400 személyre volt felteritve. A főhely a kávéházban felteritett asztaloknál volt, ott foglalt helyet dr. Fábry Sándor főispán, jobbján Schnörch Gyula ezredes s balján Novák Kamill törvényszéki elnök s vele szemközt dr. Dalmel Sándor alispán helyettes ült. Mellette jobbról és balról foglaltak helyet a társtörvényhatóságok küldöttei, az egyházak és hatóságok fejei. A harmadik fogásnál felált dr. Fábry Sándor főispán s a következő felköszöntőt mondta — a királyra, — a melyet állva hallgattak végig : Uraim! Valamely nemzetnek fennállásához nem elég az állam jól megvédett határa s népeinek gazdasága. Az anyagiak mellé szükséges még a nemzeti önállóság érzése, a lelkesülni tudás, az önfeláldozásra való készség a nemzeti eszményekért s azok biztosítékaiért. Ily nemzeti eszménye a magyarnak ősi alkotmánya és mely az az alkotmánynyal egy idős í lényegében azzal összeforrva van : a szent korona A szent korona, mely Magyarország egységének, állami külön állásának, monarchikus államformájának symboluma; a magyar alkotmány egyik biztosítéka, a magyar királyi hatalom jelképe s tör vényeink szerint annak egyik forrása. A szent ko róna alkotmányjogi jellege révén nálunk nem a változható loyalis érzületen alapszik a koronás király iránti hűség, hanem a szent koronát sa koronás főt övedző hagyományos közjogi tiszteletnek folyománya az De nemcsak az alkotmányból folyik, hanem dúsan nyíló virágokkal szivünk mélyéből is fakad a hűség, a tisztelet a ragaszkodás szeretett uralkodó királyunk Ferencz József iránt, kinek bölcs kormányzata alatt hazánk kulturális és anyagi erősbödése hatalmas arányokban fejlett ki, s a ki csak legutóbb is tanúságot tett alkotmányos érzületéről, mely alapon a magyar nemzeti állam eszményei szerint uj biztató korszak bontakozik ki előttünk. Ősi szokás rendjén a magyar minden ünnepi összejövetelénél első sorban király hűségéről tesz bizonyságot; most is a hűség, a hódolat érzéseivel első sorban a nemes, a nagy uralkodót éltessük, s szálljon fohászunk az egek urához, hogy népeinek boldogságára tartsa meg soká: a királyt! A főispán után dr. Daimel Sándor alispánhelyettes mondott felköszöntőt s a tisztikar nevében köszöntötte fel a főispánt sikerült szép beszédben. Garzó Gyula gyomai lelkész egyházmegyei tanácsbiró gyönyörű beszédet mondott a főispánra, visszaemlékezve annak fiatalságára s vázolva kifejlődését, idealismusát, teremtő erejét. Beszéde nagy hatást keltett. Fábry Sándor dr. főispán újabb felszólalásában a vármegye közönségéről emlékezett meg s a következő beszédet mondta : szobraival a szépmüvészetnek áldozott; imponált nemes közszelleme, mely az érdemest csakis az érdemért becsüli meg; meghatott áldozatkészsége, melylyel milliókat és milliókat fordított administrativ, közhasznú és humánus czélokra és lelkesedésre keltett fennkölt hazafisága, melylyel minden alkalommal tanúságot tett izzó honszerelméről. Szivemben szülőmegyém életnedve kering, ereimben a vért az ő melege hevíti, — de tiszteletem nagyrabecsülésem, hódolatom agyam mérlegelő Ítéletén alapszik s ez a szeretet érzéseivel egybeforrva eszménnyé emeli lelkemben vármegyém fogalmát! E megye tevékeny, hazafias, nemes közönségének éltetésére ürítem poharam ! Dr. László Elek tb. főorvos a kormányra ürítette poharát egy lendületes toasztban, melynek végén indítványozta, hogy a kormányt táviratilag üdvözöljék, mit egyhangú lelkesedéssel fogadtak. Berthóty István dr. tb. főjegyző a társtörvényhatóságokról s vendégekről emlékezett meg talpraesetten, mire Kerekes Géza Szolnok város főügyésze, az ottani függetlenségi párt elnöke válaszolt nagy szónoki hatással, éltetve a főispánt. Varságh Béla a tosztok sorából kiemelkedő szép felköszöntőt mondott a főispánéra talános tetszéssel fogadták s lelkesen megéljenezték. Nagy hatása volt a Zöldy János dr. versének, mely lapunk más helyén közöltetik. A gazdasági egylet nevében Beliczey Géza mondott ügyes felköszöntőt a főispánra. Kiss László megyei aljegyző rövid, de igen találó toasztban emlékezett meg a magyar honvédségről, melyre a bankettezők perczekig éljenezték a magyar honvédséget. Garzó Gyula újabb felszólalásban éltette az aristó demokracziát, mely szellemi munkásságával az arisztokraczia soraiba küzdötte fel magát. Fábry főispán emelkedett Garzó után újból szól- lásra s reflektálva annak szavaira Békésvármegye főurait éltette, kik mindenkor tevékeny részt vesznek a megye közgazdasági és kulturális munkájában, kiknek emberbaráti ösmert jótékonyságuk humánus intézményeink alapvetője s kiknek hazafias áldozatkész vezérszerepe tette lehetővé legközelebb is a vármegye alkotmányvédelmének biztosságát. Beszéltek még Szabó János, a ki szép felköszöntőt mondott a főispán családjára s Weisz Mór, a ki a kereskedők, iparosok s gyárosok nevében üd vözölte a főispánt. Ezután kezdett az ünnepély a kedélyesség te rére átlépni. Major Simon dr. a mi zeneköltőnk ke zébe vette a hegedűjét s eljátszotta legfrissebb szerzeményét, melyet a főispáni installáczióra irt, a legújabb nóta dallamára, arra, hogy: »szabadságos kis könyvem vágom a lajbi zsebébe« szivemet emészti Minden egyes strófa eléneklése után a legélénkebb tetszés nyilvánult meg, úgy hogy többször megkellett azokat ismételnie s mindannyiszor megéljenezték s megtapsolták érte. Ilyen kedélyes hangulatban tartott a főispáni bankett egész a késő délutáni órákig, a mikor már az esti hangversenyre kellett készülődni. A menü, a mely Fischl Jakab a »Komló« szálloda derék bérlőjének az ügyességét dicséri, igen ízlésesen elkészített ételekből állott s a következő kép volt összeállítva : Barna leves. Sonka aspikkal. Pulyka sült zöld borsóval. Bélszín. Borjú gerincz. Túrós és almás bélés. Gardinette. Va lit. bor ásványvízzel. Fekete kávé. A banketten a zenét Rácz Tóni kitűnő zenekara szolgáltatta. A rendezésért, a mely kifogástalan volt, Sárossy Gyula árvaszéki h. elnököt kell megdicsérnünk, a kinek figyelme a legapróbb részletekre is kiterjedt. Beszédet alUraim ! Békésvármegye sere emelem poharam. E vármegyében ringott bölcsőm, itt szőttem az ifjúkor ábrándképeit, itt rakhattam le a férfikor munkásságának porszemeit, itt alapítottam családot, itt nőttek szivemhez barátaim, egész lényemmel vármegyémhez vagyok fűzve. És mégis nem a gyermeki szeretetnek megvesztegető alanyi érzése az, mely vármegyém iránt ezúttal is hódolatra készt, hanem az objectiv nagyrabecsülés. Majdnem egy negyed század óta vagyok e vármegye közönségének munkása, akaratának egyik végrehajtója, keveseknek jutott osztályrészül annyira beletekinthetni e vármegye közéletébe, mint nekem, s e hosszú időszak egyre fokozódó tisztelettel nagyrabecsüléssel töltötte el lelkemet Békésvármegye tevékeny, áldozatkész és hazafias közönsége iránt. Láttam azt a gigási munkát, melylyel a vármegye visszahódította az elemektől árvizlepte földjeit s emelte a kultúra magas fokára; láttam azt a buzgalmat, melylyel ezen közgazdasági munkáját kiegészítette müutak, vasutak, hidak létesítésével, még pedig oly arányban, hogy elismerten vezető szerepet visz e téren az országban ; megfigyeltem nemes ér zékét, midőn az ország legnagyobb vidéki kórházának megalkotásával, az egészségügyének emelt oltárt midőn a közművelődési alap s a földmives iskola létesítésével, monográfiája kiadásával a kultúrának, közönségének élteié- a bú- A vers strófái a következők : Méltóságod prózát hallott eleget. Regélek, ha szabad, regős éneket. A múltat parentálom Kegyelmedet instálom, hogy Dalomat hallja szívesen. Hire-hamva sincs a gyászmagyaroknak Valamennyien a sírban nyugosznak. Nem volt kapa sem ásó, Mégis hires sírásó volt A magyar koaliozió. Felvirradott végre szegény magyarnak, Gyászkocsival többé már nem iktatnak. Jól sepert ám Andrássy Miniszterünk uj seprűje------El tűnt sok drabant főispán. Büszke lehet doktor Fábry Sándor ur, Hogy a vármegyénkben most lett ö az ur; Mert a kormány bizalma Fénysugárt vet alakjára. Éljen a Wekerle kormány! Több ilyetén verset én már nem tudok; Alig várom, hogy a végire jutok. Addig csűröm, csavarom, Mig lelkemből mondhatom, hogy Éljen a Méltóságos ur ! (Közönséghez.) Jó uraim remélem Szívből kiáltják vélem, hogy Éljen Fábry főispán ur! Képviselöválasztási mozgalmak. A vármegye legnagyobb részében meg volt már képviselőválasztás. Gyulán, Szarvason, az orosházi es gyomai kerületben már hétfőn megtörtént a választás. Békésen tegnap folyt le az alkotmányos harcz, csupán Békéscsabán marad holnapra. A már lefolyt választásokról örömmel Írhatjuk meg, hogy azok mindenütt rendben történtek meg, és hogy népünk komoly méltósággal gyakorolta legszebb politikai jogait, egyszersmind megnyugvással fogadta az eredményeket. Gyulán. Gyulán a megyeszékhelyén erős küzdelemre volt kilátás a Schriffert és a Bartha párt között. A következmények azonban beigazolták, hogy a Bartha párt erejét túlbecsülték és Schriffert a választás folyamán óriási szavazat többséget nyert fölötte. A választás előtti napon, vasárnap délután folyt nagyban a választási előharcz. Mindkét párt gyűlést tartott, a Schriffert párt a népkertben, a Bartha párt pedig a Király előtt, a melyen a jelöltek újabb programmbeszédeket mondottak, a beszédek után pedig nagy tüntető körmenetet tartottak a város utczáin, ami a Kossuth Lajos téren majd összeütközésre vezetett. Ilyenformán teljes hadi előkészület mellett ment másnap végbe a nagy mérkőzés. Már a kora reggeli órákban zeneszó verte fel a város csendjét, a pártok szedelőzködtek össze a felvonuláshoz s már ekkor észre lehetett venni, hogy a Schriffert párt sokkal lelkesebb, tömörebb, mint a Bartháé. 9 órakor kezdődött a választás. Megelőzőleg felvonultak a pártok a városháza elé. A Schriffert párt a jobb, a Bartha párt a baloldalon helyezkedvén el, mig a jövő nagy pártnak embriója a szocziál- demokrata párt veres zászló alatt, melyen »Világ- szabadság« felírás ragyog aranybetükkel, az .Erkel szobor előtti téren igyekezett nagy lelkesedéssel és kitartással tömörülni. A rendet a rendőrség és csendőrségen kívül egy honvédszázad tartotta fenn. A választás két küldöttség előtt folyt, az elsőnek, mely az adóhivatali irodában foglalt helyet, elnöke Zöldy Géza dr. egyúttal választási elnök, helyettese Szikes György, jegyzője Molnár Albert, helyettes jegyzője Htilinger Károly voltak, mig személyazonossági tanuk a tanács részéről Mundruczó Demeter és Szemethy Imre városi tanácsnok voltak. A második küldöttségnél, melynek a rendőr- főkapitányi irodában volt a helye, Kóhn Dávid elnökölt, helyettese Hoffmann Ferencz, jegyzője Papp Gyula voltak, személyazonossági tanuk pedig a tanács részéről L. Kovács János és K. Ludvig József voltak. A szavazást a Garbai párt kezdte, utánna a Bartha és Schriffert párt folytatta. Garbai szavazó azonban sem az I. tizedben, sem a II-ikban nem lévén, mindjárt Bartha szavazói kezdték mindkét küldöttségnél.
