Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
1906. április 29. BÉKÉS 3 Békésen. Békési levelezőnk a következőket jelenti: Vasárnap délután Kecskeméti Ferencz tartotta programm- beszédét a városháza udvarán, feltűnően kisszámú, alig ezer főnyi hallgatóság előtt, ezeknek nagyrészét is asszonyok képezték. Ugyanakkor a motoros vasút külön vonatán 600 választóból álló impozáns küldöttség utazott ki Pusztafásra, hogy gróf Hoyos Wenck- heim Fiilöp ottani nagybirtokost, a megyei ellenzék oszlopos tagját felkérje élő szóval is a jelöltség elfogadására. A gróf kastélya verandáján fogadta a küldöttséget, melynek szónokai Czira Gergely és Morvay Mihály indokolták meg, hogy miért kivan ez a párt a volt képviselőnek ellenjelöltet állítani. Erre Hoyos gróf megköszönte a bizalmat, s kijelentette, hogy miután a kerületben már más jelölt is van, csak azon esetben fogadhatja el, ha biztosan tudná, hogy ellenjelöltjének képviselősége a közóhajjal ellenkezik és megválasztása biztosítva van, mert károsnak tartja az oly választási küzdelmet, mely nem elvekért hanem személyekért folyik. Őt sem személyes érdek, sem dicsvágy nem vezérli, csak hívei akaratának engedelmeskedik. A választás kimenetelére nézve megnyugtató adatokat nyervén kijelentette, - hogy a választási küzdelembe bele megy. Az uj jelölés hírére észrevehető levertség vett erőt a Kecskeméti párton, a melynek több, még a múlt választáson is volt vezető embere átpártolt az ellentáborba s annak győzelmére törekszik. Ez a párt a terrorizálás eszközéhez nyúlt, több fenyegető és Vádaskodó levélben igyekezett az ellenjelöltet visszalépésre bírni. Már-már sikerül tervük, de a vezetőség felvilágosítása folytán a gróf megmaradt a jelöltség mellett. Kedden délután megalakult a Hoyos- párt. Elnök lett Czira Gergely, alelnökök R Nagy István és Morvay Mihály, jegyzők Lévay István és Kovács Ferencz. Csütörtökön és pénteken gróf Hoyos Békésen tartózkodott és látogatást tett a községházán, az iparos körben, a tizedbeli olvasókörökben és több magánháznál. Útja valósággal diadalmenet volt. Minden körnél nagy tömegben várakozott a nép s lelkesen tüntetett jelöltje mellett. Eddigi megállapodás szerint Hoyos gróf kedden délelőtt tartja meg programmbeszédét a városháza udvarán. Csütörtökön éjjel a Kecskeméti párt valamelyik elkeseredett hive 7 Hoyos zászlót letépett rudjáról. A pártok erősen szervezkednek és a szombati választás kimenetele még egészen bizonytalan. Gyoma. Fábry Károly volt képviselőt a kerület közsé-í gei nagy lelkesedéssel fogadták programmbeszédé-. nek elmondásakor, különösen lelkes volt fogadtatása vasárnap Mezőberényben és Köröstarcsán. Győzelme ennek folytán bizonyosra vehető. Várkonyi István parasztszoczialista párti jelölt szintén beutazta a községeket. Várkonyinak ezúttal ismét nagy pártja van, de a függetlenségiek táborával eredménynyel nem mérkőzhetik. Orosháza. A választási harcz képe ugyanaz, mint a múlt évi választáskor, csak talán a küzdő pártok erőfeszítése lesz nagyobb és valószínűleg két és fél ezer választónál is több fog leszavazni. Mindkét függetlenségi jelölt: Veress József és Bikádi Antal a héten folytatták a kerületben körutjokat. Veress Józsefet Öcsöd község közönsége nagy lelkesedéssel fogadta és teljesen táborába szegődött. Ez a körülmény és1 az a tünet, hogy a több községben is inkább erős- bödött a múlthoz képest a Veress-párt, arra enged következtetni, hogy újólag Veress kerül ki győztesen a küzdelemből, amelyet a korteseszközök sokasága élénkít és amely igen elkeseredettnek ígérkezik. A választásra 120 katonát és nagyobb számú lovas és gyalog csendőrcsapatot rendeltek ki. Dr. Berthóty István választási elnök a mai napra a hatóságok képviselőit és a pártok bizalmi férfiait értekezletre! hívta össze, hogy a rendfentartás érdekében teendőj intézkedéseket megállapítsa. A választás valószínűleg csak éjfél után fog véget érni. Szarvason. A legnagyobb valószínűség szerint egyhangú lesz a választás, mert Haviár Dánielnek s^ámbave- hető ellenjelöltje nincsen. A szoczialisták szándékoznak ugyan jelöltet állítani, de talán elég választó sem akad, aki ajánlja azt, számbavehető szavazatot pedig a szocziaiista jelölt semmi esetre sem kap. T a n ii g y. Az állami elemi népiskolák ügyében, amelynek Gyula városára nézve korszakolkotóan nagyjelentőségű kezdeményezése és alapozása Lukács György halhatatlan érdeme, a vallás és közoktatásügyi mi- nistertől a tegnapi nap folyamán a következő rendelet érkezett le Rezey Sylvius kir. tanfelügyelőhöz: 33454. szám. Gyula városában a községi képviselőtestületek 1906. évi márcziuB hó 17 én 34. kgy. sz. és 1906. évi április hó 12-én 48. kgy. sz. alatt hozott s törvényhatósági jóváhagyással ellátandó képviselőtestületi határozatában megajánlott hozzájárulásokat elfogadva, föltéve hogy a törvény-! hozás a kellő fedezetet rendelkezésemre bocsá-j tandja — az 1868. évi XXXYI1I. t.-cz. 80. § a alapján a folyó 1906. évi szeptember hó I-tői kezdődőleg magyar tannyelvű állami elemi fiu- és leánynépiskolát állítok és a városhoz tartozó tanyákon a szükséges állami elemi népiskolákat, évenként azonban legfeljebb kettőt-bármat szervezni fogom. A fent érintett képviselőtestületi határozatok értelmében köteles Gyula városa az állami elemi népiskola mindenkori elhelyezését és bebútorozását — úgy a belterületen, mint a tanyákon — biztosítani és evégből az 1906. évi szeptember hó 1-ig a most szükséges tantermeket és tanitó- lakásokat a szükséges mellékhelyiségekkel rendelkezésre bocsátani. Köteles továbbá a város az épületeket az állami elemi iskola czéljaira jó karban átadni és fejlesztés esetén szükséges uj tantermek előállításáról, azok rendes bútorzatáról, az iskolaépület, tanító lakás és hozzátartozó mellékhelyiségek, kút, kerités stb. állandó jókarban tartásáról, nagy szünidei és a tanhelyiségek napi tisztogatásáról, az épületek tűzkár ellen való biztosításáról saját költségvetése terhére gondoskodni, az iskola helyiségeket (tantermeket, tanítói szobát, igazgatói irodát, tanácskozó szobát, könyv tári és szertári helyiséget, tantermet) sajátjából füttetni, szóval az összes dologi szükségleteket biztosítani. Átadja a város az esetleg létező, vagy létesítendő községi iskolai alapvagyónt az állami elemi népiskola örök használatába. Köteles a város az állami elemi iskolával kapcsolatosan szervezendő gazdasági ismétlő iskola czéljaira megfelelő gyakorló területet és az ismétlő iskola összes dologi szükszégleteit, a tanyai iskolák számára legalább 800 □-öl területet biztosítani, amelyeken egyszerszersmind a gazdasági oktatás is gyakoroltatni fog. A város területén megfelelő iskolatelekről ugyancsak a város köteles gondoskodni. Nincs kifogásom az ellen, hogy az elemi leány s polgári leányiskolát egy épületben helyezze el a város, a fiúiskola czéljaira pedig oly épületet emeljen, amelyben a tanoncziskola is elhelyezést nyerjeD, részben az elemi fiúiskola tantermeinek felhasználásával. Fizeti a város az állami elemi népiskola fentartásához az összes állami egyenes adók 5 százalékát, mint évi iskolai járulékot, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. §-ában foglalt megszorítással. Fizeti továbbá a város minden tanítói állás után az országos tanítói nyugdíj a'ap javára a 24 koronás, minden elemi népiskolai tanuló után pedig a 30 filléres nyugdijintézeti járulékot, mely utóbbi fejében megfelelő évi átalányösszeg ajánlandó meg. Ezekkel szemben kijelentem, hogy a jelenlegi községi elemi iskolai tanítókat, a mennyiben törvényes képesítésük van, szolgálatképesek és működésük kifogás alá nem esik, az állami elemi népiskolához rendes tanítókká kinevezem. A szegény tanulók tandíjmentességet fognak élvezni, a fejenkánti 50 fillér beiratási dijat azonban minden tanuló köteles lesz kivétel nélkül megfizetni. Ezen dij kizárólag az ifjúsági könyvtár szervezésére lesz fordítandó. Erről a tanfelügyelő urat f. évi április hó 18-án 692. sz. alatt kelt jelentésére, a közlemények visszazárása mellett, oly felhihással értesítem, hogy a fentjelzett iskolai ingatlanok és iskolai alapvagyon tulajdonjogának, illetve használati jogának a kir. kincstár javára leendő telekkönyvi feljegyzése iránt haladéktalanul intézkedjék s ennek megtörténtét a telekkönyvi kivonat csatolásával jelentse föl. Az iskolai építkezési terv, előméret és költségvetés jóváhagyás végett ide sürgősen bemutatandó. Felhívom a tanfelügyelő urat, hogy az iskolai épületeket és fölszereléseket' annak idején a várostól leltár mellett vegye át, az átvételi jegyzőkönyv és leltár egy példányát ide terjessze föl. — Tegyen külön-külön javaslatot az 1901. évi 72913. sz. a. kelt körrendelet és a fenforgó különleges kikötések szorgos figyelembe vétele mellett a tanítói állások betöltése 'és az állami elemi iskola megnyitásával járó egyéb teendők iránt. Az állami elemi iskolai gondnokság kinevezése iránt a főispán úrhoz tegyen javaslatot. Fölhívom továbbá, hogy a 15263 —1906. szám alatt kelt rendelet végső pontja értelmében azonnal tegyen jelentést, hogy a tanyákon hány kifejezetten községi jellegű elemi iskolát kell állami kezelésbe venni s mily karban vannak az épületek ? Végül felhívom, hogy a fentjelzett ügyben való községi képviselőtestületi határozatot törvényhatósági jóváhagyás al ellátva, ide annak idején terjessze fel. Budapest, 1906. április 2l-én. A miniszter hefyett : Molnár s. k., államtitkár. Egy tanító ünneplése. Lélekemelő ünnepély színhelye volt vasárnap délelőtt a békési városháza közgyűlési terme. Rendkívüli, kizárólag e tárgyban egybehívott közgyűlés keretében tűzte Batizy Ferencz ev. ref. elemi iskolai tanító mellére Popovics Szilveszter főszolgabíró a király kitüntetését, a koronás ezüst órdemkeresztet, mellyel a 76 éves tanitónak 52 évi eredményes működését jutalmazta, aki még ma is fiatalos lelkesedéssel, ügybuzgósággal tanítja az apró embereket. A nagy termet szinültig betöltötte az ünnepi ruhába öltözött közönség. Ott voltak a képviselőtestület tagjai, az összes hivatalok, egyesületek és egyházak képviselői, az összes tanítók, az intelligenczia nagyszáma és a volt tanítványok egyrésze. Popovics főszolgabíró megnyitván a közgyűlést, tartalmas beszédben vázolta a kitüntetettnek érdemeit. Súlyt fektetett tanító ur — úgymond — mindenkor arra, hogy tanítványai leikébe főként a vallásosságot oltsa be; azok egyéniségéhez és lelkületéhez alkalmazkodva, a hasznos kedély és öntudat kifejtésére fordította figyelmét. A tanítói pályát nem kenyérkeresetnek, d9 hivatásnak tekintette és hasznos polgárokat nevelt a hazának, a mint közülük nem egyet előkelő állásban lát maga körül. A midőn a rögös, hálátlan pályán egy emberöltőn át kifejtett működését a király elismerésben részesítette, valóban érdemet jutalmazott. Ezután Szath- máry Gábor főjegyző a község nevében üdvözölte és fejezte ki háláját a község kulturális életében kifejtett áldásos tevékenységéért. Kecskeméti Ferencz lelkész a ref. egyház nevében teszi le az elismerés pálmáját az igazi, valódi, hivatott tauitó előtt. Körber Tivadar fógimnáziumi igazgató a vezetése alatt álló intézet, Lévai István ref. tanitó a pályatársak, Farkas Gyula a községi tanítók, dr. Török 'Gábor a volt tanítványok, Morvay Mihály a róm. kath. egyház és végül Popovics Elek gör. kel. lelkész saját egyháza üdvözletét és jó kivánatait tolmácsolták. Az elhangzott beszédek hatása alatt az ünnepelt elérzéke- nyülten könnyezve mondott köszönetét a megjelenteknek és üdvözlőknek. Őfelsége nem várt legkegyelmesebb kitüntetését hódolattal elfogadom — úgymond — és köszönöm, A lelkiismeretesen végzett munka öntudatával, nyugodt lélekkel várom a leghatalmasekb Ur hivó szózatát. Elnöklő főszolgaf
