Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-29 / 17. szám

XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. április 29. 17-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ____10 K — f Fé l évre... _ 5 K — f Évnegyedre... — ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Főispán és alispán változás Békésvármegyében, Lapunk múlt heti számában a belügy­miniszternek távirati értesitése alapján meg­írtuk, hogy ő Felsége a király az uj kormány előterjesztésére dr. Fabry Sándor alispánt, Békésvármegye főispánjának kinevezte. A vármegye közönsége megnyugvással és megelégedéssel vett tudomást a kineve­zésről, Dr. Fábry Sándor vármegyénk szü­lötte ; közéleti tevékenységének zsenga ifjú­korától mindig Békésvármegye a működést tere s mindenki, — azok is, akik tévedéseire, emberi fogyatékosságaira nem hunynak sze­met — igazságérzetük folytán elismerik róla, hogy Békésvármegye utóbbi két évtizedének közigazgatási, közművelődési, társadalmi és közgazdasági előrehaladásában sokszor irány­adói s vezéri szerepben is — igaz érdemei s jelentékeny sikerei is vannak. Sokoldalú tehetsége, ambicziózus egyé­nisége s ezek mellett Békésvármegye iránti erős szeretető biztosítékot nyújtanak róla, hogy dr. Fábry Sándor, bár változott mű­ködési körben, fényes uj pozicziójában is minden tőle telhetőt el fog követni a vár­megye minden közirányu érdek’e istápolására s a tagadhatlanul súlyos helyzetben a lehe­tőség keretében levő érvényesítésére. Fábry Sándor főispáni kinevezése foly­tán üresedésbe jött és rövid idő alatt, neve­zetesen a törvényhatósági bizottság május havi közgyűlésében betöltetik az alispánt szék is. Anélkül hogy a politika „tilos“-ába té­vednénk, a másfél esztendei súlyos válság immár egyik közmeggyőződésen alapuló kö­vetkezményének tekinthetjük a senyvedésnek indult törvényhatósági önkormányzati jogban nemcsak az el veszitett tereknek visszahóditását, hanem széles újabb alapokon leendő kiter­jesztését is. És amennyiben ez, az uj helyzet logikai kényszereként feltartóztathatlanul be­következik, az alispáni tisztség, amely a megyei önkormányzatnak ez idő szerinti meg­csonkított hatáskörben is egyik legfontosabb szerve volt, jelentőségében rendkívüli mérv­ben fog emelkedni s fokozódni. És ha az alispáni állásnak eme okokban rejlő nagy fontossága daczára, az alispáni szék betöltése nem ád súlyos gondot a vár­megye közönségének, ez ama szerencsés hely­zet következménye, hogy a vármegye közön­ségét képviselő törvényhatósági bizottságnak, a vármegye tisztikarában két olyan előkelő tisztviselő áll rendelkezésére, akik közül akár egyik, akár a másik, úgy érintetlen ethikai egyéniségénél, mint tehetségénél, szorgalmá­nál és megbízhatóságánál fogva mindazon szükséges és becses tulajdonságokat, amelyek az alispáni tisztre igényeltetnek, teljes mér­tékben tartalmazza. E két férfiú : dr. Daimel Sándor, a vár­megye főjegyzője s Ambrus Sándor, várme­gyénk legnépesebb s legexponáltabb járásá­nak főszolgabirája. az elsőt, egyéni arravaló- ságán kívül a hagyományos szokás, mely a főjegyzőt tekinti az alispáni szék természetes várományosának, a másikat ugyanily fokú arravalósága mellett főtisztviselői minőségé­ben régebbi szolgálati éveiben rejlő méltá­nyosság kvalifikálják az alispáni székre. Ha valaha, úgy ezúttal teljes mértékben érvényesülhet a törvényhatósági bizottságnak minden mesterséges, külső befolyás és mellék- tekintetek nélkül való tiszta, szabad választási joga, mert — és ezt ép oly megelégedéssel, jóleső érzéssel, mint teljes elismeréssel konsta­tálhatjuk, — úgy Ambrus Sándor, mint dr. Daimel Sándor készséggel áll ugyan a vár­megye rendelkezésére, de mindkettőnek esz­tétikai s erkölcsi egyénisége kizárja azt, hogy a vármegye bizalmát akár erőszakolja, akár csak kérje vagy kiügyeskedje. Ezzel a tudattal, ezzel az előzménynyel szivesen üdvözli Bókésvármegye közönsége Fábry Sándort a főispáni méltóságban s akár Daimel Sándort, akár Ambrus Sándort a vár­megye alispáni székében. Föispán-installáczió. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispánnak a vármegye főispánjává történt kinevezését általános örömmel és teljes megnyugvással fogadta Békésvár­megye közönsége. Megnyilvánult ez külsőségekben is azáltal, hogy a vármegyeházára és valamennyi községben a községházára kitűzték a kinevezés hírére a czimeres lobogót, tanúsága ennek az a több százra menő üdvözlő levél és távirat, amelyekkel községek, testületek és egyesek keresik fel a vármegye uj fő­ispánját és kifejezésre fog jutni az installáczió ünne­pén amely az eddigi érdeklődésből is kivehetőleg valóban lelkes és díszes leend. Az uj főispán esküjének kivételére dr. Daimel Sándor alispán helyettes a törvényhatósági bizott­ságot csütörtök délelőttre rendkívüli közgyűlésre hívta össze a következő meghívóval: 5881—1906. alisp. szám. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnák leirata szerint Ö császári és apostoli kir. Felsége TÁ1Ö14 Fekete ruhás asszonyról. Irta: Verner László. Foszlottak az égről a lilaszin sávok. A kö­zönség a perronra ömlött, hogy gyönyörködjék abban a filharmóniai versenyben, melyhez czir- pelő madárkák kezdtek a nyári vihar szerencsés kimenetele után. Egy légi „Te Deum“ volt ez, fölemelő és gyönyörködtető. Szinte látszott, mint emelkedik fel az emberek mellkasa, hogy tele­töltse tüdejét a friss, ózonos levegő. A fák koro­náira rávillant a ragyogó napsugár, s a levelek csücskén himbálódzó esőcsepp, mint valami kristály ragyogott. A pályaudvaron nem lehetett sétálni, mert babos, piszkos tajték ülte a sin- közöket. Mozdulatlanságra volt kényszerítve mindenki a szűk folyosón. De nem sokáig tartott a kényelmetlen állapot. Csöngettek. És követ­kezett a zónahadjárat, melynek — mint minden hadjáratnak — szintén voltak sebesültjei. Az emberfalat törtető, türelmetlen utasok, a jó ülő­helyért harczoló nép, kemény tusákat folytatott és a sajátságos harcz fegyvere : a zónakoffer egyre-másra osztotta a sebeket. Engem valami vándorló henteslegény horzsolt meg fájdalmasan a szöges, durva, sok viszontagságokat látott kofferjével ; de bizonynyal másnak is osztott sebeket, mert mellettem egy vékony, rezgó női hang sziszegte fájdalmasan: — Jaj, hisz ez borzasztó, hisz ez kegyet­lenség. Talpig feketében volt, csak a szép arcza égett a harag tüzében. Fekete szemeiből villa­mos szikrákat dobott a megszeppent hentesle­gény felé. Maga ügyetlen! Nem tud vigyázni? Velem együtt, sok lovagias férfiú tette magáévá a fekete ruhás asszony ügyét. Láttam körülöttem, hogy sokunk megfenyegetni kívánja a ficzkót, ha gorombáskodni mer. De szerencsére nem mert. Kitolakodott a szűk folyosó ajtón s rohant egy kocsi felé. A talpig fekete asszonyt most nézhettem meg jobban. Valóságos junói termet. A gyászfekete ruha ifjúságát még feltű­nőbb tette. Valami nagy sérülést alig szenved­hetett, mert minden figyelmét oda összpontosí­totta, hogy uszályos ruhája ne legyen sáros. Csomóra szedte a bájos termetére boruló finom szövetet és misztikus világot engedett láthatni. Mondhatom kellemetlenül megrázkódtam. Olyas­mit éreztem, mint általában, mikor a kegyeletet látom megcsufolva. A gyászfekete ruha alatt vérpiros ruha fodrai villogtak. És ez bántott! Csak nem lehet ezen az asszonyon minden gyász­fekete. Időnként visszanézett az asszony A haragot már régen elfeledte, csak arcza volt felhevülve. És mosolygott ismeretlen lovagai felé. Még a kupéból is mosolygott. Mintha mondta volna: — Hát nem mertek velem utazni ? Pedig én veletek akarok. Engem valami sajátságos, a tárczairó szimata vitt fel hozzá. Horgomra kerül az asszony — mondotta bennem egy titkos gondolat. Ez az asszony egy tárcza thema. Felugrottam. S mire lent eligazodott a tengernépség, rendben voltunk mi is. Kétség­telenül : jelentékeny bolygó volt az asszony, Siro/ín Emeli az étvágyat ét « testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Reche A Ce. Basel (Svájc), Roche Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak ban. — Ära üvegeukint 4.— korona. Lapunk mai száma, 12 olcLal.

Next

/
Thumbnails
Contents