Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-14 / 2. szám

1906. január 14. BÉKÉS 7-séges Neuburgi kavics krétát a készítő Fritz Schulz Utl. Akt. Ges. Eger und Leipzig saját bányáiból kapja. Ezért mindenütt csak Globus tisztitókivonatot •használjunk. Kapható minden drogériában, fűszer, szappanos és rövidáru üzletben. Mindenütt Globus tisztitókivonatot kérjünk a Globus vódjegygyel veres csikban. „Henneberg selyem“ tSLSt gyárból hozatva valódi. — Fekete, teher vagy színes 60 krajczártól 11 frt 85 krig méteren­ként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalma­sabb Bérmentve és vámolva a házhoz szál­lítva. Dús választékú mintagyiijtemény posta- fordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Gyulai élet. Már leakartunk az idén mondani a korcso­lyázás örömeiről és a korcsolya-részvényesek lombardirozni akarták a részvényeiket, mint a város a regále kötvényeit, amely épen úgy becsapja most az értéktárgyait, mint a jogász az übercziherét s egyszer csak váratlanul megjelent a piros zászló a takarékpénztár előtti akáczfán fez a gyulai „sportfa“) és megnépesült az egyleti jégpálya, meg az egyleti pavilion publikummal. Ha soká igy tart az idő (az a malőröm külön­ben, hogy az időjárás mindig megváltozik, mire az újság megjelenik) — hát még osztalékot is kapnak a boldog részvényesek. Ha már azonban az időjárás nem is egészen kedvez Halifax hí­veinek, a báljuk sikerén legalább nem ronthat semmiféle olvadás s máris jött be annyi sok szép leány, szép asszony a vidékről, hogy ennek a kedvéért talán még a helybeliek is elmennek, ha már a „palotás“ elmarad — amiért bizony nagy kár. Abban a reményben, hogy a báli -tudósítónk a legnagyobb sikerről számol be a tegnap esti bálról lapunk jövő számában, áttérek a hét egyéb eseményeire. A város főjegyzői székéért folyik most a nagy harcz, erről beszélnek városatyai és nem városatyai körökben is a legnagyobb érdeklő­déssel s folynak nagy disputák afölött, hogy ki is lesz hát a Popovics Jusztin utóda s ki illen :k legjobban a főjegyzői székbe. Nehéz a választás, mert mindenik pályázó beilienék, csak az a kár, hogy egy ilyen széke van a városnak. Minket ujságcsináló embereket azonban a legjobban mégis az érdekel, hogy egyik kollegánk, irói néven Székely Sándor, házi poétánk is a pályá­zók közt van, aki mellett természetesen drukko­lunk most is, mikor nem poétái babérokról, ha­nem prózai kenyérkérdésról van szó. Hogy a városatyák aztán méltányolni fogják-e az ő szép verseit, vagy azt mondják, hogy pengesse ő csak tovább a lantot kis fizetés mellett, azt nem tud­juk előre megjósolni. Nem volnánk azonban jó akarattal iránta, ha csak a poétái minőségét emlegetnők, mert a városatyák előtt nem az irodalmi érdemek, hanem a hivatali arravalóság a döntő, de ebben a tekintetben sem marad ö a többi pályázó mögött, lévén ő „doctor juris“ As tehetséges, munkás tagja a gyulai kir. tör­vényszék jegyzői karának. Jó iskolába járt tehá»- a gyulai törvényszéken, amely tudvalevőleg a bírákat szokta szállítani a váradi táblának. A másik jelölt Bucskó Korjolán dr. fiatal, de komoly ember. Önerejéből, vas szorgalommal szerezte meg a doktori diplomát s nagy a népszerűsége a kisoláhvárostól kezdve .Szentpálfalváig város­atyai körökben Egyik lelkes tisztelője már verset is irt róla, amelynek az volt a refrénje, hogy „hivatalba jár korán, éljen Bucskó Korjolán !“ Ez versnek ugyan irgalmatlan rósz volt, de érze­lemnek igen jó (ahogy szerkesztőnk szokta mon­dani). Hogy sikerül-e neki két szék közt — tudniillik most a helyettes polgármesteri és az árvaszéki ülnöki széket egyszerre üli — a har- ( madikra kerülni, azt megtudjuk 25-ikén. Szikes József másodjegyző a harmadik jelölt, „jure successions“ mert Hoffmann Fránczi nem aspirál. A nagymagyarváros egészében és a Józsefváros nagy része tüzbe megy érte s a belvárosban is van, aki bicskát ránt mellette. Hosszú jegyzői praxist hozott Mezőberényből, Gyulaváriból s erősek a „sánczai.“ Ezekből látható, hogy kemény három legény került össze, akik között a város­atyai kebelnek igazán nehéz a választás. Eszkimó különben van már az „esetleg megüresedő állá­sokra“ is s az ülnöki állásra három fiatal jogász­gyerek aspirál, akik bizony koruknál fogva még inkább „tánczosnak,“ mint „ülnök“-nek néznek ki. Mind a háromnál jó kezekbe kerülne a város árváinak sorsa, mert mindhárom tehetséges, ta­nult ember és gyulai gyerek. Körös Lajos a németvároson nőtt fel és megvédi az árvákat ha kell karddal is, mert egy-két párbajnak oda se hederit, Túri újvárosi ember és remekül tán- czolja a bostoni, Felföldi pedig, aki a nagyma- gyarvárost vallja hazájának, mindig frissen vasalt czilinderben jár, ami rendszeretetre vall. Abban az esetben, ha Szikest választják meg, iszonyú ingerlő prespectiva nyil’k meg, mert mozgásba jön a hivatali apparátus minden cseppje : jegyző lesz a birtoknyilvántartó, birtoknyilvántartó lesz az iktató, iktató lesz az Írnok, Írnok lesz a dij- nok és dijnoklesz egy — bukott csizmadia. (Már tudniillik a városnál ez igy szokás.) Az egész választási mozgalomban az a legjobb, hogy egy- időre elfoglal bennünket és elvon a politizálás­tól, amelytől azt hiszem ma már velem együtt megundorodott minden jobbizlésü ember. Panaszos írást kaptunk a heten „Igazságok“ czimen, melyben Szikszay Gerő II. kerületi kémény­seprő üzletvezető a folyó hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlésnek azt a pontját teszi kritika tárgyává, amelyben a képviselőtestület egy 3-ik kémény- seprési kerület létesítését mondja ki. Ebből az Írásból megtudjuk, hogy nem olyan fekete a kéményseprő, mint amilyennek festik és a ké­ményseprők állapota korántsem olyan rózsás, ahogy a városatyák képzelik. Próbálja meg csak valamelyik városatya és másszon csak fel a ké­mény tetejére, mindjárt más színben fogja látni a helyzetet. Azonban átadom a szót a panaszos­nak, aki sokkal verzátusabb a kéményseprési szabályrendeletben én nálam. »A szabályrendelet 3. §-a értelmében minden használatban levő kémény havonként egyszeri takarításra kötelező. Ha egyik-másik háztulaj­donos a szabályrendelet eme említett §-át nem tartja be, illetőleg nem enged havonként tiszto­gatni, akkor a szabályrendelet 6-ik §-a értelmé­ben ha bejelentjük a rendőrségre meglesznek a felek büntetve ugyan a szegényalap javára egy­két koronára, de az ellenszegülés miatt elmaradt seprési dijat nem követelhetjük, mert a seprési dij mikénti kezeléséről a szabályrendelet bölcsen hallgat, az uj szabályrendelet dettó. Tehát ha a háztulajdonosok 75 százaléka megtagadja a havi tisztogatást, mi ugyan meg­tettük a napi körutat házról-házra járva, este aztán -mehet a család a hold vendéglőbe vacso­rára, a család éhezett, az apa nyomorgott, de a munkás fizetésének meg kellett lenni. Szeretnék egyetlen háztulajdonost látni, ki akkor is fizetett seprési dijat a kéményseprőnek, mikor nem engedte dolgát végezni. Ama vádas­kodásra, hogy az özvegyek nem tartanak kellő számú munkaerőt és azért nem képesek a sza­bályrendelet 3. §-ának megfelelni, felhívom a mélyentisztelt honatyák Ítéletét, hogy egy oly bruttó jövedelemből, mely a család megélheté­sére is alig nyújt biztosítékot, lehet e 3—4 mun­kást tartani 500 korona évi fizetéssel, blindre csak azért, hogy sétáljanak, mert a háztulajdo­nosok meggátolják kötelessége teljesítésében, ha aztán jószántából eszébe jut egyszerre vagy négy háztulajdonosnak, hogy a kéményseprőnek is kellene egy pár garas, akkor elmegy a rendőr­ségre, hogy a kéményseprőt meg kell büntetni, mert nem jön pénzt keresni. Ez történik egyszer egész télen. Ebből pedig az a tanúság, hogy akinek keménye engedje kisepertetni, hogy a szegény füstfaragó legények ne mászkáljanak hiába ! — re. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút létesítésének ügyé­ben bekövetkezett a végleges döntés. Szekér Gyula uradalmi felügyelő, a ki a vármegyi vasúti bizott­ság határozatából a vasúti részvénytársaság meg­alakulásáig a vasút engedélyeseként szerepel, a hét folyamán megkapta a vasút végleges engedélyok­iratát. így semmi akadálya sincs e részről többé annak, hogy az érdekeltség megtegye a lépéseket az építésnek a tavaszszal teljes erővel való meg­kezdése iránt, a mely esetben a munkálatok előre­láthatólag sürgősen befejeztetnek és a vasút még a nyárára átadható lessz a közforgalomnak. Az enge­délyokirat kinyerése következtében a vasúti rész­vénytársaság alakulási munkáinak előkészítésére kiküldött bizottság és előreláthatólag a teljes vasúti bizottság is a hétfolyamán ülésezni fognak, hogy a részvénytársaság megalakulása, valamint a vasút­építés megindításának előkészítése idejekorán meg­történhessék. Értekezlet a kendertermesztés érdekében. A békésmegyei gazdasági egyesület választmányának ülése után szombaton több érdeklődő jelenlétében Füredy Lajos tanár előadást tartotta kendertermelés hasznáról és az ebből várható előnyök fokozásáról. Békésvármegye több községének viszonyait a kender­termelésre igen alkalmasnak tartva, kenderáztatók- nak szövetkezeti utón való létesítését javasolta, a melyhez államsegélyek folyósítását helyezte kilátásba. A gazdasági egylet vezető tagjai közül többen szó 1- lottak a kérdéshez, amely észrevételekre vonatkozó­lag viszont az előadó adta meg felvilágosításait, határozatot az értekezleten természetesen nem hoz­tak, mert e tekintetben az egyes községek kis­gazdáinak kell a kezdeményezést megindítania. Cséplőgéptulajdonosok szövetkezése. A várme­gyéből! cséplőgéptulajdonosok körében mozgalom indult meg, hogy a jelenlegi eltérő eljárások helyett egységes árszabály és vállalati szerződés biztosítá­sát tegyék lehetővé. A mozgalom Orosházáról indult meg, most pedig Békéscsabán tartottak az érdekel­tek értekezletet, a melyen testületté szervezkedve megállapították azokat az irányadó elveket, a me­lyekkel a csóplőgéptulajdonosok a csépeltetö gazdák­kal szemben szerződést fognak kötni, hogy ezzel a tisztességtelen verseny kárait elhárítsák. Mütanrendöri bejárás. Az Orosháza-Szentes- Csonrádi vasút Orosháza-Szentesi vonalának mütan­rendöri bejárása folyó hó 3-án délelőtt folyt le. Hilvert kereskedelmi ministeriumi osztálytanácsos elnöklete alatt résztvettek a bejáráson : dr. Fábry Sándor békésmegyei és Cicatricis Lajos csongrádi alispán, Sztankovies üzletvezető, Fetter főfelügyelő, az államépitészeti hivatal képviseletében Bánhegyi Géza mérnök, Gádoros község, Szentes városa, és Orosháza képviseletében Jankó Ferencz biró, Lázár Lajos katouaügyi jegyző, Sziber Gyula községi nyilvántartó és Németh Pál esküdt. A bizottság fél egy órakor érkezett Szentesre s a jegyzőkönyv felvétele után a városi nagyvendéglőben kedélyes banketten vett részt, melynek során számos fel­köszöntő hangzott el, köztük Fábry alispán és Sztankovies üzletvezető toasztja nagy tetszést arat­tak. — A mütanrendöri bejárás eredményeként a bizottság — mivel a jelzett vonalszakaszon úgy az al-, mint felépítményeket rendben találta, a vasutat a közforgalomnak átadta, s azóta már rendesen közlekednek is a vonatok. Heti piacz. Gyula, január hó 12. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán csekély volt az árváltozás, csupán a hét vége felé volt egy kis szilárdulás mely a búzá­nak árát 10—15 fillérrel emelte. Heti piaczunkon élénkebb kínálat mellett el­adatott : Búza. . . . 15-60—16 — Árpa .... 14‘20 —14"40 Zab . . . . 13-50—13.60 Tengeri . . . 15*20—15 40 MOGYÓRÖ5SY JÁNOS Városi-Járási Könyvtár ft'f-

Next

/
Thumbnails
Contents