Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-08 / 14. szám

2 BÉKÉS 1906. április 8. T a n ü g y. Gyula városának iskolai s óvodái ügyeiben hozott határozatát, illetőleg kérvényét a vallás és közoktatásügyi minister tárgyalás alá vette, minek bizonyítéka a Rezey Sylvius kir. tanfelügyelőhöz a tegnapi napon leküldött következő ministeri rende­let : »26827. szám. Gyula rendezett tanácsú város képviselőtestületének az ottani kisdedóvodák s isko­lák államosítása tárgyában tett együttes főiterjesz­tését a mellékletekkel a folyó évi 15263—906, 67294—905. és 16161 — 906. szám alatt kelt rende­letek kapcsán Nagyságodnak azzal a felhívással kül­döm meg, hogy a kérdéses ügyekben külön-külön indokolt véleményes jelentéseit, az említett rende­letekre hivatkozással mielőbb tegye meg. Már most kijelentem, hogy az elemi népiskoláknak állami ke­zelésbe vétele esetén a várostól még azt is elenged­hetetlenül megkívánom, hogy úgy a belterületi, mint a tanyai állami iskolák részéről a 30 filléres tanítói nyugdijjárulékot évi átalány összegben biztosítsa, s hogy a tanyai állami iskolák behonositása felöl is úgy most, mint a jövő fejlesztés esetén gondos­kodni, elvállalandó kötelezettségeihez pedig a fölöt- tes hatóságok jóváhagyását előzetesen kieszközölni köteles. Budapest, 1906. április 1. Tost Gyula s. k.« A ministernek a 30 filléres tanítói nyugdijjárulékra vonatkozó rendelkezésre — noha a határozatban ki­fejezetten nem foglaltatik — a város által mint kü­lönben is kisebb jelentőségű dologi kötelezettség már elvállaltatott és a képviseleti közgyűlés ezt bizo­nyára »expressis verbis« is jegyzőkönyvbe fogja fog­lalni. A mi pedig a város által elvállalandó kötele­zettségeknek felsőbb helyen való előzetes jóváha gyását illeti, ez a vármegye legközelebbi rendkívüli közgyűlésén fog megtörténhetni. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi minis­ter dr. Horváth Jenő pancsovai áll. főgimnáziumi tanár városunk szülöttét Gyöngyösre helyezte át. Kinevezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minister Takács Jolán okleveles óvónőt a békési államilag sególyzett kisdedóvodához óvónőhöz ne­vezte ki. Bezárt óvoda. A csabai elöljáróság a Liszáki Lászlóné-féle községi óvodát kanyarójárvány miatt bizonytalan időre bezárta. Pályázat külföldi tanulmányuti ösztöndíjra. Az aradi kereskedelmi és iparkamara a kereskedelm- ügyi miniszter megbízásából a következő pályázati közlést hozza nyilvánosságra : A budapesti magyar kereskedelmi bank által 1892. évbon alapított 30.000 koronás külföldi tanulmányútra szánt ösztön­díjnak 4V2-os kamata, vagyis összesen 1350 korona az alapítólevél értelmében ézuttal kereskedelmi akadémiát, vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló eredménnyel végzett egyén részére adandó ki. Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát, vagy felső kereskedelmi iskolát jeles eredménnyel végez­tek, mely körülmény érettségi bizonyítvánnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon a kiviteli kereskedelem körébe tartozó specziális ismeret, melynek elsajátítása, vagy kibővítése végett az illető e tanulmányutat megtenni szándékozik. Felemlítendő a folyamodónak eddigi gyakorlati működése, továbbá nyelvismeretei és a tervezett tanulmányút — programmja és időtartama. Végül megemlítendő, hogy folyamodó mikép véli szerzett ismereteit és tapasztalatait tanulmányútja befejez­tével itthon értékesíthetni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett az elsajátítandó speciális ismeretek körében már elméleti, vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik, s ezt igazolni képeBt, valamint kellő nyelvismeretekkel is bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesittetni. A pályaoyertes tanulmányuljáról hozzám jelentést tenni tartozik. A fentiek figyelembevételével készí­tendő folyamodványok a kereskedelmi ministerhez czimezve az aradi kereskedelmi és iparkamarához folyó év julius hó ló ig nyújtandók be, honnan azok a kamara javaslatával együtt a kereskedelmi miniszterhez terjesztetnek fel. Hírek. Virágvasárnapra virradtunk, mely az egyház egyik legszebb ünnepe, jelentvén azt az évfor­dulót, midőn ezer és több száz évvel ezelőtt, a világ megváltója szamárháton Jeruzsálembe vonult, hol a lakosság virággal, pálmaágakkal és „hozsanna!“ kiáltásokkal fogadta őt. Kezdete egyszersmind a Megváltó szenvedésének, az ezen szenvedések em­lékére szentelt nagyhétnek is. — Jelentős dátum bohemia birodalmában is, ekkor szerződnek a szí­nészek uj társulatokhoz. Az egyház birkát szentel e napon a jeruzsálemi bevonulás emlékére s tár­sadalmi szempontból pedig kezdődik a vakáczió, jön­nek haza idegenből a diákok, szabadságos katonák. Az idén örvendetes nékünk a virágvasárnap, mert békét hozott a fenekestül felfordult politikai kava­rodásba s a hosszú vigasztalan válság után jóleső lélekkel, dobogó szivvel köszöntjük mi is az ország békéjét ^hozsannával.“ Nagyhét. A kereszténység isteni alapitójának, Jézus Krisztusnak, megrendítő drámája befejezésé­hez közeledik. Az emberek szivében a nagybőjti időszak alatt fe 1 öltött bánat és gyász még mélyebbé válik. A mai napon vonul be az Ur Jézus diadal­menetben Jeruzsálembe, hogy az Írás szavai telje­sedésbe menjenek és hogy nemsokára az a nép, a mely virágvasárnapon oly meghatóan fogadta, öröm- riadallal kisérje ki a Golgotára. E hét a nagy < Inevezést onnan nyerte, hogy nagy és fontos esemé­nyek mennek végbe rajta. A Katb. Egyház méltó ünnepélyességgel üli meg a végbement nevezetes események emlékét. Virágvasárnapján a 10 órakor kezdődő ünnepélyes szent mise előtt 'barkát szen­tel annak az emlékezetére, hogy az Ur Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor zöld gályákká! fogadták. Mise alatt éneklik a passiót, az Ur Jézus szenvedésének történetét. Nagyszerdán, nagycsütörtö­kön és nagypénteken délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmait éneklik s utána mindhárom napon a műkedvelők férfikara a miserere (Könyörülj Istenek) zsoltárt. A templomban ez alkalommal háromágú gyertyatartót állítanak ki, melyre 15 égő gyertyát tűznek föl és Jeremiás siralmainak éneklése közben egyenkint eloltják. Ez azt jelenti, hogy Jézust elfogatásakor egyenkint elhagyták a tanít­ványok. Nagycsütörtökön ünnepli a Kath. Egyház az Oltáriszentség szerzésének emlékezetét. A szent mise ezen a napon 9 órakor kezdődik. Mise közben glóriakor a harangok, orgona, csengettyűk e nómul- nak s helyettük kereplőket használnak. Mise után az oltároknak ékességeiktől való megfosztása követ­kezik annak az emlékezetére, hogy az Ur Jézust is megfosztották ruháitól. Nagypénteken az Ur Jézus haláláról emlékezik az Egyház. Az úgynevezett csonka mise 9 órakor kozdödik,mely alatt éneklik a passiót Mise végén az oltóriszentséget a szt-sirba helyezik, mely után predikáczió van. Este 6 órakor szentségbetétei. Kegyeletes szokás ezen és a követ­kező napon, hogy az emberek meglátogatják a szent sírokat. Nagyszombaton reggel 6 órakor az Oltári- szentséget újra kiteszik a szt. sírba. Hét órakor kezdődik a tüzfelszentelés és folytatódik a húsvéti gyertya és a keresztvíz megszentelésével. Utána szt. mise következik — körülbelül 9 óra tájon — mely alatt glóriakor a harangok, orgona, Csengety- tyük újra megszólalnak. Este 7 órakor oltáriszent- séggel a húsvéti gyertyának és a feltámadt Jézus szobrának elülvitele mellett körmenet tartatik. — A Józsefvárosi templomban az istenitisztelet min­denkor egy órával korábban kezdődik mint a nagy­templomban. A húsvéti Ünnepek alkalmából a következő ev. ref. legátusok lettek kiküldve a megyebeli ev. ref. egyházakhoz. Békés: G. Szabó Gábor 4 iheo- logus, Gyula: Makay Kálmán 4 theologus, Békés- szentandrás: Rácz Károly 1 theologus, Gyulavári: Venetianer Sándor 1 theologus, Doboz: Vass Antal 2 theologus, Gyoma : Somogyi József 3 theologus, Körösladány : Zöld József 2 theologus, Körös- tarcsa: Füzessy Géza 3 theologus, Mezőberóny : Vargha József3 theologus, Öcsöd: Csokonay József 2 theologus, Szeghalom : Bakos Sándor 3 theologus, Vésztő: Tóth Kálmán 4 theologus. Főispán változás hire terjedt el a hót elején városunkban és széltében egész határozottsággal beszélték, hogy dr. Krctmhrik János főispán beadta lemondását és hogy utódjául a jelenlegi Csanádi főispánt Cseresznyés Jánost fogják kinevezni. Miután a hirt egyes vidéki laptársaink is regisztrálták, nem hallgatjuk el azt, egyszersmind azonban uta­lunk arra a tényre, hogy a híresztelés nem felelt meg a valóságnak, a jelenlegi főispán lemondása nem következett be és annál kevésbé lehetett szó utód kinevezéséről. Az azóta teljesen megváltozott politikai helyzetből pedig kétségtelen, hogy a jelen­legi kormány alatt ily fontosabb személy változások nem fognak bekövetkezni. A békésmegyei irodalmi kör ügye a lehető legjobb utón van a megvalósulás felé. A Gyulán múlt vasárnap délután megtartott előértekezleten melyen Palatínus József, Székely Sándor, Szabó jelszavuk: „Szanatóriumot a tüdővészben szen­vedőknek !“ megmozdult az egész társadalom és a felebaráti szeretetnek magasztos érzete háram­lik végig a hólepte bérczektől le az alföldi rónáig. Városkánk lakosságának minden rétegéből vallás,- rang- és korkülömbség nélkül most szervezkedik ama lelkes, irgalmas sereg, melynek czélja leend az emberszeretet jegyében megfo- gamzott szanatóriumi eszmének diadalra segítése a mi vidékünkön is. Ehhez nemcsak jó szív kell és nemcsak jó akarat, hanem — pénz is; még pedig temérdek sok pénz, tömött pénztárcza. Ami azonban nincs meg az egyeseknek : a szövetkezett összességnek bizonyára meglesz. Kezet fognak mindazok, kiknek lelke jóté­kony a betegek és szenvedők gyötrelmei iránt. Jól gondolta, aki a tüdővészesek menedék­házának a megteremtését női kezekbe rakta le. A nő érzékeny kebelében százszorosán visszhan­got talál minden igazságtalanságnak és büntelen szenvedésnek a jajkiáltása és részvétének egész melegével, lelkének őszinte készségével siet mindazon vigaszt, enyhületet nyújtani, amivel az irgalom a szerencsétlenségnek tartozik. Most is a nők indították meg az első moz­galmat arra, hogy segítsék megépíteni az emberi szenvedésekn )k azt az enyhítő állomását „a szenvedés enyhülésére és a humanizmus dicső­ségére*. Ha lehet mindjárt itt a közvetlen közel­ben, városunkban, vagy legalább a környékbeli városok egyikében. De ha a szomszéd várme­gyében vagy esetleg távolabb lesz is ; mindegy ! A mai kor közlekedési eszközei mellett meg­szűnt a távolság fogalma. Létesülhet ma itt holnap ott egyike azon emberbaráti intézmé nyéknek, melyek annyi nyomornak, annyi szen­vedésnek és annyi boldogtalanságnak a kegyes enyhítésén és jótékony megváltásán fáradoznak. Ne sajnáljuk filléreinket a nemes czéltól; könnyen meglehet, hogy áldásthozó kamataiban közvetve- vagy közvetlenül mi is részesülhetünk. Hisz ! uton-utfélen találkozunk a rettenetes tüdő­vésznek egy-egy elkinzott, meggyötrött áldoza­tával, kinek bánatos leikébe a boldogságnak legalább múló csalódását varázsolandja a szere­tetünk hatalmával feltámasztott és újra éledő remény ! S nem vagyunk e egészségesen és betegen egyaránt egy nemzetnek gyermekei s testvérek az emberi sors közösségében ? — Járuljunk tehát készségesen a szeretet müvéhez, mindegy, a haza határain belül bárhol létesüljön is az ! Leirtam gondolataimat kedves Gizellám s mind azt, ami után érdeklődtél. Adja Isten, hogy megnyerhettelek volna annak az eszmének. Gondold el csak, minő nagyszerű perspektívája nyílik itt a felebaráti szeretet magasztos gyakor­lásának ! Lépjetek hát akczióba ti is 1 Neked jó példával kell előljárni s a példa gyújt, mert hidd meg nekem a bibliai kegyes Joztebák és jóltevő Thabiták szellemei itt járnak közöttünk ... Legyen jelszavunk : „Mentsük meg a tüdő­betegeket !“

Next

/
Thumbnails
Contents