Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
6 BÉKÉS 1906. márczius 25. szét s élére állhat több üdvös társadalmi mozgalomnak, aminthogy illik is, mert a kaszinók nem egészen azért alakultak, hogy bennük az otthonról rósz kávéval elriasztott férjek és családi élettől irtózó agglegények verjék a blattot, a gyulai tornaegylet pedig ha most nem, hát akkor sohse fog életre kelni, mert megvalósulásához most már igazán nem kell egyéb az akaratnál. Ott áll készen a pompás tornaterem a gimnázium uj épületében, melyet a gimnázium igazgatósága minden bizonynyal örömmel rendelkezésére bocsájt a sport kedvelőknek s hogy egy-két koronával évente többet fizetünk tagsági dijban, mint eddig, az már nem tesz nagy különbséget fedezetlen hiánynyal záruló költségvetésünkben. — Az bizonyos, hogy a sok Inában fizetett tagdij közt, a melyek fizetése mellett eddig olyan gyönyörűen pang a társasélet, ez lesz a legkevésbbé haszontalan kiadás s elvégre is egyszer már belekell törődnünk, hogy Gyulán minden egylet »mi« vagyunk, egy és ugyanazon publikum, mert nem kívánhatjuk a százholdas gazdáktól, hogy ők is úgy pártoljanak minden üdvös társadalmi tömörülést, mint egy 800 forintos kis hivatalnok. Nem elég, hogy eladják nekünk drágán a termékeiket és szidnak érte bennünket, hogy az ő zsírjukon élünk ... Ha aztán a kaszinói élet fellendülésével és a tornaegylet megalakulásával úgy megszokjuk majd egymást, hogy nem futunk el egymástól, ha véletlenül összetalálkozunk az utczán, mint ahogy pápuák és nyam-nyamok szoktak az őserdőkben, akkor aztán beszélhetünk majd a matinék tartásáról is. — Mert erre is van ám készen nálunk publikum is, meg szereplő is. Sok a tollforgató emberünk, szónokunk, poétánk, sok a művészünk, hegedűn, zongorán, kis bőgőn, czimbalmon és pikulán egyaránt, köztük sok olyan is a kit már nem is lehet dilettánsnak nevezni. — Szavaló művészünk is van nem csak egy, férfi és női ágon a javából s egy nem régen Gyulára jött kedves és müveit fiatal doktor nem hiába mondotta, hogy Gyulán sok az értékes társadalmi ősanyag, de mind parlagon hevernek, mint véka alá rejtett égő gyertyák csak maguknak világítanak anélkül, hogy fényüket közrebocsájtanák. — Előre hát hölgyeim és uraim azokkal a gyertyákkal, mig egészen el nem égnek a véka alatt! Elég sötét a politikai helyzet, hadd legyen hát világosabb a társadalmi élet! . . . — re. N y i 111 é r. K rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Császárfíirdö Budapesten. Nyári és téli gyógyhely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hóvvizü gyógyfürdő ; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- és márványfürdök; hőlég , szénsavas- és villamosviz-fürdök. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak Prospektust ingyen és bérmentve küld 7—10 az igaazgatóság. Közgazdaság. Az „Első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság“ folyó hó 20-án délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Lukács György elnököt, ki sokszoros elfoglaltsága miatt el nem jöhetett, az igazgatóság megbízottja, Czinczár Adolf igazgatósági tag helyettesítette, aki miután szívélyesen üdvözölte a megjelent részvényeseket, konstatálta, hogy a rendkívüli közgyűlés sza- bályszerüleg lett meghirdetve s hogy 2470 részvény képviseletében 27 részvényes jelent meg s igy a közgyűlés a tárgysorozat mindkét pontjára vonatkozólag határozat képes. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Ereuder Mór és Singer Mihály részvényeseket s ezután röviden előadja, hogy a részvénytársaság érdeke megkívánja két igazgatósági tagnak elmozdítását s miután a tárgysorozat ezen pontjához senki hozzászólni nem kívánt, elrendelte a névszerinti szavazást, melynek befejeztével konstatálja, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági közös javaslat mellett igennel szavazott 28 részvényes 2189 részvény képviseletében, a javaslat ellen nemmel szavazott 6 részvényes 231 részvény képviseletében, semleges maradt 3 részvényes 50 részvény képviseletében s igy határozatilag kimondja, hogy a javaslat 1908 szótöbbséggel elfogadtatott. A tárgysorozat második pontját az alapszabály néhány szakaszának esetleges félreértések vagy félremagyarázások kikerülése végett szükségesnek tartott stilaris módosítása képezte, mely módosítások minden hozzászólás és megjegyzés nélkül a jelen volt összes részvényesek hozzájárulásával egyhangúlag elfogadtattak. Miután több tárgy napirendre kitűzve nem volt, sem a részvényesek indítványt nem tettek, Czinczár Adolf elnökhelyettes a rendkívüli közgyűlést berekesztette. A gyula—simonyifalvi vasút építése teljes erővel megkezdetett és Zerkovitz épitósvezető mérnök vezetése alatt gyorsan halad előre. Az elmúlt héten a külső földmunkák lényegesen előrehaladtak és legközelebb már be is fejeztetnek. Kezdetét vette a talpfák szállítása is és azok a földmunkával kész szakaszokon rövid idő alatt elhelyeztetnek, hogy a mikorra a sínek szállitása kezdetét veszi, ezek fel erősítésének munkája is haladéktalanul megkezdhető legyen. Kedvező időjárás mellett a munkák a kitűzött időre feltétlenül befejeztetnek és a vasút még a nyáron átadatik a forgalomnak. Gyula város belterületén és a Gyulaváriig terjedő szakaszon az uradalmi gazdasági vasút átépítése csak az összes külső munkák elkészülte után legutoljára fog bekövetkezni, hogy addig a gazdasági vasút üzemben tartható és az uj vasút építési anyagainak szállítására is felhasználható legyen. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztárnál, részint elhalálozás, részint eltávozás folytán az alkalmazottak köréből 18 közgyűlési kiküldött helye üresedett meg. A helyek betöltésére Szikes György városi jegyző elnöklete alatt folyó hó 18-ikán volt meg a választás élénk érdeklődés mellett, aminek bizonyítéka, hogy 79 szavazatot adtak be. A választás eredménye a következő: ifjú Barát István asztalos, Szabó Ferencz lakatos, Kovács Antal asztalos, Szőke János gyufagyári munkás, Hómann Lorincz asztalos, Kukla Pál és Klein Sándor kötött és szöv. gyári alkalmazottak, Fülep Mihály gyufagyári alkalmazott, Toldi István asztalos, Szabó Zsigmond asztalos, Szabó Valér asztalos, Hrivnák Sándor asztalos, Réti László szabó, Réti József szabó, Turzó Elek asztalos, Dundler Károly asztalos és Bottó János gyufagyári alkalmazott, mindegyik két esztendőre szóló megbízatással. A sitkai szántóföldek bérbeadása. A város tulajdonát képező sitkai'szántóföldek márczius 12-én meghiúsított bérbeadását, a gazdasági szakosztály ismételten a helyszínén 19-éré tűzte ki; az árverés a kiküldött bizottság, névszerint ifjú Góg Mihály gazdai tanácsos, Mundruczó Demeter tanácsos, Argyelán György, Csordás Ferencz gazdasági szak' osztályi bizalmi tagok és Alcser Antal pénztári ellenőr jelenlétében a hétfői napon megtartatott nagyobb rendzavarás nélkül. A bérbeadott szántó földek majdnem elérték az előbbeni évek haszonbérét, vagyis kiadatott 274 kis hold 16373 korona bérösszegért, mely összegnek felét a bérlők a hely színén azonnal lefizették. Föloszlatott egyesület. A belügyminister tudatta Bókésvármegye alispánjával, hogy a csorvási „Föld mivelő Egylet“-et föloszlatta, mert az 1901. április 1-től kezdve nem működött az alapszabályoknak megfelelően. A gazdasági egyesület bizalmatlansága megsemmisítve. Amint előrelátható volt, a földmivelés- ügyi miniszter megsemmisítette a békésvármegyei gazdasági egyesület azon határozatát, melylyel politikai magatartása miatt bizalmatlanságot szavazott Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnöknek. A miniszter hatásköri túllépésnek minősítette a közgyűlés legutóbbi határozatát. Ez a megsemmisítő rendelet az egyesületnek áprilisban megtartandó közgyűlésen napirendjén kerül tárgyalásra, amikor intézkednek az igazgató-elnök választása ügyében is. A megsemmisítő rendelet szerdán érkezett le az egyesülethez, melyben figyelmezteti a miniszter az egyletet, hogy hatáskörét ne lépje túl a politikai kérdéseknek az egyleti életbe való bevonásával. Luxus és katonai nagy lóvásár Békéscsabán. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy az eddig rendezett luxus ló vásárját még egy utolsó kísérletképpen, ez idén ismét megtartja április hó 24-én, ha a gazdák részvételüket és kellő számn ló felvezetését folyó évi április hó 10-ig az egylet irodájában bejelentik. A katalógusnak kellő időben való kinyomatása és a kereskedőknek leendő előleges szétküldése egyik legfőbb biztosítéka lévén a sikernek, felhivatnak a lótenyésztő gazdák, hogy ne engedjék ezt, az ő érdekükben rendezendő vásárt végképpen megszűnni, hanem vegyenek benne részt mentül nagyobb számmal és részvételüket már most jelentsék be. A mezöberényi vásárok. A kereskedelemügyi miniszter Mezőberény község kérelmére megengedte, hogy ott a minden év április hó 8-át, julius hó 12-ét és október hó 6-át megelőző szombat és vasárnapra eső országos állat- és kirakodó-vásárok ezentúl állandóan három napon tartassanak olyképpen, hogy a fentjelzett határnapok előtti pénteki napon szarvas- marha-, sertés- és juh-vásár, szombaton ló-vásár és vasárnapon kirakodó-vásár tartassák. Ha jelzett határnapok valamelyike vasárnapra esik, úgy a kirakodó-vásár nem a megelőző napon hanem magán a vasárnapon, a lóvásár az előtte való szombaton és a szarvasmarha-, sertés- és juhvásár pedig az ezt megelőző pénteki napon tartandó. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Ezen intézet folyó hó 17-én tartotta XLIII. rendes közgyűlését számos szövetkezeti tag részvétele mellett. A közgyűlést az intézet agg elnöke, Schwarz Ármin nyitotta meg, mire dr. Wittmann Mór alelnök vette át a közgyűlés további vezetését. Az előterjesztett mérleg és évi jelentés, mely az 1905. évi kezelés hü és tiszta képét nyújtja, igazolja azt, hogy ezen üzleti év is az általános pangás daczára kedvező volt, ami a következő számadatokból kitűnik : Biztosított tőkék és egyéb alapszabályszerü esedékességek czimén 921.339.64 korona fizetteti ki. A díjtartalék 1.205.005.57 koronával 11.366.373.— koronára, a jutalék felemelési alap 36.367.52 koronával 514.317.38 koronára és a külön tartalék a 200.000 korona biztosítási alappal együtt, szintén 36.367.52 koronával 496.203 K. 18 f-re emelkedett. Tetemes leírások és az árfolyam külömbözeti tartaléknak 65.000 koronával való csorbítatlan meghagyása mellett, kezelési feleslegnek 72.735.04 K. maradt fenn, mely alapszabályszerüleg a fentemlitett két tartalékhoz csatoltatott. Uj biztosítások szerzeménye 14 760.800 korona volt, ebből elfogadtatott 12.266.500 korona, elutasittatott azonban 1.394.300 korona, a biztosítási állomány az év végével pedig 54.112.280 koronára rúgott. Díjbevétel az előző évvel szemben 266.836.70 koronával több, vagyis 2.758.799 52 korona kamat és házbérjövedelem 39.079.44 koronával több, vagyis 514.439.17 korona volt. A hivatalnoki nyugdíjalap 29.481.53 korona emelkedést mutat és az óv végével 193.014.81 koronával rendelkezett. Az igazgatóság indítványára a közgyűlés a hivatalnoki kar hü és buzgó szolgálatainak elismeréséül 6000 koronát szavaz meg a nyugdíjalap javára. A mérleg végösszege, mely 1.276.546 20 K. emelkedést tüntet fel. 12.796.010.40 korona és fedezetét leli magyar állampapírokban, elsőrendű záloglevelekben, három négyemeletes bérpalotában, takarékbetétekben és saját kötvényekre adott kölcsönökben. A mérleg és jelentés egyhangúlag és köszönettel tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Az igazgatóság megbízatása lejárván, megejtetnek az uj választások. Az igazgatóságba választattak a következő szövetkezeti tagok: Schwarz Ármin, dr. Wittmann Mór, dr. Reich József, Kohn Arnold, Herzfeld Zsigmond, Eisler József, Tsuk Sándor (régi) és dr. Szivák Imre, dr. Yázsonyi Yilmos (uj). A falügyelőbizottságba újból megválasztattak: dr. Alexander Bernét, dr. Simonyi Zsigmond, Héger József Seifenseider József, Wertheimer Albert és dr. Bácskai Albert. A választmányba 36 tag választatott, részben a régi és részben uj tagok. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek Havas Mór és Guttmann Izidor urnák. — Havas Mór tag ur indítványára az igazgatóságnak, különösen pedig Schwarz Ármin elnöknek, dr. Wittmann Mór alelnöknek és Kohn Arnold vezérigazgatónak jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavaztad. A közgyűlés berekesztése után az igazgatóság alakuló ülést tartott, melyen elnöknek Schwarcz Armin, alelnöknek pedig dr. Wittmann Mór és dr. Szivák Imre választattak. Szerkesztői üzenet. Tavaszi párbeszéd. Igyekezetét igyekeztünk méltányolni. de a versíráshoz — sajnos — nem elég az igyekezet . . . Még más valami is kell hozzá. S épen ez a „más valami“ hiányzik az ön verséből.
