Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
4 BÉKÉS 1906. márczius 25. Névváltoztatások. Felbert János saját, valamint kiskorú gyermekei János és Lajos gyulai lakosok családi nevét belügyrainisteri engedélylyel Tokaji-ra változtatta. — Razsovits Ferencz járási m. kir. állatorvos saját, valamint kiskorú gyermekei Etelka, György és Andor szeghalmi lakosok családi nevének Raz 8Ó-ra kért változtatását a belügyminiszter megengedte. — Lukucza Fölöp m. á. v. állomási málházó saját, valamint kiskorú gyermeke György orosházi lakosok családi nevének Lukács-ra kért változtatását a belügyminiszter megegedte. — Vosty- jár János szarvasi lakos, vezeték nevét belügyminiszteri engedélylyel Vázsonyi-ra változtatta át. Minimax. Nehogy olvasóink sokáig törjék fejüket ez újfajta csoda név jelentőségén, megmondjuk : hogy ez egy igen gyakorlati, ügyes kis találmány neve. Hogy megértsük miről vau szó, leírjuk azt a próba mutatványt, mely folyó hó 19-én délután a tűzoltó laktanyában ment végbe, nagy számú néző közönség előtt.. A helybeli tüzőrség 8 faládát erősen meglocsolt petróleummal. Aztán felgyújtotta s mikor az legjobban égett, Hoffmann ur, a Minimax gyár képviselője, elővett egy 60. cm. hosszú kis íémkupot, melynek leghegyesebb végét a tűznek irányítva, egy perez alatt eloltotta vele a lángban álló ládákat. A Minimax szénsavval dolgozik, szára zon olt és nem áztatja át az oltott tárgyat. Hatása gyors és biztos, mint azt a hétfői próba fényesen igazolta. Óhajtandó volna ezt a színkörünkhöz beszerezni. Halálozás Egy szép reményekkel indult pályafutás korai végéről, egy jobb sorsra hivatott derék gyulai fiatal ember haláláról kell ismét szomorúan referálnunk. Jantsovits Loránd fővárosi banktisztviselő, Jantsovits Emil gyulai ügyvéd szép képzettségű fia, pénteken este édesatyja házánál hosszú, kínos szenvedés után elhunyt. — A boldogult pár évvel ezelőtt kedvelt tagja volt a gyulai társaság nak, finom lelkű, mély érzésű és jó modorú úri fiú, akinek neveltetésére édesatyja nagy gondot fordított, tanulmányai befejeztével huzamosabb ideig külföldi utazásokat tett s Német-, Franczia-, Olaszországot és Svajczot bejárva, hasznos tapasztala tokra és európai lát körre tett szert. Tanulmányai befejezte után Budapesten, a központi jelzálogbanknál nyert alkalmazást, de tanulmányait, tudását kellőleg nem óivényesithette, mert pályája kezdetén súlyos és kinzó idegességbe esett, majd gyógyíthatatlan betegségben jött haza pihenni szerető édesatyja házához s itt érte őt a halál, mely városszerte mély és igaz részvétet keltett az elhunyt ifjú nagyszámú jóbarátai és ismerősei között. Haláláról a következő gyászjelentést vesszük : Jantsovits Emil ügyvéd és fia dr. Jantsovits Emil ügyvéd, az apai és testvéri szív vigasztalan fájdalmával tudatják rokonaikkal, barátaikkal és ismerőseikkel, hogy édes vérük Jantsovits Loránd, a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjának tisztviselője, ma délután fólhat órakor, hosszú, reménytelen betegség után 28 éves korában jobb létre szenderült. Drága halottunkat folyó hó 25-én délután 3 órakor fogjuk az ev. ref. sirkertben örök nyugalomra elhelyezni. Áldás, béke poraira ! A „Gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata“ f. hó 18-án délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Gzinczár Adolf elnöklete alatt. A népes közgyűlés 11 órakor nyittatott meg, tárgysorozata az 1905. évi zárszámadás, titkári jelentés és tiszt- ujitás volt. Stern László titkár az elmúlt év mozzanatait vázolta, megemlítvén a sikerült estélyeket, melyek közül a Sylvester estélyt emelte ki ; majd áttért a társulat anyagi viszonyaira; jelentvén, hogy a társulat készpénz vagyona 1300 koronát, a könyvtár értéke pedig szintén 1300 koronát tesz ki. Az egylet, az 1905. évben, leszámítva a kilépetteket, 4 uj taggal szaporodott, s tagjainak száma 118. Előterjesztette azután az 1906. évi költségvetést, melynek tételei közé, többek hozzászólása után egyelőre egyszáz koronát vett fel a közgyűlés a könyvtár gyarapítására. Szántó Soma könyvtárnok a könyvtár állapotáról tett jelentést; melyet aztán a közgyűlés a titkári jelentéssel együtt egyhangúlag jóváhagyott. Ezután az elnök összes tiszttársai nevében lemondott. A közgyűlés egyhangúlag a következő tagokat választotta meg: elnök Czinczár Adolf, alelnökök Weisz Mór és Karácsony Károly, I. titkár Stern László, II. titkár Faragó Andor, péuztárnok Braun Izsó, könyvtárnok Szántó Soma, ellenőr Schwimmer L. Adolf, igazgató Deutsch Jakab. Választmány : dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Braun Vilmos, Billitz Sándor, Deutsch Vilmos, Goldberger Ignácz, dr. Kohn Mór, Kulpin Márkus, Mannheimer Arnold, Reisner Ede, Reisner Arthur, Scherer Benedek, Wolf Zsigmond, Zuzmann János, dr. Martos József, Vadas Márton. Szám vizsgálók : Déri Izsó, Kliment Ferencz, Schwimmer Arnold. Villanyszerelők sztrájkja. A gyulai villanytelep munkásai pénteken reggel 13-an beszüntették a munkát. Munkabeszüntetésükre az szolgáltatott okot, hogy fo'yó hó 15-én, 10 pontból álló kérvényt nyújtottak be az üzemvezetőségnek azzal a kikötéssel, hogy folyó hó 22-ig adja meg a kérvényben foglaltakra a kellő választ. Az üzemvezetőség a kérelmet figyelmen kívül hagyván, a munkások 23 án beszüntették a munkát. Követeléseiknek főbb pontjai: 12 korona havi egyenkénti fizetés emelés; 10 órai munkaidő; vasár és ünnepnapi munkaszünet; május elsejének megünneplése; a munkásokkal! tisztességes bánásmód ; munkás védőeszközök beszerzése (szemvédő, gummi keztyü, gummi mellény stb.) ; hatóság által láttamozott munkarond felállítása, stb. A bérmozgalom megszüntetését czólzó békéltetési tárgyalások most folynak s említésre méltó, hogy a két napos sztrájk alatt üzemzavar még nem állt be s a villamos társaság a sztrájk daczára eddig eleget tudott tenni világítási kötelezettségének. Időjárásunk annyiban megváltozott, hogy a lezajlott héten az előzőhöz képest sokkal kevesebb csapadék volt, úgy hogy a tavaszi vetést gazdáink folytathatták. Csütörtökön virradóra meglehetős fagy volt, umely ha számbavehetö kárt nem is okozott, annyiban ártalmas, hogy a vegetáczió fejlődését hátráltatja. Pedig ha valaha, úgy most volna szükség a gyorsabb fejlődésre, mert a gaz- daközönsóg a szűk és méregdrága takarmánynak is teljesen fogytán van és nagy érdeke volna, ha jószágait mennél hamarább legelőre szabadíthatná. A Fehér Körözs kisjenei vashidja. Kisjenőn pénteken adták át a forgalomnak- az uj vasszerkezetű Körözs hidat. Az impozáns alkotást az állami gépgyár tervezte s 1905. junius 1-én kezdte meg építeni. A 86 és fél méter hosszú hídnak három nyílása van. Középütt a 4 és fél méter széles kocsi ut, jobbra s balra pedig egy egy 2 méter 30 czentiméter széles gyalogjáró áll a forgalom rendelkezésére. A hid teherképessége 3112 métermázsa s felépítése 160.000 koronába került. A pénteken tartott teherpróbán jelenvolt Szarvassy Arzén kir. főmérnök, a Körözs Berettyó folyamszab. hivatal főnöke is. Szentetornya község bajai. Emlékezünk még arra a nagy körültekintéssel készült akczióra, amely néhány év előtt a régi Pusztaszenttornya község megszüntetését és határának a szomszéd községekhez való csatolását tűzte ki czélul. Akkor a törvényhatóság és a kormány is végérvényesen elhatározták a megszüntetést, a végrehajtás során azonban az uj kormány az egész ügyet félretéve, megsemmisítette a már jogerős határozatokat. Kevéssel utebb az igen kis határu és sok bajjal küzködő Szabadszenttornya község érdekében azután a két község egyesítése került felszínre és az egyesülés Szentetornya név alatt ki is mondatott, de akként, hogy az anyagilag gyengébb Szabadszenttornyának az erős Pusztaszenttornya diktálta a feltételeket, így történt, hogy Szabadszenttornya érdekei háttérbe szorultak és hogy például a községháza nem a községnek azon részében van, a mely a községnek bel területét képezi, hanem attól több kilométernyire távol, a régi Pusztaszenttornyán, a mely csak nagyobb majorokból állott és a hol tulajdonképeni község sohasem volt. Ebből a helyzetből sok hátrány hárul a mai Szentetornya belterületén lakó nagyobb népességre, a kik a bajok felpanaszolásá val terjedelmes kérvényt adtak be a közigazgatási bizottsághoz, hogy a községi hivatalokat eddigi helyükről a belterületre, vagyis a régi Szabadszent- tornyára helyezzék át. Az ügygyei a törvényhatósági bizottság van hivatva foglalkozni és nem lehe- tetlen sőt kívánatos volna, hogy a jelenlegi természetellenes állapot megszüntetésével a régi és közérdekből helyesnek ismert, egyesek magánérdeke miatt meghiúsult terv elővételével a községi határoknak a négy év előtt tervezett és elhatározott beosztása — amelynek helyességét a mai panaszok is igazolják — vitessék keresztül. A gyulavári! urinök által a folyó évi márczius hó 10-én rendezett Sanatoriumi mulatság anyagi sikerét illetőleg a bálbizottság leszámolása szerint tiszta jövedelem volt 120 korona és 3 fillér, mely szép eredmény elérhetésében a résztvevők áldozat- készsége és a felülfizetések tekintélyes mennyisége is nagy segítségre vált. Felülfizettek : Sárossy Gyula és Weisz Mór 10—10 koronát. Rezey Sylviusz, Pájer Béla (Gyula), Dubányi Gyula (Gyulavári), Megele Béla (Kétegyháza), 4—4 koronát, úgyszintén Bagoly Béla psrilipeczi körjegyző postán beküldött 4 koronát, Varga Géza, Kalmár Ignácz, Vertán Emil (Gyulavári), Kiss István, Fábián Lajos (Gyula), 2—2 koronát. Gróf Almásy Dénesné a czimére küldött meghívóért 20 koronát küldetett a rendezőségnek. Fogadják ezúton a felülfizetők a rendezőség köszönetét. A békéscsabai róm. kath. templom építése egyelőre halasztást szenved. Megirtuk annak idején, hogy az egyháztanács elfogadta a Ilofhauser Antal egyetemi tanár által készített tervet, amely szerint a díszes templom építése 200000, illetve a tornyok magasítása esetén 230000 korona költségbe kerülne és hogy Szmrecsányi nagyváradi püspök 30000 koronás segélye folytán, a fedezetről is gondoskodva van. Most azonban a püspök, amidőn a terveket szakközegeivel felülvizsgáltatta, arra az elhatározásra jutott, hogy a tervezett uj templom méretei a gyorsan fejlődő Békéscsaba igényeinek nem felelnek meg és kell, hogy a templom évtizedekre terjedő előrelátással méretez- tessók. A nagyobbifás folytán a költségek is jelentékenyen emelkednek és azért, inig a további fedezetről gondoskodás nem történik, egyelőre függőben kell tartani az építés megkezdését. .Tekintve azonban, hogy a jelenlegi nedves és szűk templom meg nem felelő állapota felette sürgeti az építkezést, remélni lehet, hogy a pénzbeli akadályt minden tényező igyekezni fog sürgősen elhárítani, hogy az építés igy is hamarosan megkezdhető legyen. Öngyilkos gazda. Endrőd községnek egy jobb módú józanéletü gazdája Klabszeg Mátyás tanyai lakásán felakasztotta magát és hozzátartozói már halva találták meg. A 36 éves ember tettének oka ismeretlen. Házasság. Polónyi Kálmán orosházi ágosf. ev. tanító házasságra lépett Kocsondi Mihály birtokos leányával Mariskával. Eljegyzés. Fazekas Ferencz békéscsabai posta és távirda tiszt eljegyezte Dörflinyer Czelesztin békéscsabai ezukrász leányát Idát. Ne tovább a kaptánál . . . Ennek a közmondásnak igazságát dokumentálja szomorúan egy mezőberényi népvezér, Andrási János paraszt ember. aki a Várkonyi párti földmives egyletnek volt a pénztárosa. A szerencsétlen ember folyton tanult, olvasott, magvas, erős, társadaloinbölcseleti dolgokat, szocziáiis munkákat, melyeket kellő előképzettség nélkül szedvén agyába, az agy nem birta a rendellenes munkát és felmondta a szolgálatot. A szerencsétlen ember megörült. Pénteken hozták be a gyulai elmegyógyintézetbe. Pénzhamisítók Orosházán A hamis pénzzel való olcsó meggazdagodás vágya ismét egy csomó embert tett börtönlakóvá. 6sete Antal és Szépe Imre orosházi lakosok egy szegedi pénzcsináló szövetkezet karmai közé kerültek. Azt mondották nekik, hogy 1000 jó koronáért 1500 korona hamis gyártású bankót fognak nekik adni. A két szomszéd össze is szedett 1000 koronát és elmentek Szegedre, hogy másfél annyit hozzanak érte cserébe. A jó pénzt a pénzgyártó intézet igazgatói átvették tőlük és azután megszöktek, magukkal vivén a jó pénzt is, a rossz pénzt is. A két orosházi gazda följelen-
