Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-25 / 12. szám

1906. márczius 25.

BÉKÉS

3

Ajtósfalvi, 2. Gyürkehelyi, 3. Szabadkai, 4. Szent- benedeki, 5. Farkashalmi, 6. Eperjesi meglévő iskolák és a 7. Remetén (Oláhrét), 8. Biczeréu építendő két uj iskola adatik át.

3. Hogy a polgári leányiskola államosításával az iskola minden tekintetben megfelelő elhelyezéséről és bebútorozásáról, — amelyekre nézve a tervek és költségvetések előleges jóváhagyás végett, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltóságához bemutatandók lesznek, — valamint az épület jókarban tartásáról gondoskodik, az iskola meglévő tanfelszerelését egészben átadja s az első szükségletnek megfelelőleg kiegészíti, továbbá az állami polgári leányiskola összes dologi kiadásait, ide számítva a tisztogatás költségeit s igy az iskola szolga díjazását is fedezi annak megjegyzésével, hogy a tanulók után befolyó jövedelmek (tandij, beiratási dij stb.) az állami polgárt leányiskola jövedelmét fogják képezni.

Kéri azonban a város feltételként azt, hogy a polgári fiú és leányiskola jelenlegi tanárai, mint az községi iskolák államosításánál történni szokott : Abafi János ig. tanár, Kovalszky József és Kovács Imre tanárok, valamint a tanyai iskolák államosítása folytán a Szentbenedeki tanyai tanító olyan javadalma zással vitessenek által állami szolgálatba, hogy abból kifolyólag a városra teher ne háramoljék.

Az iskolák elhelyezését illetőleg a képviselő- testület a kiküldendő bizottság javaslatát kéri arra, hogy a polgári leány és ezzel együtt a négy tanerős állami elemi leányiskola az úgynevezett Korona épület telkén helyeztessék el s a Korona épület mily mérvű felhasználásával s hogy a négy tanerős állami elemi fiú és ezzel együtt a tanoncz iskola a Korona épület telkével szomszédos 171. sorszámú telkére helyeztessék-e el.

Időnyerés végett azonban Füredi Istvántól 171 sorszámú telkének 5800 koronáért való eladására kivett nyilatkozat törvényszerű tárgyalásra folyó évi április hó 23-ik napjára kitüzetik.

Tekintettel arra, hogy a Nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. minister ur az állami elemi iskolákat az 1906/7. tanév eleiétől kezdődőleg szervezetteknek jelentette ki s hogy az elemi iskolák kérdésében hozott fenti határozatunk törvényhatósági jóváhagyást nem kiván, úgy hogy jelen határozatunk folytán az épületeknek folyó évi szeptember hóra való felépítése válik szükségessé, mig a polgári leányiskolát államositottnak csak az 1907/8. tanév elejétől kezdődőleg jelentette ki s még e tekintetben törvényhatósági határozat is kötelező, szóval

Csatlós Imre hitt az asszonynak. De azért a csábitót meg akarta ölni.

Meg is verekedtek.

Csornai Bojtos Zsiga tizenhét embert vert már meg, ezek közül sokan itt hagyták a világot. Imrét is megverte, aztán megsiratta keservesen. Szegény Imrét úgy vitték haza lepedőben.

Szerette az asszony a férjét; szerette, mert könnyeivel is le tudta volna mosni a vért a, sebről. Siratta, ápolta urát; kérte az Istent, adja vissza azt neki, ki őt szereti . . .

Csornai Bojtos Zsiga belátta, hogy nem maradhat ebben a városban, ő is sajnálta Imrét. Mielőtt itt hagyta volna a várost, levelet akart írni Csatlósnénak.

Napokig gondolkozott, megtegye-e azt, vagy nem ? Megtette.

A levél igy hangzott: Mélyen tisztelt Asz- szonyom ! Búcsúzzunk ! Fáj nekem s jól tudom, kegyednek is. Nem akarom a múltat visszaidézni, hisz az kellemetlen volna kegyedre nézve. Csak arra kérem, hogy ha ura felépül, értesse meg vele, hogy felesége nagyon becsületes asszony. Naiv, hiszékeny, gyermekies a legvégső határokig. Tisztelője: Csornai Bojtos Zsiga.

Amikor az asszony elolvasta a levelet, beteg alvó férjére nézett.

Szeméből konyak peregtek, amiből ugyan nem lehetett megtudni, vájjon mi csalta azokat oda?

a középiskola teljes elvégzése után az egyetemen és az egyf térni jellegű intézetekben 1 évi tanfolyam rendezendő s ennek bevégzése után pedagogai vizsgálat sikeres letételével nyerhet oklevelet a jelölt. A viszgálóbizottság állami. A tanítók fizetési minimuma 1400 K., mely 2800 K-ig emelkedik, melyet bármily jellegű legyen is az iskola, az adóhivatal fizet ki; e végből az iskola fenntartó a tanítói járandóságot az adóhivatalhoz fizeti be. A kántori hivatalt a tanító elvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Minden tanító esküt tesz a magyar alkotmányra a kir. tanfelügyelő kezébe. Kizárólag a kir. tanfelügyelő gyakorolja a tanulmányi felügyeletet minden iskolában. A megyei tanítóegyesületek szövetséget alkotnak. Az egyesületek kebelében fegyelmi bizottság alakítandó. Az 56 lapra terjedő munkát 1 korona beküldése esetén (bélyegben is beküldhető) Hajós Mihály, titkár (Budapest. I., Vá- rosmajor-utcza 59. sz.) bárkinek megküldi.

a polgári leányiskola felépítése a jövő év szeptember havára tervezendő, már pedig a kiküldött bizottság a kir. tanfelügyelő közbenjöttével azt javasolja, hogy a polgári leány és elemi leányiskolák egyépületben helyeztessenek el, ennélfogva tisztelettel azért esedezünk a Nagyméltósága vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur előtt, hogy méltóztassék engedélyezni, hogy az elemi leány és polgári leányiskolák egy épületben helyeztessenek el s igy is terveztessenek s hogy az eleim fiú és tanoncz iskola egy külön épületbe helyeztessék el s hogy méltóztassék tudomásul venni a határozatunkban fentebbi mint folytatólagos részében foglaltakat s ezek alapján az iskolák épületeinek kivitelére vonatkozó intézkedések megtételét engedélyezni.

Mindezek után a bizottság és szakosztályok javaslatának elfogadásával kimondja a képviselőtestület, hogy:

1. A szóban forgó iskolai építkezésekre felvesz egy 200.000 koronás 50 évi annuitással törlesztendő kölcsönt.

2. Elküld egy bizottságot, melyben való szives közreműködésre a kir. tanfelügyelő és a polgári iskola igazgató urakat felkéri azon megbízással:

a) hogy állapítsa meg á Remetén (oláhrét) és Biczerén felállítandó iskolák (tanyai) helyét és a belvárosi elemi és polgári leányiskola elhelyezésére fentebbiek szerint javaslatot tegyenek.

b) Ezek telkére, valamint a meglévő tanyai iskolák telkének kibővítésére ajánlatokat szerezzen.

c) Az átalakítandó tanyai iskolák átalakítása egyszermind az építendő elemi és polgári leányiskolák belső beosztása és elhelyezése tekintetében már a tervezésnél határozzon.

d) S a mint a törvényhatóság ezen határozatnak a polgári leányiskola felállítására vonatkozó részét jóváhagyja s amint a terveket és költségvetést a minisztérium a kir. tanfelügyelő ur utján való felterjesztés után jóváhagyja, az építkezésekre pályázatot hirdessen s az építés tekintetében minden egyébb előzetes intézkedést megtegyen s az árlejtés eredményét, valamint egyébb intézkedéseinek eredményéről is ide jelentést tegyen.

e) A nevelésügy kérdésében állapítsa meg a szükséges intézkedéseket, melyek az ismétlő iskolai ipariskolai oktatásnak a változott viszonyok folytán beállható esetleges rendezése von maga után.

f) Állapítsa meg az egyes egyházak által a népoktatásra fordított összegeket az illető egyházak meghallgatásával s aztán az egyes polgárokra egyházaknál a törvényes kivetési alap után fizetett népoktatásügyi költség hozzájárulás “/„ számát s állapítsa meg azon módozatot, mely szerint most már a változott viszonyoknál fogva az 1868. XXXVIII. t.-cz. 36. §. figyelembe vételével a törvényes 50/„-os iskolai adó kivetessék

A kiküldött bizottság: dr. Bucskó Koriolán h. polgármester elnöklete alatt, Kóhn Dávid, Névery Albert, Jantsovits Emil, Molnár Albert, Hoffmann Ferencz, K. Schriffert József, dr- Berényi Ármin, Szarvassy Arzén, Kukia Ferencz, Künzl Ernő, Monori Mihály, Csordás Ferencz, Czinczár Adolf, ifj. Steiger- vald Ferencz, Schmidt József, Sál István, Gulyás János, Vidó János, Székely Lajos, Pántye György és Anuló Pál képviselőkből alakittatik.

3. A városi mérnököt az összes tervek és költségvetések sürgős elkészítésével megbízza.

Ezen határozat a polgári leányiskolára vonatkozó részének jóváhagyása végett, Békésvármegye törvényhatóságához fel terjesztetik.

T a n ii g y.

Kinevezés. A vallás és közokt. minister Takács Jolán orosházi oki. óvónőt a békési áll. segélyezett uj községi óvodához óvónővé kinevezte.

Tanitók törvénye czim alatt adta ki a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága az egyetemes tanitógyülések határozatainak alapján a népoktatásügy minden részét felölelő törvénytervezetet. A mü feloszlik 3 részre (törvénytervezet, indokolás, és az egyetemes gyűlések határozatai). Kimondja a tervezet hogy minden népiskola hivatalos nyelve a magyar. Általában a magyar nyelv teljes érvényesülését kívánja A tanítóképzést is reformálni kívánja;

Hírek.

Előfizetési felhívás a „Békés“ 1906-ik második évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czím alatt küldendő be.

Kinevezés. A vármegye főispánja De esi Károlyt a várni, közkórház elmebeteg osztályához orvossá,

— ahol eddig helyettesi minőségben működött, —• véglegesen kinevezte.

Inségügyi ülés. A vármegyei központi inség- ügyi bizottság tegnap délelőtt dr. Daimel Sándor vrm. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, a melyen Szentetornya község kérelmét tárgyalta, a mely község 3000 korona ellenszolgáltatás nélküli inségsegélyt kér a kománytól. A bizottság a kérvényt pártolólag terjeszti fel maga is kéri, hogy ha az egész segély megadható nem volna is, legalább a minden vagyon és élelmiszer nélkül szűkölködő 81 család élelemmel való ellátásához szügséges segély összeg utalványoztassók.

Kinevezés. Novak Ferencz kereskedelemügyi miniszteri mérnököt, Novak Kamill kir. törvény- széki elnök, kúriai biró jeles képzettségű (iát, a kereskedelemügyi miniszter főmérnökké nevezte ki.

— A gyulai államépitészeti hivatalnál ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter, az évek hosszú sora óta szorgalommal működő Harsányi Frigyes segédmérnököt kir. mérnökké nevezte ki.

Áthelyezés. Bánhegyi Géza kir. segédmér- nÖKÖt a kereskedelemügyi miniszter a gyulai kir. államépitészeti hivataltól a budapesti kir. .államépitészeti hivatalhoz helyezte át.

Paraszt párt. E név alatt vasárnap uj politikai párt alakult Békéscsabán, amelynek alapitója és ez idő szerinti vezére Achim L. András volt képviselő. Vasárnap délután a békéscsabai csirke- piaczon mintegy 1500 ember jelenlétében népgyü- lést tartottak az uj párt hívei. Darabos János elnök megnyitó szavai után Achim L. András mondott politikai beszédet, amelyben hibáztatva az összes politikai pártokat, hangoztatta a szoczialista paraszt párt megalakításának szükségét, amely első sorban a földmivelő nép gazdasági jólétét fogja szem előtt tartani. Bejelenti, hogy kilépett az újjászervezett szoczialisták párijából, mert az nem a szegény nép javát akarja. Nigrinyi János felolvasta ezután a határozati javaslatot, amelyet elfogadva kimondották a szoczialista paraszt párt megalakítását. Gál Gergely nagyszalontai gazda az ujjászervezettek vezérét Mezőfi Vilmost támadta beszédében, majd Fényű Kálmán Budapestről mondott beszédet. Végül a Hyinnuszt énekelték, amelyet egyedül Achim L. András hallgatott üjve végig, a többiek mind fel- állottak. Az uj párthoz való csatlakozásukat táviratilag tudatták Makkai Zsiga és Csányi János volt paraszt-képviselők. A népgyülésen jelen volt K. Schriffert József is, aki azonbaa egyik fővárosi lapban később nyilatkozott, hogy nem lép be az uj pártba, hanem továbbra is a függetlenségi párt tagja marad.