Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-26 / 9. szám
1905. február 26. BÉKÉS 3 godvu benne, hogy az adó, ipari, közegészségi, kihágási stb. ügyeket a község bírája, elöljárósága, illetőleg a járási íőszolgabiró, a város lakosai érdekében legalább is oly jól, sőt van köztük akárhány olyan természetű is, a melyiket jobban fognak intézni. Nem óhajtanánk megtartani — amihez különben mint nagyközségnek is jogunk volna — az önálló árvaszéket sem, nem pedig azért, mert Gyulán lévén a vármegye székhelye, a vármegye árvaszéke a gyámügyeket az árvák és gondnokoltak érdekében és azok kényei mére ép oly jól és gyorsan elfogja végezni, mint az önálló árvaszék tenné. És amire mindig vissza térünk, mert akcziónknak ez a kiindulási pontja, nem a város polgárainak adójából, hanem állami költségen. És mert a nagyközségi szervezettel : jelentékenyen apaszthatjuk a város minden háztulajdonosának házadóját; még jelentékenyebben apaszthatjuk iparosaink kereseti adóját ; az állami természetű administrácziótói való felszabadulással apaszthatjuk a városi közpénztar kiadásait, a megmaradó községi tisztviselői kar javadalmának emelése mellett csökkenthetjük a tulmagas községi pótadót; és mindezt megcselekedhetjük, anélkül, hogy a városnak bármely kulturális vagy közgazdasági érdeke a legkisebb csorbát is szenvedné : meggyőződésünk, bár intelligencziánk előtt paradoxonnak látszék is, hogy Gyula városának a mai viszonyok között további fejlődési feltétele a nagyközségi szervezetre való áttérés, vag:vis ami czikkünk homlokán olvasható, hogy : „Nem kell rendezett tárnics. “ 77 Kóhn Dávid. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1905. február hó 24-én. Dutkay Béla, 83 1—1 polgármester. Hírek. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1905. évre előirt országos gazdasági munkás és cseléd segélypénztár hozzájárulási dij kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatatván, az 1900. évi XVI. t.-cz. 8. §-a értelmében márczius hó 1-től 9-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. — Helyes amicze, de előbb másolja le ezt a periratot. Vigyázzon, minden szó fontos. Még az ékezet is. Sokkal fontosabb, mint a nagy' lelküségi roham, ámbár semmi közöm hozzá . . A vén segéd végiglapozta a komczeptust. — Délre készen lesz. — mondotta. — Helyes. Alászolgája ! Az ajtóban megállt Küzdeni látszott magával. Aztán daczosan, büszkén visszajött s odalépett a segédhez. — Várjon egy pillanatra. Az hiszem, kissé hosszú lesz a perirat. Törlők belőle adja ide Felkapott egy veres plajbászt, három oldalt törölt. Azt a három oldalt, e melyen a kúriai döntvényekre hivatkozott. Visszaadta a perira tot a segédnek : — így, Írja le tisztelt jótevő . . . Nagyon fújt s elégedetten távozott. — Olyat én is tudok, — mormogta fogai között. * * * Három hónap múlva megjött a kúriai Ítélet. Sinka Pétert elmarasztalták a kártérítésben s az összes felmerült költségekben. Mikor Hijjas Benedek tudatta vele a lesújtó valóságot, a nyájas ember arcza eltorzult a dühtől. — Hogy lehet ez ? — Hogy ? — Úgy, hogy nem lehet minden pert megnyerni. Másoknak is élni kell . . . — Másoknak ? — Igen másoknak, a becsületes embereknek. Azokat sem lehet minden jogsegélytől elzárni . . . szerint, a teljes évi 9600 koronával keilend a főgimnázium fentartásához adóznia. Ez az óvatosság helyesnek bizonyult, a közgyűlés a tanács javaslatának elfogadása mellett. Gróh Ferencz prépost- plébános, Kóhn Dávid és Jantsovits Emil főügyész felszólalásai után elhatározta, hogy a kötelezett 1600 koronát a ref. gör. kel. és izr. hitoktatók között egyenlő arányban fogja elosztani. — A városi napidijasok drágaság pótlék iránti kérelme, — amelyet sem a szakosztály, sem a tanács nem ajánlott, — megtagadtatok. Méltányosabb volt a szakosztály az Erzsébet ápolda élelmezőjével szemben, akinek szerződésszerű élelmezési diját, habár csupán személyenkénti 4 fillérrel felemelte. De ebben A vármegye közgyűlése Kedden tartja a vármegye törvényhatósági bizottsága ez évben első rendes közgyűlését, a melynek tárgysorozatát múlt k* * '8 merült az adakozási kedv. — A szanatórium heti számunkban már közöltük. A közgyűlésen be- egyesület kérelmét a Lugoserdőben kiirtott fáknak, fogják tölteni a dr. Bodoky Zoltán és a Rosenthal a szanatórium czóljára leendő átengedése iránt, a Ignácz elhalálozásával megüresedett állandó választ- gazdasági szakosztály a limine visszautasította; a mányi és közigazgatási bizottság tagsági helyeket, a város: tanács is hozzájárult a szakosztály vélemé mely választások is a szokott érdeklődést keltik fel a közgyűlés iránt. A közgyűlés tárgysorozatában nagyobb érdeklődést keltő ügyek nincsenek. Fontosabb tárgy a beruházási hitel terhére a folyó évben kiépítendő utak építésének megkezdése iránt való intézkedés, a malynek földmunkáit a munkás nép nehéz helyzetére tekintettel a kora tavaszszal megkezdeni kívánatos és igy, miután a kereskedelemügyi minisztérium a kérdésben még nem döntött, valószínűleg addig a vármegyének kell előlegeznie a költségeket. Az előreláthatólag még ez évben kiépi tendő Orosháza—szentes—csongrádi vasút hozzájárulási feltételeinekjmódositása iránt benyújtott kérvény, részben a kikötött határidőkre, részben arra vonatkozik, hogy az államvasuti tarifák alkalmazásától a törvényhatóság tekintsen el. A 67. pontból álló tárgysorozatot, egyébként túlnyomó részben községi ügyek foglalják el. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából az állandó választmány holnap tartja ülését. Zsilinszky Mihály kitüntetése, a vallás és köz- oktatásügyi minÍ8terium államtitkára Zsilinszky Mihály a napokban töltötte be államtitkári működésének tizedik évfordulóját. A jubileum alkalmából, Zsilinszky államtitkári és közéleti hasznos tevékenysége méltó elismerésre talált abban a kitüntetésben, melylyel a király Zsilinszkyt valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Zsilinszky Mihályt Békésvármegyéhez a születés, rokonszenv és közéleti működés számos kötelékei fűzik és ezérti a magas kitüntetés vármegye szerte igaz örömet okozott. Lukács György dr. főispán ünneplese. Impozáns módon nyilvánult meg Hódmezővásárhely városa polgárságának szeretető Lukács György dr. főispán iránt, akit az ottani kereskedelmi csarnok disztag- jává választott. Az egyesület ezen szép határozatát Bauer Gyula elnök vezetése mellett az elmúlt kedden küldöttség hozta tudomására a főispánnak, aki a hozzáintézett üdvözlő beszédre köszönetének adott kifejezést. Az ünnepelt főispán tiszteletére Hódmezővásárhely előkelősége este bankettre gyűlt eg\be a kereskedelmi ctarnok helyiségébe. A képviselőtestület kedden délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt élénken látogatott közgyűlést tartott, amelynek szokatlanul nagy hallgatósága is volt, amelynek egy része a karzatot foglalta el, másik része pedig a nagyterembe is bevonult. Annak idejében, amikor a főgimnázium létesítése ügyében Eináczy min. osztálytanácsos kiküldetése alkalmával, a főgimnázium létesítői közt a tárgyalás folyt, az a megállapodás jött létre, hogy a város, amely évi 9600 koronával járul a községi polgári fiúiskola fentartásához és egy közgyűlésében ugyanily összeget ajánlott fel a főgimnáziumnak, utóbbi részére 9600 korona helyett csupán 8000 korona évi járulékot fizessen, de csak oly feltétel mellett, ha 1600 koronát a nem rom. kath. hitoktatók honoráláséra fog fordítani. Ez azért méltányos és szükséges, mert a róm. kath. hitoktatásra a főgimnázium rendes költségvetésében van fedezet. A tanácskozó bizottság óvatossággal kimondta azt is, hogy az esetben, ha a város az 1600 koronát a nem róm. kath. hitoktatóktól megtagadná, az esetben saját ajánlata nyéhez, de mégis a rozsét akarta a szanatóriumnak téglavetési czélra odaadatni. A tanács javaslata mellett felállott vagy 15 képviselő, ellene 100-nál többen, közöttük magának a tanácsnak is nagyobb része s igy a rőzse átadás is óriási többséggel megtagadtatok — A fogyasztási odó kezelése körül merült fel ellentétes felfogás a fogyasztási adót kezelővel, de különösen a képviselőknek egymás között; a vita szokott óriási zajban, másfél óránál nagyobb időt vett igénybe, mely vita s ellentét végül is a fogyasztási adó kezelőnek jegyzőkönyvbe vett koncziliáns nyilatkozatával fejeztetett be. _ El fogadták a polgári leányiskola 1904—5 ik évi költségvetését, megtagadták Molnár István m. kir, honvédszázados községi adótörlés iránti kérelmét, tudomásul vették a közegészségi állapotokról szóló jelentést és végül a pénztár vizsgálati jegyzőkönyvet, úgy hogy a közgyűlés 11 órakor véget ért. A gyulai kaszinó február hó 26-ikán. vasárnap, délután 6 órakor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Igazgatói jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Könyvtári jelentés. 5. Esetleges Indítványok. 6. Tisztuj i tás. 7. A válaszmány újraalakítása. A „Gyulai Kereskedők és Kereskedő-ifjak Társulata“ márczius 5-én délután 2 órakor rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Két jegyzőkönyvhitelesitő kiküldése. 3 Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásról és ennek kapcsán a választmány felmentése iránti határozathozatal. 5. 1905. évi költségvetés tárgyalása. 6. Időközben beérkezett indítványok. 7. Tisztújítóé. Hangverseny a sanatorium javára. Egy hódmezővásárhelyi és szegedi műkedvelőkből álló társaság elhatározta, hogy az alföld nagyobb városaiban hangversenyeket rendez az alföldi népszanatórium javára. A társaság a jövő hónapban Gyulára is ellátogat és előreláthatólag márczius 18-án fogja megtartani a hangversenyt a vármegyeház nagytermében. A társaság a két alföldi metropolis legkiválóbb zeneművészeiből alakult és igy városunk zenekedvelő közönségének igazi műélvezetre nyílik kilátása, a mi előre is biztosítja a hangverseny nagy sikerét. A hangverseny programújában helyet foglal Dobó Zoltánné úrnőnek a gyulai születésű kiváló művésznőnek zongorajátéka, több számmal fog bonne szerepelni a szegedi hires vonósnégyes társaság, a melynek tagjai a klasszikus zenék elismert kitünŐ8égü művelői. A négyesben részt vesz nek Daubravszky Yiktor zenetanár, König Péter a szegedi zenede igazgatója, Niedermayer Antal lelkész gyulai ember és Meák Gyula gyógyszerész. Részvételét ígérte a hangversenyre Arany János hódmezővásárhelyi alszámvevő, a ki szintén mestere a hegedűnek és tervbe van véve e hódmezővásárhelyi dalkör egyik tagjának énekelőadása és Kun Bála hírlapíró felolvasása. A sanatorium egyesület a műsor végleges összeállítása után már legközelebb meghirdeti a hangversenyt, a melyre előre is felhívjuk a közön- ség figyelmét. A társaság esetleg Békéscsabán is fog hangversenyezni.
