Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-05 / 6. szám
1905. február 5. 5 akkor minden téren túlszárnyalnánk Angliát is, nem kellene hazafiui önfeláldozás mellett pártolni a hazai ipart, nem kellene félteni a gazdálkodók existencziáját, nem kellene mentési akcziót indítani kis emberek érdekében, (kis ember alatt ne a kis Bagit tessék érteni), nem kellene örökké uj törvényeket, uj utasításokat hol hozni, hol meg félretenni, uj hivatalokat felállítani meg beszüntetni, hanem menne minden, mint a karikacsapás, még a finánczokat se szidnák az adóért, mert akkor lenne pénz, mint a polyva s „fizetne mindenki, mint katonatiszt.“ Mi azonban politizálunk és folyton politizálunk, nyelvelünk mint a rósz szakácsné s nem vesz- szük észre, hogy azalatt oda ég a rántás. Azért •■ehát tisztelt polgártársaim, most már vége lévén a választásoknak, hagyjunk b :két a „haspártnak“ is, meg a másik pártnak is, üljünk szépen a régi foglalkozásunk mellé és hagyjuk a politikát Schriffertéknek, hadd végezzék ők el most már azt, ami az ő dolguk és felejtsük el, hogy a múlt csütörtökön megöltük volna egymást egy kanál vízben azért, mert nem egyforma tollat viseltünk a kalapunk mellett. Majd öt év múlva — mondjuk, hogy előbb nem — megint agyarkodhatunk egymásra. A politizálástól eltekintve, elég nagy csend van a városban. Egyik nagy eseménye a közelmúlt időknek, hogy megalakult végre a' állandó korcsolya-egylet s mi sem természetesebb, mint az, hogy erre a jég — elolvadt, ami azonban nem volna olyan nagy baj, mert a korcsolyaegylet alakitóinak lelkesedése annak daczára sem olvadt el s ha ez a nagy hév megmarad jég nélkül is, akkor a jövő év korcsolyaszezonja aranybetükkel lesz beirva városunk sport-történetébe, mert nemcsak kibővített jégpályánk és kibővitett melegedő csarnokunk lesz, hanem mindez ki is lesz — fizetve. A tél azonban egyelőre úgy eltűnt előlünk, hogy belőle csak az influenza maradt meg s a februári napsugár eszünkbe juttatja a farsang végének közeledtét is, amely Gyulán „bolond újsággal“ egybekötött tűzoltó-bállal végződik. Bolond újság persze, az idén is lesz, hiszen az év történetében, mely befagyott színházi újságokkal, ex-lex-sel választással volt teljes bőséges anyag áll rendelkezésére ambicziózus szerkesztőnek s hogy aztán az ambicziózus szerkesztőnek bőséges üt- legekben is lehet része, az más lapra tartozik. Most, hogy az ország közvéleménye és politikája úgy ki vannak forgatva a sarkaikból, nem csoda, ha olyan csodák is megtörténnek, hogy a gyulavárosi takarékpénztár nem február 2-án tartja évi rendes közgyűlését. Horrendum dictu! Eddig onnan tudtuk, hogy február máso- dika van, hogy közgyűlés volt a városi takarékban s most az idén nem február 2-án volt, ha nem csak ma, 5-én lesz. És még azt kivánják, hogy az ember csodálkozzék, ha Pozsgai Miklós találna lenni a hadügyminiszter . . . —re. Közgazdaság. Az I. Gyulavárosi takarékpénztár XXXII-ik évi üzletkimutatása 1904. évről. a) Kimutatás az I. Gyulavárosi takarékpénztár 1904. évi üzletforgalmáról. Bevétel : Pénztári maradvány 3658366, betét számlán 1076291'98, váltó számlán 2420502-—, jelzálog számlán 154007-—, előleg számlán 3730-—, folyó számlán 199104 42, letét számlán 220251-25, váltó kamat számlán 60991-35, jelzálog kamat számlán 59640 88, előleg kamat számlán 207-16, késedelmi kamat számlán 1875-27, társintézeti betéti kamat számlán 9735-19, folyó számlái kamatban 6000 15, letéti kamat szám Ián 787-15, értékpapír kamat számlán 1100—, 140337-15, tartaléktőke számlán 1903. évi nyereményből 4515 77, tartaléktőke számlán részvényát- irásokért 200-—. 4715-77, nyugdíjalap számlán 1904. évi kamatjából 4289 14, külön tartaléktőke számlán 1000-—, nyeremény áthozat az 1903. évről 1836-32, vegyes bevételi számlán 50-—, leirt követelés számBÉKÉS Ián 120-—, összesen 4262818-69, Kiadás: betéti számlára 10G4508'53, 1904. évben tőkésített betéti kamatokra 70622-27, betéti folyó kamat számlára 1645 02, váltó számlára 2393150-—, jelzálog számlára 102360-—, előleg számlára 2250"—, folyó számlára 291750-15, letét számlára 60377-06, társintézeti betét számlára 9735-19, hivatali fizetés számlára 6100--—, költség számlára 7676-40, adó számlára 10294-41, tiszta jövedelmi számlára 15059 92, osztalék számlára 21880-—, betéti kamatadó számlára 7226'74, nyugdíjalap számlára 2200-—, nyugdíjalap kamat számlára 4289 14, veszteség számlára 1886 —, ingatlan számlára 53193-—, értékpapír számlára 67500' — , visz- kamat számlára 500-—, pénztári maradvány 68614 86, összesen 426281869, b) Mérleg és vagyon. Vagyon : Leszámítolt váltókban 820681-—, jelzálogos kölcsö- nökben 822926-—, előleg kölcsönökben 1630" —, társintézeteknél elhelyezett betétekben 229384-57, folyó számlái kölcsönökben 138643 71, letét a m. kir. postatakarékpénztárnál 533 70, értékpapírokban 70000'—, ingatlanokban 57028-46, készpénzben 68614-86, ösz- szesen 2209442-30, Teher: Részvénytőke 200000-—. tartaléktőke 6338369, külön tartaléktőke 16000-—, nyugdíj alap 72887-95, betétek és tőkésített kamatok 1824627-17, 1903. évi fel nem vett osztalék 440- —, egyenleg mint tiszta haszon 32103-49, összesen 2209442 30. c) Jövedelem és költség. Tartozik: 1904. évben tőkésített betéti kamatokra 70622-27, betéti folyó kamatokra 1645-02, házbér és üzleti költségekre 7676-40, hivatali fizetésekre 6100-—, betéti kamatadóra 7226 74, veszteségre 1886-—, állami, megyei, községi stb adóra 10294-41, tartaléktőkének részvényátirásokért 200 —, visszkamatra 500-—, nyugdíjalapnak 1904. évi kamatjára 4289-14, egyenleg mint tiszta haszon 32103-49, összesen 142543-47, Követel: Váltó kamatban 6099T35, jelzálog kamatban 59640-88, előleg kamatban 207-16, késedelmi kamatban 1875-27, folyó számlái kamatban 6000T5, letéti kamatban 787"15, társintézeti betét kamatban 9735-19, értékpapír (adómentes) kamatban 1100-—, vegyes bevételből 50-—, részvény átírásokból 200.—. leirt követelésből 120.—, nyeremény áthozat az 1903,| évről 1836-32, összesen 142543-47. A mérleg szerint kimutatott 32103 korona 49 fillér tiszta haszonnak felosztási tervezete. 1. A 200000 korona alaptőke utáni 5°/0 kamatra 10000-—, a fennmaradó 22103 korona 40 fillérből az 1903. évről áthozott 1836 korona 32 fillért levonva, a fennmaradó 20267 korona 17 fillérből. 2. 10°/o a tartaléktőke ja^ vára 2026 71,3. 10°/,, az igazgató jutalékára 2026-71, 4. 8°/0 az aligazgató és 3 igazgatósági tag jutalékára 1621-37, 5.2°/„ a felügyelő-bizottság jutalékára 405-34, 6. 4°/0 a tisztviselők jutalékára 81068, 7. részvényosztalékra 12000-—, 8. az igazgatósági jelentésben rész letezett jótékonyczélokra 320-—, 9. tisztviselők jutalmazására: a) a könyvelőnek 400'—, b) a pénztárnoknak 300 —, 10. az intézeti szolga jutalmazására 1 00- 11. nyereség átvitel az 1905. évre 2092-68, összesen 32103-49. A Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság vasárnap, január hó 29-én délelőtt 10 órakor tartotta Reisner Ede vezérigazgató elnöklete alatt ötödik évi rendes közgyűlését, amelyen első sorban az intézet elhunyt elnöke dr. Bodoky Zoltán emlékének adózott a részvénytársaság kegyelettel, elhatározván, hogy a megboldogult érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s az özvegyhez részvét átiratot intéz. Ezután áttérve a napirendre, a közgyűlés hozzászólás nélkül tudomásul vette az igazgatóság, nemkülönben a felügyelő bizottság évi jelentését és elfogadta a lapunk múlt heti számában közölt mérleget, veszteség és nyereség számlát, úgyszintén hozzájárult az igazgatóság ama bejelentéséhez, mely szerint az intézet 66 ezer koronáért megvette a Prág féle házat, ahova a folyó év nyarán költözik a takarék- pénztár. Az 1904. évi mérleg 20065 korona 41 fillér tiszta nyereséggel zárul, aminek felosztására nézve az igazgatóság javaslata alapján a következőleg hatáczélokra 200 korona, az intézeti nyugdíj alapjára 1002 korona 33 fillér. Mindezeknek elfogadása után a közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság, valamint a tisztség részére megadta a szokásos felmentvényt, egyben köszönetét szavazott nekik az intézet érdekében kifejtett odaadó tevékenységükért. A tárgysorozat következő pontja az igazgatóság javaslata volt, a részvénytőkének 120 ezer koronáról 800 drb egyenként 100 korona névértékű részvény kibocsátása által 200 ezer koronára való felemelésére, amit a közgyűlés Schröder Kornél részvényesnek a javaslatot támogató felszólalása után, egyhangúlag elfogadott s ennek folytán az alapszabályok némely szakaszát is módosították. Az uj részvények kibocsátási módozatait lapunk mai számának hirdetései között találhatja az olvasó. Ezzel a tárgysorozat kimerülvén, elnök köszönetét mondott a részvényeseknek a közgyűlésen való szépszámú megjelenésért s az ülést berekesztette. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki ügyek. Az 1905. február havában tartandó esküdtszéki ülésen a következő ügyek fognak tárgyaltatni : Február 6-án. Rablás büntette miatt vádolt Kvanka Mihály, Máté Antal, Dénes Mihály és Betra József ügye, kik elleti az a vád, hogy Orosházán 1904. évi július 28-án este Mészáros Józsefet meglesve a földre teperték és 96 korona készpénzt és zaebóráját elrabolták. Február 7-én. Szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt ifj. Balogh István ügye, ki Újkígyóson 1904. évi február 27-én este az őt orvvadászaton ért Máár József uradalmi erdészre kétszer reá lőtt és ez által bal kezén és bal czombján súlyos sérüléseket okozott. Február 8-án. Halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt panaszolt Kállai Férencz és Tamás János ügye, kik Vésztőn 1904. évi szept. 28-án Gergely Mihályt anoyira megverték, hogy más nap reggel meghalt. Február 9-én. Halált okozó súlyos testi sértés ibüntette miatt vádolt Kondács György a Pálé, Kondács János a Mihályé és ifj. Kondács Mihály a Pálé elleni bűnügy, kik a vád szerint Szarvason 1904. évi augusztus 30-án este Bizán Sámuel csizmadiát, ki humoros természetéről volt ismeretes, — botokkal agyon verték. Február 10-én. Gyilkosság büntette miatt vádolt Csulik György és Dolog Illés ügye, kik Csabán 1904. évi május 16-án Csulik Pált, György bátyját közösen felakasztották. Február 11 én. Gyilkosság büntette miatt vizsgálati fogságban lévő özv. Tóth Györgyné és Torda Molnár István ügye, kik ellen az a vád, hogy Pusztaföldváron 1902 évi május 18-án Molnár István Tóth Györ^yn felbujtására lelőtte ennek férjét. A mulatság vége. Békésszentandráson 1903. dsczember 20-án mulatság tartatott, melynek végeredménye falusi szokás szerint az lett, hogy összeverekedtek nehányan a tánczosok közül. Midőn pedig Tóth András és Nagy István rendőrök csendesítették őket. — Bella András, Paraszt Mihály és Cs. Szabó Imre köpenyt fordítva nem társaikat, hanem a rendőröket ütötték. A tárgyaláson rendes szokásnak megfelelően azzal védekeztek, hogy ők részegek lévén, mit sem tudnak viselt dolgaikról. Minthogy azonban a hivatkozott tanuk azt bizonyították, hogy igenis tudták, hogy mit csinálnak, mert csak a rendőröket ütötték — egymást pedig biztatták — ugyanazért 14—14 napi fogházra lettek Ítélve — jogerősen. Érdekes megjegyzése volt Pintér Andrásnak, ki azt mondotta, hogy terheltek részegek kellett legyenek, mert mikor ő bement a korcsmába, az előttük lévő asztalon bor volt — miből következik, hogy ittasok voltak, holott a többi tanuk szerint addig nem is igen ittak. A mesterjelölt. Batizi István békési czipósz- rozott a közgyűlés: 20% az alapszabályszerü juta-segéd elhatározta, hogy önállósítja magát, s e czéllékra 4013 korona 08 fillér, a tartalékalapra az alapszabályszerü 10%=2006 korona 54 fillér helyett 7000 korona, 1200 drb részvény osztalékára á 6 korona 7200 korona, tisztviselők jutalmazására 600 korona, intézeti szolga jutalmazására 50 korona, jótékony ból igen jutányosán szerzett be pár darab szerszámot. Az iparos Szabó Jánostól, hol kisegíteni volt 1902. október havában egy lyukasztót, s amidőn látta, hogy sikerül a szerszám szerzés, november havában egy ollót is elemeit. Beismerte bűnössé-
