Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-31 / 55. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. deczember 31. 55-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... — ... 10 K — f Fél évre. ....... _ _ 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési felhívás a „BÉKÉS“ 1906-ik évfolyamára. Nem kezdtük soha s nem kezdjük most sem nagyhangú ígéretekkel. Aki lapunk szellemét, tradicziókhoz való ragaszkodását ismeri, tudni fogja, hogy a mai kor lármás reklámja nem kenyerünk. Azt hagyjuk azoknak a laptársainknak, melyek kérész életüket a nagymondások és eget földet igérések erejére bízzák s amelyeknek korai halálát az Ígéretek beváltását váró közönség kiábrándulása okozza. Mi a mi olvasóközönségünket nem a nagymondások és Ígéretek lármájával szereztük, hanem harmincznyolez esztendős múlt következetes szolid munkásságával s evvel akarjuk megtartani a jövőben is. S hogy ezen az egyenes utón, melyen 38 éve haladunk, nem egy gáncsoló szó hangzik felénk, nem egy ellenséges törekvés szegül ellenünk, az csak a mellett bizonyíték, hogy lapunk betölti hivatását s lapunk érdeme, sokszor gúnyolt „tnaradisága“ a „modern“ irányzattal sikerrel kiállja a versenyt. Igenis, ha úgy tetszik, hát „maradiak“ vagyunk. Maradiak abban, hogy következetesek vagyunk utunk irányában, maradiak abban, hogy ma is csak úgy igyekszünk vármegyénk és szükebb pátriánk Gyula város érdekében munkálkodni, mint ezelőtt egy negyedszázaddal, maradiak abban, hogy az ősi erényeket ma is megbecsüljük s nem gázolunk át minden szent tradiczión és nem istenítünk vakon minden uj irányzatot azért mert „uj,“ mint a modernség nagyhangú apostolai. Ilyen „maradiságunk“ azonban nem zárja ki azt, hogy a haladásnak ne örüljünk, komoly, megfontolt munkálkodással a haladás érdekében ne vezessünk, vagy közre ne működjünk. Ez volt a programmunk a múltban, ez lesz a jövőben is. Nem Ígérünk sokat, csak azt, hogy ott leszünk mi is mindenütt, ahol vármegyénk vagy városunk érdeke csatasorba szólít, ott leszünk a régi zászlóval, mely alá hü katonáink, lapunk ismert munkatársai sorakoznak. Igyekezni fogunk olvasóinkat a hírszolgálat terén is, az. igazságnak megfelelő módon informálni s összeköttetéseinknél fogva, e tekintetben a legszerencsésebb helyzetben vagyunk. Abban a reményben, hogy olvasóink a jövőben sem vonják meg tőlünk az eddig tanúsított érdeklődést és támogatást, hirdetünk uj előfizetést az 1906. évre. Lapunk előfizetési ára is a régi marad és pedig: Egész évre 10 korona Félévre 5 „ Negyedévre 2 „ 50 fillér. Előfizetni lehet Gyuian, Dobay János könyvkereskedésében, vidékről pedig „Békés kiadóhivatalának — Gyulán11 czim alatt postautalványnyal. Tisztelettel: „BÉKÉS“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A vármegye közgyűlése. Csütörtökön és folytatólag pénteken délelőtt tartotta Békésvármegye törvényhatósági bizottsága ez évben utolsó rendes közgyűlését. A közgyűlés látogatottságát feltűnően csekélynek mondhatjuk, mert alig jelent meg azon a tisztviselőkön kívül 60—70 bizottsági tag, holott a mai viszonyok között igen fontos tárgyak, e mellett a közigazgatási bizottság újjáalakítása volt napirenden, melyek máskor sokkal nagyobb érdeklődést keltenek fel. A vitatkozási kedv azonban igen élénk volt és az első napon mindvégig sok felszólalás tarkította a tanácskozásnak — a délutáni órákban máskor nagyon egyhangú — menetét. Nagy élénkség mutatkozott a közigazgatási bizottsági tagok választásánál is, hol a kilépők közül hárommal szemben a függetlenségi pártnak a közgyűlést megelőző értekezlete ellenjelölteket állított. Az uj jelöltek közül kettő meg is nyerte a többséget és igy Yarságh Béla és Szabó János helyett dr. Pándi István és Morvái Mihály lettek a bizottság uj tagjai. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítást adjuk : Jelenvoltak dr. Pábry Sándor elnöklete alatt: Haviár Dániel, Veress József, Hoffmann Mihály, Tabak István, Beliczey Géza, Aszalay Gyula, K. Horváth János, Kiss István, dr. Daimel Sándor, Sárossy Gyula, dr. Berthótv István. Sinszky Ferencz, Kolozsi Endre, dr. Páy Samu, Schmidt Iván, Szabó Emil, Antalóczy Nándor, dr. Pándy István, Le- hóczky Mihály, Matyovszky András, Czira Gergely, Zvarinyi János, Vámos Sándor, dr. Vas Vilmos, Pardi János, dr. Török Gábor, Durkó Gergely, Ko- rossy László, Jancsovics Péter, Haan Béla, Kalocsa Lajos, Boros János, Áchim L. András, Körber Tivadar, Lipták L. Pál, G. Varga András, Csonka László, t A tél közmondásokban. A közmondások az évszakok közül leggyakrabban a telet emlegetik. És e mondások többnyire szépek, színesek, kifejezésteljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket nagyobb lelki és szivbeli nyugalommal és több időnek a ráforditásával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; ő a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb elmerü- léssel s nagyobb együttérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint változik. Astronomiailag deczember 21-ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak-Italiában is ilyennek mondja a közmondás : „Szent Tamás napján visszafordul a nap“ azaz hosszabb lesz a nappal. Más országokban a hidegebb évszak korábban veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás: „Itt vagyon már Simon, Judás, jaj te neked inges, gatyás!“ (Okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely elöhirnöke a fagynak és a hónak. Felső vidékre szt. Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, aki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton ludját, a mely a kellemes szórakozásra való tituloson kívül még arra jó, hogy megjósolja milyen lesz a tél ? Ha a mellcsontja szép fehér, akkor hideg és havas, ha barnás, úgy sáros lesz a tél. Németországban s másutt is sz. Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet : „Szt. Katalin fehér köpenyben jön.“ A népnek igaza is szokott lenni mondásaiban, mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassankint tünedezni. Sürü komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hó fergetegek és jégcsapok jönnek a hosszú sőt it éjjeleken a fehér szakálu tél apó nyomában. A vándor, aki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órák hosszat a nélkül, hogy élő lénynyel találkoznék és ha néha messzi távolból jövő hang üti meg a füle dobját, áz annál jobban emlékezteti arra, mily téliesen csendes minden körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uralg télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó német naptár sz. Kelemen pápa (nov. 23.) ünnepével kezdi a telet és e napot horgony- nyál jelöli, mert e napon a hajósoknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás : Sz. Kelemen hozza meg a telet ; Szt. Péter széke tavaszt jelent (febr. 22.) A nyárat hozza sz. Orbán (máj. 22.) Az őszt kezdi sz. Bertalan (aug. 24.) Sz. Lucza (decz. 13.) napját említik leggyakrabban a téli mondásokban. Az angolok azt mondják : „Lucza nap a legrövidebb nap és a leghosszabb éjjel.“ E szentnek ünnepe ugyanis a régi kalendárium szerint deczember 25-ére esett, azért halljuk a következő mondásokat is: „Szt. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche" eredeti csomagolást. Emeli az étvágyat é* a testsúlyt, megszfl«- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegcnkint 4.— korona. F. Hoffmann-La Reche A C«. Basel (Svájc). mai száma, ÍO old.a,l.
