Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-10 / 52. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. deczember 10. 52-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ___ 10 K — f Fé l évre....... _. ... 5 K — f Év negyedre............ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Iparpártolás. Irt»: Szávay Gyula. Országszerte zeng a kar: .Pártoljak a magyar ipart !* Aki nem elég hangosan fújja, az rossz hazafi. Aki időt akar az eleven viszonyok áthidalásához, hazaárulő. Általában az összes árusító kereskedelmi ágak közül egyedül a hazaárulás virágzik, ma minden második ember a hazát árulja. Ellenben az ipar, melyet mindenki »pártol“, az tönkre megy. Viszont az idegen ipar felvirágzik, akár azokból a rongyokból, melyekre mi (külföldi festékkel) iparpártoló jelszavainkat pingáljuk. Szegény ipar ezt tudja jól 8 el fásult keserűséggel hallgatja ablaka alatt az ipar- éljenzéseket, melyekből megélni nem tud' Egy-egy csoportja még elég naiv néha, hogy megjelenjék azok előtt, akik iparszerüleg űzik a hasznos és dicsőséges iparpártoíást. Megjelenik alázatosan és bizalommal: »Itt vagyok, egy kis magyar ipar vagyok, kérlek szépen, pártolj.“ Ám az ipar pártoló a szivéhez kap és azt mondja : »Vigyétek innen ezt a magyar ipart, mert meghasad érte a szivem.“ És felszámítja a fájdalmát krajczárokban. Máramarosban és Ugocsában jártam mostanában, az irtózatos szegénység hazájában. Láttam, amint a nép ezrével törtet mezítláb a kivándorlási ösvények felé. Ha csak har- mincz krajczárt tudna naponta keresni, itt maradna. De nincs munka. Szegényes társadalmi szervezetek, melyekben a községi jegyzőtől fel a legfelsőig, a papok, a tanítók bírák és minden használható, jó ember összefog, próbál valamit tenni érdekükben, tanítja őket egyszerű munkára s igyekszik nekik vevőt keresni. És mivel ott van fa elég, ácsolnak, faragcsálnak, amit tudnak, s amikor a munka összegyűlik, hát keresik az utját-módját az értékesitésnek. így például a szőlósiek rákaptak a gyermekjáték készítésre is. Van most ilyen már Nyíregyházán is. Bizony-bizony az ő játékiparuk nem valami versenyképes, mert agyermeksok8zorelgondolkozik, bogy kutya-e, medve-e, vagy ló-e ez a játék, de hát azért játék s jó emberek néha megveszik, mert elgondolják, hogy amig annak az állatnak nyakát kifaragcsálta, egy jó marék kuko- ricza-lisztet tudott keresni magának ebédre az a szegény magyar. És igy van országszerte. Egyes helyeken azért már meggyökeredzett a foglalkozás kipallérozódtak a munkások s kezdték már iparszerüleg is űzni a dolgukat. A bárt- fai (illetőleg most már békéscsabai) játékoknak már hírneve is van. Ezeket a gyámoltalanokat természetesen gyámolitani kell valahogy. Kézen fogva be kell vezetni őket az ur elé, a fogyasztó közönség elé. Az egyetemes egyéni önzés világában kell erre is valami magasabban és nemesebben gondolkozó szervezetnek lenni. Például ilyenek a kamarák, melyek saját érdekeltjeikkel is megtudnák értetni, hogy valamit el lehet és el kell nézni a közérdeknek is, a gyengébbeknek is. A tisztességes, jógondolkozásu iparosok és kereskedők meg is értik azt s még maguk segédkeznek a rendezésben. Évről-évre megnyílnak az iparmuzeumok karácsonykor, de máskor is és bemutatnak valamit. Egyszer fazekas-dolgokat, máskor kosárczikkeket, azután szalmakalapféléket, majd háziBzőtteseket, szőnyeget, vásznat, stb. Soha se jutott még eszébe az érdekelt iparosoknak, hogy e látszólag konkurrenczia ellen panaszkodjanak, pedig sokszor magát a termelő kisipart érintette a kiállítás és minden kiállítás valami kis versenyt rejteget az eredményében. De ezt felpanaszolni — szégyen. Az idén a gyerekjátékok kerültek sorra. A statisztika könyve azt mutatja, hogy egyedül Ausztriából és Németországból gyermekjátékszerekben 6 millió korona volt az elmúlt év behozatala. Ebből Ausztriára esik 5 és fél millió. Mig ez a 6 millió a nagy- és kiskereskedők kezén lemegy a fogyasztóhoz, 12 millió lesz belőle. Gazdag ország ez a mienk, hogy évenként csak Ausztriának és Németországnak 12 millió koronát dob oda ezekért a haszon- talauságokért és egyszersmind furcsa ország, hogy évenként százezrével löki ki a határokon a saját munkásfiait, akiknek nem tud napi 30 krajczár keresetet adni. De 12 milliója van a német és osztrák munkás táplálására. így van ez mindenfelé az iparral és szerte az országban. Lelketlen frázishajszolás mindenütt s igaz hazafiui népszeretet sehol. Ez ellen tenni kell a maga kis körében mindenkinek s különösen pártatlan és önzetlen magasságban kell állnia azoknak az intézményeknek, melyeknek az iparpártolás komoly hivatásukat képezi. Minden helynek megvan a maga kis pióczája, mely a frázisuralom TÁHC1A, R o m á n c z. 1. Piros virág, fehér virág, Bokréta együtt mind a lány. Félénk fiú tévedt közéjük, Ragyogó báli éjszakán. Ajtófélen húzódott meg, — Kopott volt rajta a kabát, — Sóvárgó szemmel onnan leste, A ragyogó bál-éjszakát. Piros leány, fehér leány Száz is elment előtte tán, Szerelme? lett mindannyiokba, Azon a báli éjszakán. — Ej mit, ha addig élek isi — Közéjük vegyül hirtelen, Szilaj ütemben indul tánczra, A mámoros bál-éjfelen. Piros leány, fehér leány Suttog, beszél, nevet, kaczag : — Ni, hát szegény kopo*t diákok Rendezik itt a bálákat ? — Oh köszönöm! . . Nem tánczolokl . . . Egy el sem rejti mosolyát, Nyíltan kimondja : sohse láttam Még ilyen báli figurát 1 Szelid leány, szőke leány. Könnyű, mint lenge fuvalom, Ábrándosán megy véle tánczha, A szürkülő bálhajnalon. Tekintetét ráemeli, Édes méz a szó ajakén: — A viszontlátásra 1 — óh igen, A jövő báli éjszakán. II. Piros virág, fehér virág, Bokréta együtt mind a lány. Ment a fiú közéjük újra, Ragyogó báli éjszakán 1 Ott kurizált legközépeo, Nem volt kopott rajt’ a kabát. Klakk és frakk és fényes czipőben Tánczolta át az éjszakát. Piros leány, fehér leány, Suttog, beszél, nevet, kaczag : — Ah, mi fess gavallér, mon Dieu 1 Perfekt, igaz báli alak i — Jöjjön kérem! . .. Kedves maga I . . . És szórják rá a bókokat. Csoda é, hiszen diplomás már, „Parthie“ járja a bálákat Szelid leány, szőke leány, Könnyű, mint lenge fuvalom, Ábrándosán megy véle tánczba A szürkülő bálhajnalon. — Adja nekem a szekfüjét! — Éd-s méz a szó ajakán. — Másnak ígértem el, — magának A jövő báli éjszakán. III. Fehér virág, szelíd virág Szőke lány hideg homlokán . . . Eltemették, — meghűlt a szegény Egy átmulatott bál után. Eltemették. Más ment újra Kergetni lázas örömet, Nótát, pezsgőt és szép virágot, Mámoros báli éjeket. Piros virág, fehér virág . . . Hogy csalfa valamennyi lány — Későn tudta csak meg a fiú, Sok átmulatott bál után. Sirolin Emeli az étvágyat éa a testsúlyt, megizfla- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. IIofTmann-La Reche A Co. Basel (Siájc), 99 Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint 4.—korona.x Xjctpianlc aaaai száma lO ©ld.al.
