Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-03 / 51. szám
1905. deczember 3. BÉKÉS 3 A képviselőtestület folyó hó 4-ikón rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgyakkal : 1. Kovács János kérvénye birtokátirási engedély kiadása iránt. 2. Tokai András és társai kérvénye birtokátadási engedély iránt. Ezen ügyekben a mai nap mint második tárgyalási nap van kitűzve. 3. Közpénz- tári, ápolda, közmunka és a hét éven felüli gyér mekek segélyalap pénztár 1906. évi költségvetése. 4. Az állatvásártéri állatrendőri felügyelet czélszerü gyakorlatára vonatkozó alispáni rendelet a tanács javaslatával. 5. özv. Fodor Antalné nyugdíjazás iránti kérvénye a nyugdijbizottság és tanács javaslatával. 6. Takács János és társai városi alkalmazottak kérvénye a nyugdíjintézményből való törlése iránt, a nyugdíj választmány és tanács javaslatával. 7. Anuló István kérvénye közmunka törlés iránt a tanács javaslatával. 8. A sarkadi uradalmi főintézőség kérvénye a Lugos-erdő vadászati bérletére vonatkozó szerződés hatálytalanná tétele és a befizetett bérösszeg visszafizetése iránt. 9. A gyámpónztári tartalékalapból 3 korona 95 fillér útadó kiutalványozása a tanács javaslatával. 10. Handra Dávid kérelme közmunkaadó törlése iránt. 11. Pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek. Gyula város képviselőtestülete holnap délelőtt fogja tárgyalni az újonnan elkészített 1906. évi költségvetést, melyre vonatkozólag a gazdasági szakosztály véleményét már ismertettük lapunk két hét előtti számában. A tanács véleménye ettől abban tér el, hogy a tisztviselők lakpénzét, mely elől a gazdasági szakosztály szűkkeblűén elzárkózott, a ■ fizetések 20 °/o-jének mérvében véleményezi megadni, amely előterjesztése a tanácsnak bizonyára kellő pártolásra fog találni a városi képviselők < körében, mert annak megadását nemcsak a szükség i és a méltányosság parancsolja, de megadása indokolt is, mert a más kiadási rovatokon szigorú takarékossággal megállapított összegek folytán előállott / megtakarítások azt oly módon fedezik, hogy még igy is körülbelül 6 °/0 pótadócsökkenós van, még akkor is, ha a deficzittel járó szőllő és faiskolatelep 1 bérbe nem adatnék, hanem városi kezelésben ' maradna, a mi ellen pedig a városatyák között i erős hangulat észlelhető. Eltér a tanács javaslata i a dijnokokat illetőleg is a szakosztályétól. A szakosztály ugyanis a 16 dijnoki állásból 6-nak irnoki állássá fejlesztését s 10 dijnok elbocsátását java- < solja, mig a tanács a szükségesebb és móltányosabb 1 átmeneti rendszer mellett van, tudniillik, hogy csak 5 dijnok bocsájtassék el s a 6 irnoki állás kreálása i mellett, akik kvalifikált emberekkel töltetnének be, I i maradjanak meg a többi dijnokok. A költségvetés- i ben 3500 korona van utczai járdákra felvéve. Tekin- . télyes összeg, amelyből most már csakis tégla és i betonjárdát lenne szabad csinálni a nem gazdaságos : pallók helyett, ami már Gyulán csakugyan nem való, mert eltekintve attól, hogy a lakosságnak a rósz pallókon valóságos kötéltánczot kell járni, . hamar elkorhadnak s igy drágábbak, mint a nagyobb i befektetést igénylő, de sokkal továbbtartó s igy i olcsóbb téglajárda. Csorváson erre már régen rájöt- i tek s Csorváson ebben a kis faluban, nincs egy szál palló sem. A gyulai nöegylet választmányi határozatának > következtében az uj tagok szerzése serényen folyik, ■ amire annál nagyobb szükség van, mert az újabban állandó segélyre szorultak száma tetemesen megnövekedett. A nőegylet rendes tagjai sorába e héten beléptek : Kenéz Lászlóné, Kocsis Mihály né, Luxen- burger Györgyné, dr. Décsy Károly és Dömötörné Erkel Mariska. A gyulai izraelita nöegylet vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését a hitközség tanácstermében élénk érdeklődés mellett. A közgyűlést kegyeletes aktus előzte meg, nevezetesen az elhunyt elnöknő Bülitz Yimosné, Békés Gyula fényképész által művészi sikerrel készített arczképét leplezték le, Weisz Mór titkárnak az elhunyt elnöknő érdemeit melegen méltató beszéde után. A kegyeletes ünnepélyen a nöegylet tagjain kívül részt vettek a család tagjai is teljes számban. A terjedelmes titkári jelentés után tárgyaltattak és tudomásul vétettek az évi zármérleg, vagyonkimutatás és költségelőirányzat. Ezek után a tisztujitás Deutsch Jakabné elnöklete alatt a következő eredmónynyel történt: Elnök Braun Mórnó, alelnök Goldstein Mórnó és Leopold Johanna, pénztáros Lusztig Adolfné, vagyonfelügyelő Hoffmann Sámuelné, választmány : Berónyi Árminná, Berkes Sándorné, Bárdos Arthurné, Békés Gyulánó, Bleyer Ignáczné, Billitz Sándorné, Deutsch Jakabné, Fogl Adolfné, Goldmann Sámuelné, özv. Leopold Ignáczné, özv. Léderer Lajosné, Multas Mórné, Neumann Simonné, özv. Pick Józsefnó, Beisner Emánuelné, özv. Reist nerZsigmondné, Rosenzveig Hermanné, Stern Mórné, Weisz Mórné és Weisz Salamonná, póttagok: Heks Miksáné, Schillinger Lipótné, Schwarcz Simonné és Vinter Róza, számvizsgáló bizottság: e>lnök Wolf Zsigmondné, tagok Schwimmer Arnoldnó és Stern Lászlóné. Braun Mórné, akit küldöttségileg értesítettek a választás eredményéről, meghatva mondott köszönetét a megtisztelő bizalomért, melyet az egyesület vele szemben tanúsított és Ígéri, hogy az egyesület támogatásával oda fog hatni, miszerint az, a megkezdett után tovább fejlődjék és virágozzék. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. Bál a Kossuth szobor alap javára. A Józsefvárosi olvasókör november 19-éu a gyulai Kossuth szobor alap javára rendezett tánczvigalmának összes bevétele 576 korona 80 fillér, kiadása 221 korona 80 fillér, tiszta maradvány 355 korona. Felülfize- tések a következők által tétettek : K. Schriffert József 30 korona, Braun és Czinczár, Weisz Mór és társa 20—20 korona, Adler H. és társa (Budapest), Klein Simon (Budapest), Szarvas község elöljárósága, Pettner József 10 —10 korona, Endrőd község elöljárósága 8 korona, Vadas Márton, Goldstein Mór (Budapest), Havasi Herman, F. Schriffeit István, F. Schriffert József 5—5 korona, Csorvás község elöljárósága 4 korona 90 fillér, Kóhn Dávid, Rosenzveig Herman 4—4 korona, Weisz Ede, Szikes Márton, Licska Ferencz, Scheffer Sándor, Ötvös Jánosné, Nagy Ferencz, dr. Major Simon, Makai László, dr. Zöldi Géza, Heilinger Károly, Scheibert Lajos, Fóhn István, Schmidt Gyula, Schmidt Antal, Szirbik Bálint, Békéscsaba község elöljárósága, Mundruczó Péter, Benkő János, Fábián Ferencz, II1 ich János, Hack Márton, Öcsöd község elöljárósága, N. N., Nagyszénás község elöljárósága 2—2 korona, Wittmann Józsefi korona 80 fillér, Gyulai Gábor 1 korona 30 fillér, Erdélyi Mariska, Laczkó Emil, Hoffmann István, Ad. Schriffert József, Márton Sándor, Fábián János, Fábián Lajos, Puskás András, Ifj. Puskás András, Pikó István, Lehrmann Simon, G. Kneifel István, ifj. Müller Jakab, Ludvig Lajos, Gulyás János, Bessenyei Vendel, Túri Gábor, Gubás Tódor, Szűcs Lajos, Bartyuk István, Mayer Zsigmond, Messinger Gáspár, Anuló Pál, Békés Gyula, Deutsch Vilmos, Ventilla Mihály, ifj. Braun János, Wallner Lajos, M. Schriffert József, Móricz János, Hoffmann Antal, Száraz András, Remele József, N. N., Schneider János, Wittmann Frigyes, Wittmann János, Pettner Ádám, Kiszel Antal, Murvai Istvánná, Murvai Ferencz, Monori Mihály, Orosháza község elöljárósága, N. N., Groh György, Rapport Bálint, Illioh Mihály, Scher Éva, Fischer Ferencz, Nóveri Albert, N. N., Schriffert János, dzilágyi Tódor, Murvai Zsuzsánna, Kempf Mátyás, Roth Mihály, Miskucza Illés, N. N., N. N., Varga Ferencz, Domoszlai József (Doboz), Holdi Kálmán (Doboz), Szász István (Doboz) 1 — l kor., Kemény Sándor 60 fillér, Oprics Péter, Exner Ferencz, Somogyi György 40—40 fillér, mely szives felü 1nyolc órára nyáron, télen meg éppen tizenhat órára, a legtöbb ember el se igen tudja Képzelni, hogy az másként is lehet. Hát bizony a sarkkörön túl nem olyan józan a mi ragyogó égi vándorunk. Amint északabbra és északabbra megyünk, úgy hosszabbodnak a nappalok nyáron,, s rövidülnek az éjszakák; télen persze megfordítva történik a dolog. Pár évvel ezelőtt Németország északi részén, Heringsdorfban nyaraltam egy grófi család társaságában. Délután 6 óra körül érkeztünk a nagyszerű fürdőbe s estefelé kiültünk lakásunk tengerre néző erkélyére s a gróf kérésére .egyetmást felolvastam a számukra érkezett lapokból. Hosszabb olvasás után kiveszem órámat s elhülve látom, hogy már kilencet mutat; az ég pedig oly világos volt még, mint nálunk június közepén 8 óra táján. Heringsdorf a keleti tenger déli partján van; ha még feljebb haladunk észak felé. a nyári nappalok még meglepőbben hosszúak. Az égi vándor hosszú körutat ír le az égboltozaton, 12 óra körül éjféltájban egy-két órára lehanyatlik a látóhatár alá, de akkor is oly közel jár a látóhatár széléhez, hogy sugarai, szürkülete megvilágítja a földet: nincs éjszaka. Fent az északi sarkkörön június második felében már le se nyugszik; ferde állású körben kering egy-két napig, illetőleg hétig fent az égboltozaton; déli 12 órakor az égboltozat déli részén meglehetős magasra emelkedik, éjféli 12-kor lesülyed majdnem a látóhatár pereméig, azután ismét megfordúl s folytatja útját felfelé. Minél tovább haladunk azután, annál hosszabb ideig tart ez az állapot: Karimánál, Narvicknál már másfél hónapig: június elejétől július közepén túlig, az Északi fokon két hónapig. Kellemesnek nem mondható reánk nézve ez az állapot, de kellemetlennek sem. Egy-két napig az újdonság ingere- leköti a délibb vidékek lakóját; bámúlva nézegettük óránkat: már 10 óra, 11 óra, fél 12 s a nap le nem nyugodott. Később azonban, mikor már nem volt újdonság, szinte idegessé tett; álom nehezen jött szempillánkra, kettőig, háromig éjfélután kint üldögéltünk a hajú fedélzetén s ha aztán a fáradság mégis aludni vitt, három-négy órai alvás után ismét csak ébren voltunk, hiszen olyan világos volt, olyan fényesen sütött a nap, hogy csak nem lehetett aludnunk. Dehát mi — a 47—49. szélességi fok lakói — mégis csak 6—8 órás alváshoz szoktunk, 3—4 óra ki nem elégít bennünket; fáradtak, törődöttek voltunk napokon keresztül. Az ottani lakosok hozzáidomúltak ezekhez a természeti viszonyokhoz. A hajó személyzete, legénysége alig aludt valamit, mikor mi pihenni mentünk, a cselédség még ébren volt, mikor mi felkeltünk, már ébren volt. Sokszor csodálkozva, kérdezgettük egymástól, mikor is alszanak hát tulajdonképen. Kirunai mérnök kalauzunk mosolyogva jegyezte meg: „Van rá időnk télen.“ Hát persze, hogy van ! Két-három hónapig nem kel fel a nap, s legfeljebb a hold, a csillagos ég és a villamos müvek világítanak, néha- néha ráadásúl az északifény csinál egy kis illumi- nációt. Ami idő a munkán túl marad, azt nyugodtan rá lehet fordítani az alvásra; egyebet úgy sem igen lehet csinálni. Mint a mi aratóink a nyári munka pihenését téli hosszú éjszakákra halasztják, úgy halasztják a sarkkör lakói a 24 órás nappalok alvását a 24 órás éjszakákra s nyáron át úgyszólván csak éppen hogy alszanak valamit. Hanem aztán az éjféli nap reúiek látvány. A Waagsfjordban láttuk először, másodszor a gyönyörű Lyngenfjordban. Éppen 12 óra volt, mikor a lyngsei- deti lapp kolónia megtekintése után hajónk felszedte horgonyát s elindúlt. Hajóskapitányunk nem szólt semmit a bekövetkezendő látványosságról; magában a kis öbölben az előttünk álló hegyek eltakarták előlünk a napot. Hirtelen egy kanyarulattal kibukkantunk a hegyek mögül s ott tiindöklött velünk szemben a látóhatár peremén, alsó részével úgyszólván a tenger színét érintve, a nap. Gyönyörű látvány! Fényes sugarai végigsíklanak a tenger színén, hosszúhosszú arany sávot hagyva maguk után, maguk felett aranyosra festik a felhőket, környöskörül a havas csúcsokat rózsaszínű fénnyel árasztják el. A tiszta égbolt, amelyről a nap ránk mosolyog, a látóhatár szélén úgy összeolvad a tengerrel, hogy alig-alig lehet megkülönböztetni, hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik. Mindnyájan a hajó fedélzetéről bámuljuk ezt a ritka látványt, szívünk megtelik áhitatos békével és tiszta gyönyörűséggel; ott állunk egymás mellett, alig szólva egymáshoz s nézzük, nézzük órákon keresztül, mialatt a nap lassankint feljebb emelkedik s a ragyogó éjfélből még ragyogóbb hajnal és reggel lesz, Éjféli napot csak ott láttam, de hasonló szép jelenséget itthon, szép hazámban is, nem is egyszer. Olyan az, mint egy-egy napfelkelte vagy naplenyugta a Dunáról vagy a Balaton tükréről nézve. Ami olyan bűbájossá festi, az az illusió; az a tudat, hogy bará-
