Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-01-22 / 4. szám
1905. január 22. BÉKÉS 11 ebből indult azonban ki az egész dolog, mert előbbi vonakodásából, hogy az ivet nem akarta aláirni, feltehető volt, hogy komolyabb verekedés lesz. Ezt meggátolandó, Bauer figyelmeztette a csendőröket, kik a helyszínen megjelenve, teljes joggal elvették az ivet. Kerezsi beismerte, hogy aláírásokat gyűjtött a czélból, hogy Budapestről egy embert kérjenek, aki megmagyarázza nekik, hogy mi is az a szocziálizmus, minthogy pedig a magyarázat nem történt volna négy szem között, hanem minden esetre egy nagyobb gyülekezetben, minthogy igy előkészületeket tett Kerezsi, holott erre semmi jogosultsága nem volt, a 98—766. számú belügyminiszteri rendeletbe ütköző kihágást követett el. Mindezt csak annak igazolására hozom fel, hogy a csendőröknek joguk volt az ivet elvenni. Ezzel vérszemet kaptak. Kerezsihez csatlakoztak az elvtársak, kiknek nevezett előadta, hogy nem csak elkobozták az ivet, hanem Őt tettleg is bántalmazták. Találgatták, hogy ki lehet mindennek oka s végül is Dregán Mojsza személyében történt a megállapodái Dregánnak nem az volt a bűne, hogy a Jova Pété kezét megütötte, hiszen ezzel nem sértette az uraságát, maguk között nyakon is legyintik ők egy mást, a baj csupán az volt, hogy tervük felfedezte tett s Dregán ezt kötelességszerüleg fel is jelentette Másnap reggel fel is vonultak a községháza el és követelték Dregán Mojsza elbocsátását. És itt kéz dődik tulajdonképen hibájuk, mert ennek az elbocsá tás kérésnek nem az a módja, hogy ott lármázzanak fejük tetejére álljanak, hogy bocsássák el Dregá Mojszát, hiszen ma már mindenki tudja, hogy neu a nép van a tisztviselőért, hanem a tisztviselő va: a népért, mindenki tudja, hogy a jogos követelések nek meg van a törvényes útja. Erre az előljárósáj figyelmeztette is őket, hogy vegyék panaszukat jegy zőkönyvbe. s aztán vonuljanak szép csendben haza bízzák az elintézést az elöljáróságra. Mivel azonba nekik a rögtöni Ítélkezés kellett, Jova, Trucz é Szántó Péter megragadták a rendőrt s megfosztottá ruháitól, elvették kardját, egyszóval kivetkőztetté rendőri mivoltából, sőt Kerezsi Demeter botjával né hányszor végig is vágott rajta. Látva, hogy milyen könnyen végeztek, indulta a csendőrséghez azon czélból, hogy az iv visszaadd sara kényszerítsék. Két csendőr volt a laktanyában akik szuronytszegezve figyelmeztették őket, hog; óvakodjanak a törvénytelenségek elkövetésétől. 1 tömeg azonban előbbi könnyű sikere által fellovaiv; a csendőrökkel is el akart bánni, különösen a csendőr őrsvezetővel, ki az ivet elvette. Bár ez a főtárgyaid folyamán nem nyert beigazolást, de egyes tanú! vallomása alapján mégis arra lehet következtetni hogy a tömeg tényleg megfenyegette a cser dőrőrs vezetőt, ki épen őrjáraton volt, hogy meglesik miko vissza jön a faluba és agyon ütik. Látva azonban, hogy szuronynyal van dolguk magukhoz tértek s belátták, hogy nincs helye a tré falkozásnak s visszamentek ismét a községházán lármázni, honnan később békés polgárokhoz illői hazamentek ebédelni. Ebéd után újra visszamentek a községházára ott lármáztak mezei munkájuk végzése helyett. Másnap uj momentum merült föl, nevezetesei április 22-én már azt követelték, hogy a biró és ; jegyző mondjanak le s ők addig el nem mennek mig ez meg nem történik, hanem inkább kiviszik i mezőre s ott megverik őket. Ez igy tartott égés: nap; a tömeg nagyságát megállapítani nehéz, egyesek 300-nak, mások ismét 300—700—600-nak stb mondják a jelenvoltak számát. E napon kijött a főszolgabíró és itt szerintem tökéletesen mindegy, akái azt mondta a főszolgabíró, a tornáczon állva, hogj »Legyenek szívesek hazamenni« vagy pedig »Felhívom önöket, hogy távozzanak !« ez szerintem egyri megy, mert a lényeg, 'hogy a kijelentés, illetve felhívás hivatalos volt. Harmadik nap ismétlődtek az előző napi jelenetek. Negyedik nap április 24-én azonban a tömej többszöri felszólítás daczára is oly fenyegetőleg visel kedett, hogy a jelen volt főszolgabíró katonaság kiküldését kérte, ami meg is történt. Ekkor is csal a harmadik felszólításnak engedve kezdett oszladozn az összegyűlt nép. Azzal, hogyha elmegy a katonaság, majd leütik a bírót és jegyzőt. Ez az előadott tényállás a főtárgyalás folyamai beigazolást nyert. Most már csak az a kérdés, mely szakaszaik ütközik a Btk-nak fent leirt cselekmény. Az én meggyőződésem az, hogy itt a 163. szakaszba ütköző hatóság elleni erőszak büntette követ- tetett el, mely szerint nekik czéljuk az volt, hogy s községi elöljáróságot erőszakos fenyegetés által hivatali kötelességük teljesítésében megakadályozzák. Ezl négy napon keresztül tényleg meg is tették, ennélfogva mind a 47 terheltet vádolom a Btk. 163. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének elkövetésével, mert véleményem szerint azon körülmény, hogy Csumpila György a községi jegyzőt mellénél fogva félretaszitotta önálló cselekményt nem képez. Nem tartom önálló bűncselekménynek Dregán rendőr levetkeztetését sem, mert terheltek jszándéka arra irányult, hogy a hatóságot kötelességük teljesítésében gátolják s ezek csak apró momentumok, melyek a szándék végrehajtása közben felmerültek, de ame lyek beolvadnak magába a főcselekménybe. A csendőrökkel szemben követett ténykedésük pedig a szóbeli fenyegetés mértékét túl nem lépvén, csak közcsend elleni kihágást képezhet, azonban a tettes itt nem lett igazolva. Minthogy pedig a terheltek beismerése és a tanuk vallomása által mindezek bűnössége beigazolást nyert, ennélfogva kérem mind a 47 terheltet a btkv. 163. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntette és I. Y. VI. és XX. r. terheltet a btkv. 301. §-ába ütköző könnyű tesG sértés vétségében is bűnösnek mondani ki s a Btk. 307. és 168. §-a értelmében megfelelően megbüntetni, továbbá a felmerült és még felmerülendő bűnügyi költségek hordozására kötelezni s kiknek vagyonuk nincs, azok- _ kai szemben ezt egyenlőre behajthatatlannak nyil- j vánitani. rj Dr. Ladies László és dr. Martos József ügyvé- i'dek védbeszéde meghallgatása után az elnök az ité- -! let kihirdetését 1905. január 18-án délután 3 órára -!tűzte ki, mikor is 4 terhelt 2 havi, 11 terhelt 1 havi, . j 12 terhelt 14 és 16 vádlott 8 napi fogházat kapott. ;j Az Ítéletben 3 elitéit kivételével a többi megnyugodott és egyrésze meg is kezdette büntetését. Mlint- .jhogy pedig 4 terheltet felmentett a kir. törvényszék, az ítélet ezen része ellen a kőzvádló is felebbezett. ) 1 Országos vásári jelentés. [ Január 18. Szerda. Sertósvásár. A sertésvész -következtében a város zár alá vétetett és igy a • vásár nem tartatott meg. i> Január 19. Csütörtök. Birka- és juhvásár. Mint ijminden év ez időszakában, felhajtás nem volt, ; Január 20. Péntek. Marhavásár. A felhajtás ;jigen csekély, alig 3000 darab, ellenben vevők, — :jkülönösen növendékmarhára, — nagyszámban voltak ■jelen és a vásár élénk lefolyású volt, úgy hogy az őszi vásáron tapasztalt vételi tartózkodás, — takarmányhiány miatt, — megszűntnek látszik, mert az . eladott jószág a tavalyi magas árban kelt el. — Eladatott : fejős tehén 200—400 koronáig. Rúgott borjú 60—150 koronáig darabonként. Jármos ökör páronként 500—700 koronáig. Hízott marha minőség szerint 56—64 koronáig m.-m.-ként 10 °/0 levonással. Január hó 21. Szombat. Lóvásár. Felhajtás 4—5000 darab. Jobb lovak iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mig igavonós állat csak igen nehezen és nyomott árak mellett talált vevőre. — Eladatott elsőrendű hintóba való ló páronként 800—1200 koronáig, másodrendű igavonó ló 160—300 koronáig. I Heti p i a c z. Gyula, január hó 20-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben ál landóau lanyha az irányzat, búza a hót folyamán 10—15 fillért veszített árából. Hetipiaczunkon csekély felhozatal mellett eladatott : Búza . . . 18 ——1860 Árpa . 1460 —15'20 Zab . . 14-20—14-40 Tengeri (ni' 16-10—16"30 HIRDETÉSEK. ~ Kiadó lakás. Gyulán, Vida-utcza 90. szám alatt levő külön álló épület 4 szobával, hozzátartozó mellékhelyiségekkel és villany berendezéssel együtt folyó évi április 24-től kiadó. 41 1-1 Értekezni lehet Haverda Ferencz tulajdonossal. Kiadó lakás. Gyulán, a városházával szemben 43. h. sz. egy 3 szobás lakás mellékhelyiséggel április 24-ikétől haszonbérbe kiadó. 39 1—1 Értekezni lehet Fóris Ágoston háztulajdonossal, sertéspiacz, saroküzlet.' Az I. Gyulavárosi takarék- pénztár évi rendes közgyűlése 1905. évi február hó 5-én d. e. 10 órakor, Gyulán, az intézet helyiségében fog megtartatni, melyre a t. ez. részvényesek ezennel meghivatnab. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, az 1904. évi zárszámadások előterjesztése és a felmentvénynek megadása. 2. Az 1905. évi költségvetésnek megállapítása. 3. Az 1904. évi tiszta haszonnak felosztása feletti határozathozatal. 4. Egy felügyelő-bizottsági tagnak két szavazat utján leendő megváevre titkos lasztása. Gyulán, 31 1-1 1905. január 21-én. Oróli Ferenc*, elnök. Húszezer kéve kitűnő idei vágású nád ©IslcLó. Rezső, Debreczen Bővebbet Szöllösi Piacz-utcza. 32 1—3 Kitűnő háziszer. A hashajtó és görcscsilapitó Hód- rairigy cseppek jó hatással bírnak minden féle étvágytalanság, gyomorhév és gyomorterhelés ellen. Ára üvegenkint 1 korona. Kapható a Bittner-Télé gyógyszertárban. Klonitz. X. Ö. 168/1905. Az orosházi j. főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. Szentetornya községben megüresedett községi orvosi állásra pályázatot nyitok. A pályázati kérvények hozzám folyó évi február hó 15-ig adandók be. Az állás javadalmazása : 1200 korona évi fizetés, 4 szobából s mellékhelyiségekből álló szabad lakás, 300 korona fuvar-általány, melyért köteles az orvos a hivatalos működésből kifolyólag szükséges összes fuvart magának előállítani, 300 korona halottkémlési dij a közpénztárból, melylyel szemben a halottkém- lés ingyenes. Gyógykezelésért szedhető dijak: az orvos lakásán 40 fillér, a beteg lakásán 80 fillér, a külterületen kívül ingyen fuvaron felül nappal 80 fillér, éjjel 1 korona 60 fillér. Az orvos egyszersmind az uradalmak által is basználtatik ily minőségben, az uradalmaktól mintegy 700 koronára számíthat évenként. Kézi gyógytárt köteles tartani. Szegények ingyen gyógykezelendők. Orosházán, 1905. évi január hó 11-én. Ambrus Sándor, 35 1 — 1 főszolgabíró. Kiadó lakás. Gyulán a Kossuth Lajos-tér 558. számú házban egy 4 szobás lakás összes mellékhelyiségekkel és lóistálóval április elsőre, vagy azonnal is kiadó. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonos Kocsis Mihálylyal 30 1—1,
