Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-29 / 46. szám
1905. október 29. BÉKÉS 3 hölgyeinek 8 elhatározta, hogy mindazoknak akik a szegény8or8u tüdőbetegek jóvoltáért nagyobb sikerrel fáradoznak, emlékül egy arany talizmánt amulettel küld melynek előlapján az egyesület emblémája a a kitüntetett neve, hátlapján pedig a kir. herczegnő sajátkezű Írása nyomán vésett következő jelmondat van „Ez emlék kisérje utjain! Auguszta főherczegnő“. Auguszta 0 cs. és kir. fenségének legmagasabb rendelkezésével a következő úri hölgyeknek küldetett meg védnöknőnkDek ezen arany amulettje: Alföldi Flóra, Bayer Béláné, Des Echerolles, Kruspér Sándorné, Epstein Yilmosné, Jeszenszky Istvánná, Koller Imréné, Gróf Laszberg Rudolfné, Dr. László Elekné, Piukovich Ferenczné, Ritter Károlyné, Sternberg Antalné, Székely Györgynó, Szvacsina Gézáné, Füzes Jenőné. Királyi kitüntetés. A hivatalos lap szerdai száma szerint a király a személye körüli magyar ministérium ideiglenes vezetésével megbízott minis- terelnök előterjesztésére Weisz Mór, a gyulai kötött és szövött iparárugyár vezetőjének, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. A királyi kitüntetés valóban arra érdemes férfiú munkásságának méltó elismerése, a ki iparunk és kereskedelmünk fejlesztése körül hosszú lankadatlan tevékenységgel szerezte meg messze földön elismert jó hírnevét és az őt általánosan környező tiszteletet. Nagy szakértelemmel vezetett üzlete mellett a közérdekű gazdasági tevékenység egész sora jelzi pályáját, a melyen a közreműködésével oly szép auspiciumok között indult gyulai tejszövetkezet és a ma már nagyarányú és kiváló szocziális jelentőségű kötött és szövött iparárugyár alapítása az ő munkásságának, lelkesedésének és szakértelmének köszönheti létét és megerősödését. Ezen kivül bármily hasznos gazdasági és társadalmi mozgalom támogatására készséggel nyújtott mindig segítő kezet, tettel és áldozattal mozdítván elő annak sikerét. Ismert jótékonysága és sokoldalú munkássága biztosították neki a polgártársak elismerését, a kik most nagy számmal keresik fel őt üdvözlőtökkel a legmagasabb elismerés megnyilvánulása alkalmából. A gyulai nőegylet hétfőn délután a vármegyeház kistermében látogatott választmányi ülést tartott. Olvastatott gróf Wenckheim Frigyesné elnök sürgönye, melyben a nőegylet nevében meleg hangú köszönetét mond a kiállításban résztvevőknek, a rendező és az uzsonáknál kiszolgáló hölgyeknek, továbbá az estély szereplőinek. Alelnöknő indítványára jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott Korponay István tanárnak, az élőképek összeállításában kifejtett tevékenységéért, továbbá Moldovány Gyuláné és Kövér Malvin választmányi tagoknak, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal fáradoztak a nőegyleti vállalkozás sikerén. A gyűlés egyik legszebb mozzanata volt azonban a Fábry Sándorné nevére tett alapítvány bejelentése. Ugyanis a nőegylet nehány lelkes tagja, méltányolva azon önfeláldozó buzgóságot és odaadást, melylyel Fábry Sándorné a nőegylet nemes czélját már sok év óta szolgálja és elősogiti azzal, hogy minden jótékonyczólu kezdeményezést meleg lelkesedéssel felkarol és azoknak fő mozgató erejét képezi, közadakozásból egy alapítványt létesítettek Fábry Sándorné nevére, amelynek azonnali átadására nézve akadályul szolgált ugyan az ünnepeltnek gyengélkedése miatti távolmaradása, de ez nem akadályozta a gyűlésnek az alapítvány bejelentése feletti nagy örömét, aminek a gyűlés jegyzőkönyvében kifejezést is adott. Az alapítvány átadása rövid időre elhalasztatott- Mint ezzel összefüggő dolgot, helyreigazítás és pótlásul közöljük, hogy a nőegyleti estély alkalmával dr. Ladies László nem 5, hanem 10 koronát és Leopold Johanna 2 koronát fizetett felül, Novák Árpádné pedig az uzsonnákhoz 5 kilogram ezukrot ajándékul adott. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatának vigalmi bizottsága a f. hó 25-én megtartott ülésén elhatározta, hogy az idei első tánczvigalmat már november 4 óu tartja meg. Az általánosan megnyilvánult óhajnak engedve kimondotta, hogy a téli idény alatt minden hónap első szombatján táncz- mulatságot s minden hónap harmadik szombatján társasvacsorával egybekötött összejövetelt tart. Vendégeket ezután is szívesen lát, ezen vigalmakon a bizottság csupán azt a módosítást határozta el, hogy minden tag ki vendéget hozni vagy bivni óhajt, azt a bizottság elnökének dr. Kóhn Mór urnák előzetesen jelentse be, az elnök pedig esetről-esetre annyi meghívót bocsájt a jelentkezők rendelkezésére, ahányat a mutatkozó érdeklődők aránya megenged. Meghívó előmutatása a belépéskor okvetlen szükséges azok részéről, kik nem tagjai a társulatnak. A gyulai polgári kör folyó évi november 25-én saját helyiségében Katalin-estélyt rendez s az estély előkészítésén és a siker biztosításán, nagy buzga lommal fáradozik a kör nagyszámú ifjú tagjaiból alakult rendező bizottság. Halálozás. Ficzere Mihály csizmadia iparos, a képviselőtestületnek nagymagyarvárosi részről választott tagja, folyó hó 27-én 51 éves korában meghalt. A haláleset váratlanul jött, mert a boldogult életerős ember volt és senki sem gondolta volna, hogy halálos kór szegezte néhány nap előtt ágyához. — Halála mélyen sújtja özvegyét, gyermekei nem maradtak. Temetése ma délután t/2 4 órakor lesz. Nyugodjék békében. Az alkotmányvédö bizottság ülése. A vármegye alispánja a törvényhatósági bizottság határozata folytán kiküldött alkotmányvédő bizottságot tegnap d. u. 3 ólára hívta össze a vármegyeházához alakuló ülésre. Jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész, Haviár Dániel, dr. Haviár Gyula, Grimm Mór, Fábry Károly, Kocziszky Mihály, dr. Török Gábor, K. Schriffert József, Áchim L. András, Zelinka János, id. Pikó Béla, Kalmár József, dr. Bikády Antal, Dombi Lajos, Schmidt József, dr. Margócsy Miklós, dr. Berényi Ármin, Erdei János, Szalay József, Gerlein Reinhardt, Be- liczey Géza, Szabó János, dr. Pándy István, Jantsovits Emil, Péter Andrá.s Az alispán előre bocsátván, hogy összehívta a bizottságot alakulásra. A bizottság egyhangúlag Haviár Dánielt választotta meg elnökének. Alelnöknek : dr. Márky Jánost s Jantsovits Emilt. Ezután választatott a bizottság kebeléből egy szükebb körű intéző bizottság, melynek tagjai lettek: Fábry Károly, K. Schriffert József,Áchim L. András s Veres József országgyűlési képviselők Beliczey Géza, Szabó János, dr. Seiler Vilmos, dr. Margócsy Miklós, dr. Berényi Ármin és dr. Pándy István. Három ÓV Óta először volt szerdán egy teljes álló napig tartó eső. Három esztendeje, hogy gyötör, nyomorít bennünket a szárazság s bénítja gazdaságunkat, jólétünket s e három év alatt egyetlen egy nap sem volt olyan, hogy egy teljes napig esett volna az eső. Szerdán volt először. Az esőben most má?, végre valahára volt részünk, egész héten nedves, esős, ködös, hideg késő őszi időnk volt, mely jóformán egész október hóban igy volt s mely, bár jótékony hatással volt, sok helyett akadályozta az őszi- mezei munkákat. Tegnap végre kiderült az ég s barátságos de hideg őszi nap mosolygott, de délután újra beborult. Eljegyzés. Dr. Berényi Antal gyulai járásblró- sági jegyző eljegyezte Sál József városi állatorvos leányát Mariskát Esküvők. Kürti László békési kereskedő, e hó 22-én esküdött örök hűséget Varga Lajos városi tanácsos leányának Irmának. — Mogyoróssy Kálmán rajta van az északi vidékek bélyege: valami sajátságos világítás, mintha mindent a téli 2—4 órás napok gyér világosságában, vagy az éjféli nap színes, de bágyadt ragyogásában látnának festőik. — Nekünk, délvidékek lakóinak, szinte úgy tűnnek fel ezek a képek, mintha alakjaikra, tájaikra nem is a nap, csak a teli hold vetné sugarait. Nagyon szerettük volna látni az újabban szervezett skandináv múzeumot is, amelybe a három északi állam speciális néprajzi dolgait gyűjtötték össze, de az éppen új épületbe költözködött s nem volt látható. Érdekességben azonban mindent felülmúl az u. n. élettani muzeum az állatkertben. Rendkívül finom ízléssel és szaktudással mutatják be itt a sarkkörök állat- és növényvilágát három csoportban. Az első téli tájék Grönlandbó. Kissé tompított világítási! hó és jégmező terül el előttünk óriási jégtömbökkel, hatalmas rianásokkal olyan élethü másolatban, hogy szinte a hidegét érezzük; két hatalmas rozmár pihen az egyik rianás szélén, nem messze tőlük nehány játszadozó és nyugvó fóka van, távolabbról félelmes jegesmedve bukdácsol jégszirtröl-jégszirtre, zsákmányt keresve. Nehány kisebb sarki állat, nyúl, grönlandi kutya, sarki madarak egészítik ki a képet, amely, még így is, másolatban igazán félelmetesen nagyszerű. A második csoport a Spitzbergákról való ; az előbbinek szelídített mása. A harmadik csoportban egész Skandinávia állat és nagyjából növényvilága körképszerüen csoportosítva, minden állat lehetőleg természethű helyzetben, életviszonyainak megfelelő környezetben. Remekebb látványt keveset láttam életemben : ezer és ezer madár, emlős állat és mim mintha élne, mozogna, játszanék. Kö, szikla, moha jég, hó, fű, fa, bokor körülöttük olyan, mintha nen is múzeumban, de kint a tenger partján, vagy a: irdők belsejében, virágos réten, hegyek tetején jár iánk. Száz és száz közülök kedves ismerősünk, nyár barátaink nekünk is, ugyanannyi, vagy még töbl ismeretlen idegen, amelyet csak a természetrajzbó smerünk, ha ugyan ismerjük. A muzeum maga különben a város legnagyobl markjában, a Djurgardenben van. Mellette terül e Stockholm egy másik nevezetessége: a Skansen, Svéd írszág állandó ethnografiai kiállítása. Tulaj donképei dsö sorban állatkert ez a Skansen, de sokkal érdeke jebb az a része, amely az ország népének építkezését jzobaberendezését, szokásait, életmódját mutatja be Rendkívül érdekes pl. az az ünnepük, amelyel Mád Midsommar-nak hívnak. Skandináviában, ahol e íosszú nyári napokkal szemben alig két-három óráig ;artó téli nappalok vannak, sőt az északi vidékeker L—2 hónapig egyáltalában nem lát napot a lakosság jókkal jobban érzik a nap áldásos erejét, mint í lélibb vidékeken. Merem állítani, hogy Svédországba: i nép között még máig is maradt valami a naj uiltuszából és valószínűleg erre vezethető vissza es íz ünnep is. Magas póznát állítanak a szabad ég ilatt, Stockholmban a Skansen kertben, azon három leresztfa van hármas görög kereszt alakjában; az sgészet végtől-végig befonják zöld gallyal, feldíszítik úrágfűzérrel és apró kis gnóm alakokkal, alighanem germán mondák valkyrjainak, elfjeinek, koboldjainal elképeivel s nyári napforduló idején körbefogódzva s a pózna körül énekelve, táncolva üdvözlik az ég ragyogó vándorát. Az egész napot különben gyermekek és felnőttek künn töltik a szabadban játékkal, mulatozással. Eszembe jutott gyermekkorom idejéből a mi májusunk első napjának öröme, majálisaink, zenés ébredésünk, ajtaink lomBfüzérrel való díszítése s más bohóság. Bemutatják a Skausenben hétről-hétre meghatározott napokon a svéd nemzeti táncokat és gyermek- játékokat. Egyetemi hallgatók öltözködnek az előbbihez nemzeti viseletbe, ők táncolnak a nyilvánosság előtt. Céljuk, hogy állandóan ébren tartsák az érdeklődést a nemzeti szokások iránt s ne engedjék feledésbe menni idegen dolgokért a hazait. Meg kell vallani, hogy kár is lenne feledni azokat a szép táncokat, amelyekét mi is láttunk. Egy sincs köztük, amelyik esztétikai szempontból ki nem állná a legszigorúbb kritikát. Legjobban ami körmagyarunkhoz és lassú csárdásunkhoz hasonlíthatók. Nem észnélkül való keringés, hanem ryfhmikus, bájos mozdulatok sorozata, szavak helyett harmonikus mozgással kifejezett igazi költemény, negédesség és komolyság, tréfa, jókedv, játék koszorúba fűzve. Terpsichorenak, a tánc könnyű lábú múzsájának, tessék elhinni, ebben a táncban telnék kedve, a mi szalontáncainkban sokszor bizony legfeljebb Bacchusnak és a satyroknak. De eleget fecsegtem már Stockholmról. Mindent, amit láttam, úgy sem írhatok meg; legközelebb folytatom utamat a hires Upsala felé fel északi Svédországba, az északi sarkkör felé. (Folytatjuk.)
