Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-22 / 45. szám
1905. október 22. BÉKÉS 5 rom. kath. templomban a?„egek Urának bemutattatni. Puszta-Csákisziget, 1905. évi október hó 20 napján Áldás, béke és elhagyottainak hálás szeretete lebegjen drága hamvai felett ! Modern hirdetési iroda, ügy a belföldön, mint a külföldön előnyösen ismerik az Általános Tudósító hirdetési osztályát (tulajdonos Leopold Gytlla szerkesztő). A legnagyobb hirdető czégek a megbízható iroda után eszközük az összes reklámjaikat, mert kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretességgel és felülmúlhatatlan pontossággal teljesitik az összes megbízásokat. Leopold Gyula szorgalma, leleményessége és agilitása rnjgte emtette a gyümölcsét, a mennyiben hirdető irodája ma a legnagyobb Budapesten, sőt mint értesülünk, most ismét tetemesen megnagyobbította vállalatát és azt Erzsébet körút 41. szám alá helyezte. Főnyeremény. A 16. osztály-sorjáték legnagyobb főnyereményét ismét Beifeld József bankházában nyerték. (Budapest, IV., Károly-körut 1.) Ugyanis a 400.000 koronával kisorsolt 96851. számú szerencsés sorsjegyet ezen bankházban vásárolták. Ugyancsak e bankház vevői nyerték egy elmúlt játékban a 600.000 koronás főnyereményt is. á2ö 1—1 Dr. Luxemburger György fogorvos, (lakik Gyula, Munkácsy Mihály-utcza) folyó évi október l-én kezdette meg szakszerű fogorvosi mükiidését. Dp. Lovich Ödön ügyvédi irodáját Gyulán, az Árpád utczáb .n, az Ulicska-fele házban megnyitotta. Blusok selyemből S": czártól 11 forint 35 krajczáig méterenként Bérrnentve és vámolva, a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemény forduló postával küldetik. 75 4—5 Henneberg selyemgyára Zürich. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk. Ez alatt a czim alatt 450 lapos vastag kötetben számol be dr. Pándy Kálmán két év előtt tett európai tanulmányújáról. Az érdekes könyv nagy tudással és szakavatottsággal ismerteti a külföld kiváló elmegyógyintézeteit, az elmebetegek kezelésének módját egyes országok szerint 8 több sikerült szép fénynyomatu illusztráczióval is szemlélteti azokat. A kiváló pszihiaternek, ki azóta tehetségének és tudásának megfelelő teret nyert mint a Lipótmező főorvosa, e tanulmánya bizonyára megérdemelt fogadtatásban fog részesülni, úgy a szakkörök, mint az intelligens magyar közönség részéről A mű ára 10 korona s Gyulán a „Corvina“ nyomdában készült, Pfeifer Ferdinánd bizornányá ban jelent meg Budapesten. A Zenélő Magyarország. Zongora zenemüfolyó- irat mai XII évfolyamán 20. füzetének tartalma. I. „Biró uram bepanaszlok egy legényt“. II. „Kecskeméti hires vásár“ — 2 uj magyar nóta Lányi Gézától. III. Öiposs Antal „Az öröm“ — Die freude — magyar zenekép. 1Y. Huber Sándor „A maturáns kisasszonyt“ — Die maturantin — a bájos zenéjü s rendkívül népszerű vigdalát. Hasonló gazdag tartalommal jelenik meg a kedvelt zenemű- folyóirat minden egyes füzete, havonta kétszer — mindenkor 12 zeneoldalon. Előfizetési ára: félévre (12 füzetre) 6 korona, negyedévre (6 füzetre) 3 korona. Egyes füzet ára 60 fillér. Előfizethetni a most megindult IV évnegyedre a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zeneműk iadóhivatalában Budapest., VIII. József-körut 22—24, hol egyúttal minden más nyomtatásban megjelent zenemű is legjobban megszerezhető. Történelmi drámákkal és regényekkel foglalkozó Írók becses munkát kapnak a most megielenő Endrei Zalán-fóle Világtötónelmében, amely egy részt különösen súlyt fektet arra, hogy ismertesse a történelem folyamán támadt mondákat, regényes eseteket, amelyek érdekességük! él fogva a nagyközönség számára becsesek; azonkívül a történelmi alakok jellemét néhány vonással oly pontosan, lélektani szempontból renkivüli becsesen domborítja ki, hogy mindenki, aki a történeti idők alakjaival foglalkozik, kitűnő útmutatást kap. A munkának a történeti alakok és események iránt ihlető ereje van. Mutatványszámot bárkinek ingyen küld a Világtörténelme kiadóhivatala: Budapest, VI. kerület, Aradi-ut 8. sz. A Gyakorlati Közigazgatási Könyviár és Döntvénytár folyó évi október lö-ón kiadott 20-ik számában közzé tétetik a jelentés a szerkesztőség által „Kézikönyv a járási számvevőségek részére“ czimü munka megírására hirdetett nyílt pályázat eredményéről. A pályarnübirák egyik pályaművet sem fogadták el kiadásra és jutalmazásra. Legközelebb uj pályázat hirdettetik részletes utasítással. A füzet könyvtári részében dr. Perger Kálmán nagyszombiti főszolgabíró folytatja „A képviselőtestület szervezése és a tiaztujitáa kis- és nagyközségekben“ czimü érdekes és tanulságos munkáját, mely a jövő számban befejezést nyer. A „Döntvénytár! rész“ tele van igen fontos elvi jelentőségű határozatokkal. Közöltetik a királyi Curiának a nem gyakorló ügyvéd választói jogára; a köz- igazgatási bíróságnak a vasúti alkalmazottak községi választói, az úrbéresek egyetemének virilis képviseleti jogára; a segódjegyző választására, vadászati bérleti, tanítónő-, óvónő-választási, községi járda építkezési; a lelkészi földek adójának, a képviselőtestületi jog szempontjából a leik ész javára beszámítása; a szabadságolt tiszviselő fizetése és lakbérének élvezete; a kereskedelmi miniszternek, a tanonczügyben iparengedólyi ügyekben, nevezetesen, hogy a községi tisztviselő ipart nem folytathat; továbbá a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának adóelóvülés, rozsdakár folytán adóelengedés tárgyában hozott számos határozata. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Az eddig befejezett kézikönyvekhez erős vászon bekötési táblák (narancssárga, piros, sötét és világos zöld, téglavörös szürke, kék stb.) kütömböző színekben kaphaótk darabonként 70 fillér (előállítási) árban. Az előfizetési pénzeket legczólszerübb postai utalványon és a szerkesztő és kiadó dr. Dolenecz József ügyvédnek Budapest, VIII., József-körut 74 sz. II. emelet 11. ajtó, küldeni Mutatványszámot az érdeklődőknek szívesen küldenek. A befejezett kézikönyvek egyenként (kötetenként) is kaphatók Toldi Lajos könyvkereskedő bizományában Budapesten, II., Fő-utcza 2. Gyulai élet. — Nőegyleti estély. — Finis coronat opus!.... A gyulai hölgyek amilyen leleményes boszorkánysággal kitalálták, hogy a fehér asztal mellett kell megfogni a jóüzető »pasasokat« és egy pompásan sikerült, mozgalmas héten keresztül pumpolták a többé kevésbé pénzes embereket az inségsujtotta szegények felsegélyezósére, épen olyan sikerrel gondolták ki azt, hogy a kiállítási hét méltó befejezése egy tündér szép este legyen, mely a pazarfényü megyeház termében folyjék le, ahol a régi hires megyebálak, tiszti estélyek emléke osztozik a viharos megyegyülések, tisztujitások emlékével s amelynek vakitó csillárai alatt annyi sok szép bálát, estélyt tánczolt már át az ifjú, ifjabb és legifjabb nemzedék. S felgyultak a megyeház csillárai újra vasárnap este. Impozáns szép közönség foglalt helyet a széksorokon s fordított hátat Benczúr remekbe készült királyképeinek, nem annyira a politikai stilszerüség, mint inkább azért, mert a színpadot csak a királyképekkel szemben levő oldalon lehetett felállítani, amely nehéz munkában két agilis fiatal ember Korponay tanár ur (ilyen ember kellett nekünk Gyulára, akárhogy is haragszanak rá a speczerájo- sok) és a mindenütt jelenlevő Kiírni mérnök, akinek műszaki tudása nélkül nem történhetik Gyulán semmi. (különben pedig a »nehéz emberek« klubjának titkára) osztoztak és dirigálták Kallót, aki kijelentette, hogy csak »urak« közt szeret ő dolgozni. Mire a terem »fixumfertig« lett és Bucskó Gyula fényképész a megfelelő »hátteret« is rendelkezésére bocsájtotta a nőegyletnek a három gráczia képhez, be is gyűlt a publikum a terembe és várta a függöny fellebbe- nését. Tagadhatatlan, hogy érdekesek ezek a várakozási perczek. Az újonnan jövőket megnézik, megkritizálják a régen bentülők s a karzat stratégiai jelentőségű helyzetének magaslatán állók, illetve ülők előre kétségbe vonják a táncz sikerét, látván, hogy sok a tánozosnő, kevés a tánezos, ami ma már nem szokatlan dolog s amellett bizonyít, hogy nem egészen humbug tudomány a statisztika, mikor »statálja Kovács« hogy évente sokkal több leány születik, mint férfiú. A lentülő leányok azonban mindezt nem látják és boldog reménységgel várják az előadás — végét, mikor még meg se kezdődött. Ilyen a lányféle . . . De mi ez a külső kép ahhoz képest, ami bent folyik a szentek szentélyében, az öltözővé avanzsi- rozott kisteremben, a toalett-szobává avanzsált főjegyzői szobában, ahol Keserű főhadnagy ur (aki van egy ige i »édes« ember), készteti sárga irigységre a többi férfiakat. Ő festi tudniillik a hölgyek arczát s aranyos, kis fitos orrocskákat, cseresznyepiros ajkakat, viruló arczocskákat van módjában ezen a réven megtapasztalni. Ki is festi hűségesen valamennyit, még a szobrokat sem véve ki. — Vincze Dénes apaszerepe daczára is, szörnyen irigyli ezt a mesterséget s rögtön ajánlkozik ő is valami ilyen bizalmi munkára. Páris királyfinak azonban sikerült ezalatt magát a huszáratillába belegyürui s most ott illegeti magát a legkisebb és legeunivalóbb czi- gánykisasszonv előtt. S a mithologiai, történelmi és néprajzi akadályok ledőlnek a kulisszák mögött s a szurtos czigányvajda vigan kurizál Mignonnak és a három Grácziának, a kedélyes apa Vénusszal társalog. Mig odakint a teremben Major Simon enun- cziálja, hogy a programúi hetedik pontja változást szenved, addig a két kérő násznagy kétségbe esve keresi a piedesztált, magyarul »hokedlit« Dela- plauche szobra alá. Mire megtalálják, akkorára Kiírni is rendbe hozza a Nehms lámpákat s a nőegylet két fáradhatatlan rendező asszonya, Fábry Sándorné- és Schröder Kornélné pedig eligazítják az első képet, helyére állítanak mindenkit s jelt adnak a csöngetésre. S fellebben a függöny s a Kérők czimü népies jelenet, eredeti népies összeállitásban tárul a szemek elé. A daliás magyar legények, a gazdaközönség elsejéből, szine-javából válogatott szép magyar menyecskék és leányok nagyon kedves, szép látványt képeznek. Kár, hogy kissé kicsiny a keret a nagy, sokszemélyü képhez. — A második kép, a Czigánycsalád. Vajda : Sárossy Gyula, olyan jó blatt a rongyos süveggel, makrapipával, hogy az embernek kedve lenne egy kis bagóval megkinálni. Kitűnő vajdáné Székely Sándorné, a kit azért is honorálnunk kell, hogy feláldozta a női hiúságát a jótékonyczél érdekében. No, de azért annak az egykét öregitő szénvonásnak daczára is, helyre menyecske maradt. Nagyon szépek voltak Bulla Antalné (czigányasszony), Uzon Ilonka és Weisz Erzsiké czi- gánylányok és a démoni kártyavetőnő, Niedermeyer Gizi, aki azután sem esett ki szerepéből és a táncz alatt összeharácsolt egy csomó pénzt a kártyavetéssel a nőegyletnek. Weisz Sándor czigánvlegény és Follmann Janika és Ferike egészítették ki mint rajkók, kedvesen a sikerült ensemblet. — Ezután szavalat jött. Szarvassy Mariska kedvesen, rutinosan és érzéssel szavalta el Farkas Imre Vén czigány czimü, érzésteljes költeményét s szép virágcsokrot s tüntető meleg tapsvihart kapott. Hit, remény, szeredet allegorikus kép csoporto- zata következett ezután, melyet Gabriel Emmi, Hajóssy Margit és Erzsi személyesítettek, a legteljesebb művészi hatást érvén el úgy kifogástalan festői csoportosításukkal, mint arczkifejezésükkel. Utánna Major Simi jött, hegedűvel a kezében, ő lehetett volna mindjárt a magyar dal élőképe is, mert Simi barátunk mikor az álla alá szorítja a száraz fáját és szép mély baritonján rágyújt a magyar kuruez 'nótákra, senki se hinné róla, hogy üres óráiban
