Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-22 / 45. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. október 22. 45-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre.............. 10 K — f Fél évre............ .. 5 K Év negyedre.............. 2 K 50 f f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az éjféli nap vidékein. Irta : Korponay István. Stockholm. Julius 9-én este 8 órakor léptem a skandináv félsziget legdélibb pontján, Trelleborgban, Svédország földjére. Alig egy órai tartózkodás után, felszálltunk a gyorsvonatra, mely őrülten száguldva vitt első svéd állomásunk Stockholm felé. Körülbelül 10 óráig elég világos volt az este arra, hogy láthassuk a vidéket; az egész apró domboktól tarkázott síkság gyönyörű tenyészettel, amelyen alig látszik, hogy az 56. szélességi fokon túl van. Magas fekvésére legfeljebb az mutat, hogy julius közepén a mi májusunk végének pompás zöld színében díszük minden, a gabonanemüek alig hányják fejüket, s hogy az erdő túlnyomó részében fenyő és nyír. Szanaszét azonban még elég sűrűn akad tisztán lombos erdő és gyümölcsfa is; itt-ott búza és rozs is, bár ritkábban^ mint árpa és zab, meg konyhai vetemény. Falu alig van; sűrűn látható azonban tanya, rikító téglavörös faházakkal. Reggelre sem igen változik a kép, legfeljebb annyiban, hogy szanaszét a vonat mentén s távolabb is, amerre a szem ellát, egymás után tűnnek fel a kisebb-nagyobb tavak; először egyesével s ritkábban, azután mind sűrűbben és sűrűbben : 4—5 is látszik egyszerre a vasút két oldalán, s terjedelmük mintha számukkal növekednék. Némelyik mellett fél óráig fut a gyorsvonat. És mindegyiknek kristály- tiszta a vize s majdnem mozdulatlannak látszó a tüköré. Ez az ezer tó országa! 10-én délelőtt féltízkor érkeztünk Svédország fővárosába, Stockholmba, s beszálltunk annak legelőkelőbb szállójába: a Hotel Continentálba. Mindnyájan siettünk megszabadúlni az út porától, a vasúti koromtól. Magam legelőször a borbély után néztem. Nem sokáig kellett keresnem. Svédországban nem ismerik ugyan a réztányérok különben nemzetközi jelentőségét, de azért elég érthető ránk nézve is a nagybetűs felírás : „Frisér och Rasér Salong.“ Benyitottam egy ilyen „Salong“-ba, de az első pillanatban vissza is hőköltem, két elegáns, feltűnően csinos,] magas szőke hölgy mosolygott rám. Hm! ide ugyan rossz helyre jöttem, gondolám; itt alighanem hölgyeket frisiroznak és — talán rasiroznak is! ? Abban a pillanatban azonban megláttam még egy harmadik személyt is az egyik sarokban : fél arcán beszappanozott ifjú urat. Hát csak bementem, leültem: történjék, aminek történnie kell. — A megszokottság nyugalmával lépett hozzám a hölgyek egyike, s kérdezett valamit svéd nyelven, amire én aztán ékes német nyelven próbáltam válaszolni, majd franciáid folytattam, persze hasztalanúl. Akkor aztán rámutattam a borostás államra: ezt megértette. Szappanhabot hozott, beszappanozott, majd jött a másik hölgy és megborotvált. Mikor aztán fizetésre került a dolog, kiszórtam egy csomó aprópénzt a markomba, az én hölgyeim kiválogattak belőle 15 őrét (20 fillér), azzal ajánltam magam. Később aztán megtudtam, hogy Stockholmban a borotválás és hajnyírás nemes művészetét nagyobbára hölgyek gyakorolják s ha visszagondolok az én ottani borotválkozásomra, nem folythatom magamba azt a szerény megjegyzést, hogy hát hiszen tulajdonképen nagyon kedves szokás. Először is úgy vélem, hogy ha nálunk is úgy lenne, jobban menne a borbélyüzlet, mert alig hiszem, hogy nehány férjurat kivéve, akadna férfi, aki maga borotválkoznék ; másodszor mert tessék elhinni, hogy akkor minSirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: 9 tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 26? 3—3 ILia.p-u.ii3s mai száma lO oldal. Gyula városa válsága. Talán sokakat meg fog lepni czikkün^ c/.ime, mely Gyula város válságáról szól. Pedig nincs mit titkolni, a város nem is a küszöbén; hanem a válság kellő közepette áll. A közpénztár és egyéb pénztárak régóta csak a legkínosabb erőfeszítés mellett képesek kötelezettségeiknek eleget tenni; a rendelkezésre álló alapok, mint kölcsönök vannak igénybe véve s egyben ki is merülve, a fizetésképtelenség Dainokles kardja csak hajszálon lóg és minden pillanatban lecsaphat és katasztrófát idézhet elő. Tárgyilagosak és igazságosak akarunk lenni, ép azért elismerjük, hogy a törvényen kívüli (ex-lex) állapot kisebb nagyobb mértékben a vármegye minden községének háztartására káros hatással van ; különösen káros hatással ama tény, hogy a folyó évre községi adó nincs kivetve, aminek oka pedig az, hogy az állami adónemek közül kettő, nevezetesen a III. osztályú kereseti s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját (amelyeket az adókivető bizottság állapit meg) az idén nem vetették ki s igy a községi adónak törvényes államadó alapja nincs. A községi adókivetés hiánya az alap-oka a községek háztartásában beállott zavaroknak. Ka a mi úgynevezett „irányadó* embereinknek a szorosan vett pártpolitikán kívül érzéke volna a nem politikai természetű közügyek iránt is, ezeknek a zavaroknak nem kellett volna beálianiok. Meggyőződésünk ugyanis az, hogy avval a törvényes joggal, amellyel az államadó befizetését, illetőleg beszállítását a törvényhatósági közgyűlés ha- tározatilag megtiltotta, ugyanannyi, ha ugyan annál is nem nagyobb joggal elrendelhette yolna azt is, hogy a községek 1905. évi közköltséget vessenek ki. Azok az államadó nemek kivetése ugyar s, amelyeket nem a bizottság, hanem a kö; iégek és a pénzügyigazgatóság állapitana neg, 1905. évre is megtörtént. Ezen adt íemek: a földadó, házbér, házosztályadó, I I. IYb osztályú kereseti s tőkekamat ad< vagyis az államadóknak mondhatni 80 — 9 izázaléka. Az utóbb említett adónemek ha ározott alapot adnak a községi adó kive ésre, ami pedig a III. osztályú kereseti é íyilvános számadásra kötelezett vállalato idóját illeti, ezeknél kényszerűségből és ezé! zerüségből az 1904-dik évi adóösszegeke ehetett volna községi adó alapul venni. t II. osztályú kereseti adónak nagy százaléké úvetósről kivetésre szintén változatlan szó ;ott maradni, de akiknél esetleg majd vál ózni fog is és pedig a tavalyihoz képes káré melkedőleg, akár hanyatlólag, azokná változandó összeg arányában „előirás agy „törlés“ alakjában, a községi adót i eljesen praecise lehetett volna utólagosai negállapitani. Ezzel a módszerrel állapitot uk meg a törvényhatósági bizottság virili einek 1906-ik évre szóló névjegyzékét is z államadó vegyes: III. osztályú kereset dó 1904-ik évi kivetésit, a többi államadó emek 1905. évieké Nem törvényes alap bi: z, de észszerüségen alapuló expediens, aelynél jobb nem kínálkozott és ha az 1904 vre kivetett III. osztályú kereseti adó eléj ogezim arra, hogy virilismusnak alapja legyen agalább is, sőt határozottan nagyobb jogezin rra, hogy ideiglenes államadó alapnak rés lektáitassék. »Ideiglenesének ismételjük tort a helyesbítés a kivetendő 1905-iki III sztályú kereseti adóval szemben, mint fenebl e emii tettük, fenmarad, ami a virilis jognál pedig elesik. A községek háztartásának bizto- „ sitasa, válságoktól való megóvása pedig, a mi szerény nézetünk szerint legalább is any- j nyira érdeke s feladata volna a törvényható- _ sági bizottsághak, mint a jövő esztendei viri- bsekről való gondoskodás. A vármegye múlt ’ heti közgyűlésének nem kellett volna annyi j községi kölcsön engedélyezéséhez hozzájárul- _ ni, ha az idei községi adó fenti módon való . kivetése iránt intézkedett volna. 5 A törvényhatósági bizottság tárgysoroza- > taban Gyula városa természetesen a legna- -gyobb összegű kölcsönnel, 50-000 koronával : szerepelt. Ezt az összeget ugyan már a tava- i szón elköltötték, abban a reményben, hogy , az ősz folyamán helyreteszik; most pedig úgy • áll a dolog, hogy nem csak a kölcsönvett • alapokat nem lehet megtéríteni, hanem a : közpénztár legégetőbb szükségleteit is csak 1 újabb kölcsönökkel fogják fedezhetni, az az fedeznék, ha volna még miből. • Hy körülmények között nincs helye a 'jhabozásnak, helyesebben Írva a keleti fata- jlismusnak. A képviselő testület, mely tud• tunkkal e hó 30-ikára lesz közgyűlésre össze- ; hiva, ne csak a polgármester felfüggesztéséről vegyen tudomást, (elég sajnos és fájdalmas hogy ennek meg kellett történnie, de ösmerjük he hory a képviselő testületnek G ve;1 1 sok része van benne hogy idáij u dolog) ; ne csak az iránt érdeklődjek, hogy’ki : lesz a polgármesternek az utódja ; ne csak i az írnok választás és az azzal járó kortes- 1 kedés izgassa, hanem ragadja meg az alkalmat és intézkedjék a városi közpérztár hely - zetének nem megsziiárditása — erről és ■ ennyiről most ábrándozni sem lehet _ hanem 1 m egmentése iránt, nevezetesen intézkediék leien
