Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-15 / 44. szám
•) BÉKÉS 1905. október 15. valamint a birtokon levő élőfáknak kivágását a tél folyamán engedélyezni szíveskedjék Végül megbizatik a tanács, hogy a tulajdonos gróf ur és vevőkkel kötendő szerződéseket jóváhagyás végett annak idején a közgyűléshez terjessze be. A szerződés aláírásával a polgármester, esetleg helyettese bizatik meg. Jelen határozat jóváhagyás végett a közszemlére kitétel után az eladó gróí ur beleegyező nyilatkozatával, valamint a város részére megmaradó birtok előnyös vételét igazoló, minden irányban kiterjedő adatok kai felszerelve, a vármegye törvónyhatóságá hoz beterjesztendő. A vármegye közgyűlése. (október 11.) A politikai helyzet semmivel sem javult, sőt határozottan romlott tavaly és harmadévéhez képest. Ezzel a romlott helyzettel szemben megállapítható, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak érdeklődése politikai kérdések iránt szörnyen megcsappant, a hangulat korán sem oly puskaporos mint tavaly volt, a politikai lázat ha nem is csüggedés, de legalább is fásultság vagy unalom érzete váltotta fel. Ennek bizonyságául szolgált a szerdai közgyűlés is, amelynek tárgysorozata csak úgy hemzsegett a máskor vihart jósló s idéző kényes politikai ügyektől, de most minden nagyobb emóczió mondhatni vita s felszólalások nélkül egyszerűen elfogadták az állandó választmánynak ide vonatkom javaslatait. A közgyűlés lefolyása a következő volt. Jelen voltak: Weisz Mór, Czinczár Adolf, Szénássy József, Jantsovits Emil, Schmidt József, Gróh Ferencz, Schmidt Gyula, Dombi Lajos, M. Grósz György, Moldoványi János, Popovics M. Aurél, Kocziszky Mihály, Fábry Károly, Szalay József, Seiler Elek, Wagner József, dr. Margócsi Miklós, Vas Vilmos, dr. Pándy István, Sűdy István, dr. Hajnal Albert, Jantyik Mihály, Ifjú Hunya M. Mihály, Petneházy Ferencz, Morvái Mihály, dr. Haviár Gyula, Danes Szilárd dr, Grimm Mór, dr. Wieland Sándor, dr. Oláh Antal, Bolza István, dr. Bikádi Antal, Kiss István, Szalay József, Feruder Mór, Veress József, Nyitrai István, dr. Grósz Mátyás, Szabó Sándor, ümődi Imre, Vakarcs János, Tardos Dezső, dr Daimel Sándor, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, dr. Zöldy János, dr. Zöldy Géza, Antalóczy Nándor, Sárossy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Lukács Endre, Schmidt Iván, Popovics Szilveszter, Csánki Jenő, Haviár Lajos, K. Sehriffert József, Gerlein Reinhadt, Endrész András, dr. Berényi Ármin, Kukla Ferencz, A Sehriffert József, Pettner József, Múlt József, Ludvig Mihály, Ravai Gábor, Bottyánszky János, Áchim L. András, Tobak István, Maczák Ádám, Papp József. A közgyűlést dr. Fábry Sándor alispán nyitotta meg hazafias szép beszéddel, amelynek tartalma azonban kizárólag politikai természetű lévén, reprodukcziójától is tartózkodunk. Az alispáni jelentés során dr. Daimel Sándor vm főjegyző olvasta fel az alispánnak az alkotmányvédő bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó javaslatát. Az alispán 50 bizottsági tagot jelölt, a kikhez Jantsovits Emil dr. Berényi Ármint is felvenni indítványozta. Fábry Károly indítványára a bizottság tagjait 50 helyett 65 főben állapították meg. így a »jóléti bizottság« a következőleg alakult meg : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy Géza t. főügyész, gr. Almásy Dénes, K. Sehriffert József, dr. Márki János, Jantsovits Emil, Schmidt József, dr. Ladies László, Dombi Lajos, gróf Wenckheim Dénes, gróf Wenckheim Géza, Beliczey Géza, Fábry Károly, Kocziszky Mihály, Szalay József, Varságh Béla, dr. Sailer Vilmos, Áchim L. András, Haan Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Pándy István, dr. Hajnal Albert, dr. Bácsi Lajos, Pikó Béla, Kalmár József, Zelinka János, Morvay Mihály, báró dr. Drechsel Gyula, dr. Török Gábor, dr Szegedy Kálmán, dr. Kovács László, Horváth János, Jeszenszky Károly, Vámos Sándor, Szabó János, gr. Bolza Pál, gr. Bolza Géza, Haviár Dániel, dr. Haviár Gyula, Mikolay Mihály, Szirmay L. Árpád, Zlinszky István, Léderer Rudolf, dr. Oláh Antal, Geiszt Gáspár, dr. László Elek, dr. Bikádi Antal, Veres József, gr. Wenckheim Hoyos Fülöp, Blankenstein Pál, Reck Géza, Péter András, dr. Berényi Ármin, Gerlein Reinhardt, Weisz Mór, Wagner József, dr. Margócsy Miklós, Haraszti Sándor, Sz^eberényi Lajos, Maczák Ádám, Grimm Mór, dr. Reismann Adolf, Dérczi Péter, Szalay József (Orosháza), Torkos Kálmán, Borsody Géza és Erdélyi János. A vármegye jövő évi költségvetését dr. Daimel Sándor főjegyző ösmertette. Lapunkban azt behatóan méltattuk és a közgyűlés dr. Berényi Ármin felszólalása után, aki azt nehezményelte, hogy a költség- vetést uem tekinthette meg, az alispán, főjegyző s Kiss István felvilágosító megjegyzései után a közgyűlés vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Névszerinti szavazás volt a rendszerinti egy százalékos pótadó fölött, a melyet a közgyűlés nagy többsége elfogadott. A közigazgatási bizottság fél évi jelentésének előterjesztése után a közgyűlés tudomásul vette a számonkérőszék jelentését, amely szerint a közigazgatási tisztviselők működése májustól októberig kifogástalan volt. Következett a kereskedelmi miniszter rendelete a gyulai Pálinkaház utcza kikövezésére, az Orosháza— szentes—csongrádi, valamint a Tótkomlós—Géza- megálló helyiérdekű vasutak segélyezésére megszavazott összegek fedezése tárgyában. Mivel a miniszter a törvényhatóságnak e kérdésekben korábban hozott határozatait fedezet hiányában nem hagyta jóvá, az állandó választmány azt javasolta, hogy a Pálinkaház utcza kikövezésének költségeit fedezzék a közúti alapból rendelkezésre álló 30 ezer koronából, ennek fenmaradó összegéből, 15 ezer koronából fordítsanak a tótkomlós—géza- megálió vasút segélyezésére négy részletben 2—2 ezer koronát, a szentes—csongrádi vasutat pedig ezenkívül 6 ezer korona segélyben részesítsék 10 éven keresztül, ugyancsak a közúti alap terhére. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát, majd kimondta, hogy az utmesteri tanfolyamra berendelendő utbiztosok ellátási diját havi 60 koronáról fölemeli 100 koronára és a járási al- biztosok javadalmának rendezése érdekében módosítani fogja a kérdéses szabályrendeletet. A közgyűlés ezután Haviár Gyula dr. indít ványára a tárgysorozatban később következő, de jelentősebb ügyeket vette tárgyalás alá. Ezek között elsősorban a vármegyei pénztárak készleteinek pénzintézetekbe való elhelyezését. Az állandó választmány javaslata erre vonatkozólag az volt, hogy az eddigi mód szerint a pénzkészlet 20°/o-át a Gyulavidéki 40—40 °/0-ot pedig a Békésmegyei és Gvulavárosi takarékpénztáraknál helyezzék el. Fabry Károly azt indítványozta, hogy állandó jellegű községi pénzeket a vármegye különböző pénzintézeteinél helyezzék el és errevonatkozólag az alispán a jövőben terjesszen elő tervezetet, jelenleg a Wodianer alapot helyezzék el egy gyomai, a Vida- alapot pedig egy endrődi pénzintézetben. K. Sehriffert József azt kívánta, hogy a megye pénzkészletét egyenlő arányokban a gynlai pénzintézeteknél helyezzék el. A közgyűlés előbb Fábry Károly indítványa felett határozott, amely elutasittatott, ellenben névszerinti szavazással elfogadta Sehriffert indítványát. A Szarvason felállítandó negyedik patika ügyében egyhangú határozatot hozott, Haviár Gyula dr., Áchim L. András ellenző, Morvay Mihály és Zöldy János pártoló felszólalása után a patikaengedélyezési kérelmet pártolólag terjesztette fel a belügyministerhez. Az öcsöd-pusztapói, a szarvas-kun-szentmártoni helyiérdekű vasútra kért vármegyei hozzájárulást a közgyűlés nem szavazta meg, mert időközben a vasút iránya változást szenvedett, most felhívják az érdekelt községeket, nyilatkozzanak, melyik irányban óhajtják a vasút építését, és igy majd a deczemberi közgyűlés fog a hozzájárulás tekintetében határozni. Kormos Emil csabai tb. szolgabiró kérelmét végkielégítés iránt, teljesítette a közgyűlés s állásától felmentette. Egy csomó törvényhatósági átiratot, nem politikai terinészetüeket, egyszerűen tudomásul vettek. Hivessy Károly nyugalmazott szolgabiró nyugdiját megszavazták, ellenben özv. Nagy Károlyné kegydij iránti kérvényének, tekintettel úgy a tiszti nyugdíj, mint a közszükségleti alap tulterh éltetésére, nem adtak helyet. Atyinovits István Írnok áthelyezésével felmerült költségeit a közgyűlés megtéríti. \A gyula—simonyfalvi vasút engedélyének Szekér Gyulára leendő átruházásához a részvénytársaság megalakulásáig hozzájárultak. A községjegyzői nyugdíj választmánynak a te metési járulékról szóló szabályrendelet javaslatát azzal adják vissza, hogy a segédjegyzők részére megfelelő intézkedések tétessenek. ból alig látok valamit, igaz, hogy eszkimó kunyhóban nem járok, új földeket nem fedezek fel, a delejes sarkot nem látom, északi fényben nem gyönyörködöm: de átlépem határát ennek a rejtelmes világnak, látok éjféli napot, meglátogathatom nyelvrokonainkat, a lappokat, megjárom a Jeges-tenger hullámait s közvetlen közelből -nézhetek afelé a mesés táj felé, a honnan gyermekkorom ábrándjai intenek felém. És nem tudtam ellen- állani vágyaim hívó szavának, megindultam a 10000 kilométer hosszú útnak, áhítattal, mint indúl a mohamedán Mekkája felé. Nem bántam meg elhatározásomat: az a világ, amelyben jártam, csakugyan csodás világ mi reánk, más éghajlat lakóira nézve. Városai nem szebbek, földje nem áldottabb, vidékei nem nagyszerűbbek, lakosai csak oly emberek, mint mi vagyunk, hibákkal és erényekkel egyként felruházva. — A mi hazánk tejjel-mézzel folyó Kánaán apáink felfogása szerint s ezekhez az országokhoz képest, csakugyan igazi istenáldotta föld; — hasonlóan szép vidékei, városai is vannak, sőt szebbek is. Visszaérkezvén, hajón értem Bud'apestre s nemcsak én, de ahányan csak voltunk, mind a honfiúi elragadtatás büszkeségével néztük az elénk táruló ifjú fővárost. amelynek nincs párja a világon. De azoknak a magas északi vidékeknek van valami komor szépségük, amit itthon nem láthatunk; haragoszöld színű folyóinak vágtató futásában valami ismeretlen vadság; félig kopár, vagy csenevész növényzettel benőtt rónáin, égnek meredő, glecserektöl szaggatott, hóval borított kopár hegyormairp színtelen, mindig haragos, fagyos tengerén valami félelmetesség: nyugodt vizű, magas hegyekkel zárt fjordjain, ahol napszám nem látható embernek még nyoma sem, valami ünnepélyes csend, janii lesújtja a lelket, hogy egyben felemelje ; ami kifárasztja a képzeletet, hogy azután új tápot adjon neki; [ami elöli a gondolatot, hogy azután a képzelet szárnyain szinte elérhetetlen magasságig emelje ! — Es! népe! az a csodálatosan naiv kedélyvilágú és mégis törhetetlen energiájú nép, amely kacagva, játszva dacol az elemek vadságával!, amely szédítően magas kultúrát fejlesztett ott. ahol más népek a szellemi siilyedés legalacsonyabb nívójára jutottak az elemek mostohaságával folytatott fárasztó harcok közt, — ó, ez a nép érdekes, ennek a népnek megfigyelése tanulságos, lélekemelő volt! Nem, nem bántam meg elhatározásomat; legfeljebb fájó szívvel gondolok arra, miért nem tölthettemj heteket ott, ahol csak napok jutottak számunkra; miért j nem állt meg a száguldó vonat velünk ott, ahol ámulói szemünk elragadtatással siklott végig a táj egy-egy remek részletén; miért nem mehettem hetekre, talán hónapokra aközé a nép közé, amelyet megtanúltam tisztelni: miért nem vehettem részt faj- és nyelvrokonaink nyomorúságában, hogy lelkem annál nagyobb hévvel ragaszkodjék szép hazánkhoz, ehhez az istenáldotta földhöz. Utam emlékeiből összeszedek egy kis koszorút, hogy az okulásból és gyönyörűségből, amely nekem jutott, átadjak valamit az olvasóközönségnek is. Csak azt válogatom ki, ami egyéni vonatkozások nélkül is, magában véve alkalmas az érdeklődés felköltésére. S ha sikerülni fog más számára is szerezni némi csekély okulást és nehány élvezetes percet, kétszeresen hálás leszek a sors iránt, hogy vállalkoztam utamra. (Folytatjuk.) *
