Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-08 / 43. szám
1905. október 8. BÉKÉS 3 tározata, betonjárda létesítése tárgyában s az ellen többek felebbezése. 53 Szeghalom község határozata 40.000 korona kölcsön felvétele tárgyában. 54 Gyoma községnek a hangversenyek stb. után szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 55 Öcsöd község által községi járdák kiépítése tárgyában hozott véghatározata. 56 Szeghalmi közpénztár ideiglenes kólcsönei. 57 Gyula város határozata a közpénztári hiányok fedezésére 50.000 korona ideiglenes kölcsön felvétele ügyében. 58 Gyoma község második ártézi kútjának vállalati szerződése. 59 Doboz község kérelme a Szabó Lajos vállalkozóval az ártézi kút létesítése ügyében kötött szerződés. 60 Schvartz Miksa békési bélmegyeri lakos felebbezése Békés község képviselőtestületének a legeltetési díjra nézve hozott határozata ellen. 61 Békésszentandrás és Czeizlinger Lászlóné között létrejött adásvételi szerződés. 62 Tótkomlós község határozata haszonbér részbeni elengedése tárgyában. 63 Kétegyháza község határozata az ártézi kút munkálatainak biztosítása tárgyában kötött vállalati szerződés jóváhagyása iránt. 64 Békéscsaba község határozata a katonai barakkoknál levő kantin bérbeadása ügyében. 65 Doboz község határozata a községi alapokból adott kölcsönök kamatlábának leszállítása tárgyában. 66 Tótkomlós község épületeinél szükséges szobafestő munkák vállalatba adása ellen Friedmann Márk által beadott felebbezés. 67 Orosháza községnek az iparostanodai bizottság megalakítása tárgyában hozott véghatározata ellen dr. Bikády Antal által beadott felebbezés. 68 Öcsöd község határozata a második ártézi kút költségére 10.000 koronás kölcsön felvétele ügyében. 69 Füzesgyarmat község határozata a III-ad jegyző fizetésének emelése tárgyában. 70 Szarvas község határozata a régi endrődi útból kiágazólag Mezőtúr felé egy uj kocsiút létesítése tárgyában. 71 Békéssámson község határozata a pénztárnoki javadalom emelése tárgyában. 72 Szarvas határozata a szakértő esküdti állás javadalmának felemelése tárgyában. 73 Nagyszénás község és az ágostai evang. egyház között kötött adásvételi szerződés. 74 Békéssámson község határozata az albiró fizetésének felemelése tárgyában. 75 Csorvás község szervezési szabályrendelete. 76 Öcsöd község módosított fizetési szabályrendelete. 77 Razsovics Ferencz szeghalmi járási m. kir. állatorvos felebbezése Szeghalom község képviselő- testületének az állatvásártér elhelyezése tárgyában hozott véghatározata ellen. 78 Szarvas község szervezési szabályrendelete. 79 Szeghalom község határozata az első jegyzői lakásul szolgált épület bérbeadása ügyében. 80 Orosháza község határozata az ágostai evang. egyház két iskolájának megvétele tárgyában. 81 Füzesgyarmat község határozata Bucsetelep- nek távbeszélővel való ellátása ügyében. 82 Orosháza község szervezési szabályrendelete s Bán Zsigmond orosházi jegyző felebbezése. 83 Orosháza község fizetési szabályrendelete. 84 Csorvás község ügyrendjének szabályrendelete. 85 Csorvás községnek fizetésekről s napidijakról alkotott szabályrendelete. 86 Mezőberény község s ifjú Petries Sámuel és neje között kötött adásvételi szerződés. 87 Békéscsaba község szabályozási alap pénztára elévült tartozásának törlése. 88 Dezső János és társai szeghalmi lakosok felebbezése, Szeghalom község képviselőtestületének a Piacz-utcza kikövezését stb. megtagadó határozata ellen. 89 Pardi Bálint vésztői lakos részére kiadott törlési engedély. 90 Orosháza község helyettes adószedőjének személyi pótléka. 91 Mezőberény és Emrich József és társai között kötött adásvételi szerződés. 92 Vésztő község véghatározata, a helypénz- szedést teljesített esküdtek és rendőrök megjutalma- zása tárgyában. 93 Békéscsaba község és gőztéglagyár között létrejött adásvételi szerződés. 94 Szarvas község főpénztárnoki javadalmának felemelése. 95 Kondoros községi tanyai tanítók javadalmazása s a dologi kiadások megállapítása. 96 Kondoros község rendőreinek fizetés rendezése s ez ellen az érdekelt rendőrök felebbezése. 97 Szeghalom község s B. Szabó Mihály között kötött adásvételi szerződés. 98 Gyáni Imre és Háti Ferencz, füzesgyarmati községi tüzőrök felebbezése fizetés felemelés iránti kérelmüket elutasító véghatározat ellen. 99 Vésztő község képviselőtestületének véghatározatai, a régi községháza bérbeadása, az uj községháza, óvoda és csendőrlaktanya épületei, valamint az uj községháza telkén épített melléképületek végleges átvétele tárgyában. 100 Szeghalom község képviselőtestületének vég határozata Elek F. Imrével kötött adásvételi szer ződés elfogadása tárgyában s ez ellen a Sebes Körösi vizszabályozó és ármentesitő társulat felebbezése. 101 Békéscsaba község által a körös-tisza- marosi ármentesitő társulat részére kiállított kötelező nyilatkozat. 102 Endrőd községnek a hangversenyek stb után szedhető dijjakról alkotott szabályrendelete. 103 Szeghalom községnek Riegel Zoltán szeghalmi nyomdásszal a nyomtatvány és irodaszerek szállítására s a könyvkötészeti munkák teljesítésére kötött vállalati szerződése. 104 Szarvas és Újkígyós községek kérelme behajthatatlan közmű ;ka és napszámos adó törlése iránt. 105 Községi számadások. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Képviselőtestületi közgyűlés. — Október 4. — Szerdán egész napon át tartó közgyűlést tartott Gyula város képviselőtestülete, amely iránt már előzetesen nagy volt az érdeklődés, részint a tárgyak fontossága miatt, részint mert ezen készültek többen szóvátenni a városi pénzkezelés körül előfordult és vizsgálat tárgyává tett szabálytalanságok ügyét. A közgyűlés maga ehhez képest felszólalásokban gazdag és szokottan zajos volt, különösen a délutáni órákban. Részletes tudósítást adni e közgyűlésről igen bajos. A Gyula város képviselőtestü létében már megszokott tárgyalási modor, az a szabadosság, amelylyel az ügyrendet kezelik, a kevésbbé vagy épen nem tárgyilagos felszólalások oly özönét hozza felszínre, hogy azokról jobb hallgatni. Látványosságnak, szórakozásnak jó egy ilyen közgyűlés, de aki azt akarja látni, hogyan intézik egy város életbe vágó komoly ügyeit, az ne menjen oda. A rendes mederben induló tanácskozást csakhamar nem az érvek harcza, de valóságos torok próba váltja fel, az ülést teljesen lefoglalják maguknak a dolgokhoz épen nem értő elemek, akik lényegtelen részletkérdés, vagy egész más lapra tartozó dolgok felett a maguk észjárása szerint és maguk tónusában veszekszenek (nem tanácskoznak) és igy maga a dolog lényege elvész ebben a képtelen zűrzavarban, a hangulat szerint kisebb módosítás helyett visszautasítanak egész üdvös javaslatokat, vagy —r a mi szintén nem ritkán fordul elő — a napirendre ki nem tűzött tárgyak felett vitatkozva, ennek megunása, vagy a torok kifáradása után áteresztenek változtatlanul olyan tárgyakat is, amelyekre talán ráfért volna egy kis módosítás. Komoly, higgadt tanácskozást várunk a város képviselőtestületétől, olyat, melyben nem az értelmetlen szóhalmoz és a torok ereje, hanem az okos szó érvényesül. Ezt elvárhatja a város közönsége, a város legfontosabb ügyeinek intézésére hivatott testülettől, mert a város ügyeinek észszerű vezetését és a tisztvis lök eljárásának kellő • ellenőrzését nem vad lármával és gyűlölködéssel, hanem észszel, gondolkodással, utánjárással és ebből leszűrt okos szavak- kel lehet elérni. A közgyűlésen Popovics Jusztin főjegyző elnökölt, aki nagy fáradsággal igyekezett legalább némi rendet biztosítani a zűrzavarban. A közgyűlés első tárgya volt a jövő évi költségvetés, amelyet múlt számunkban részletesen ismertettünk. Az ügyhöz elsőnek Singer Mihály szólott kijelentvén, hogy a legtöbb tétel oly magasan van megállapítva, hogy azok megfelelő leszállításával 6 °/0-nyi pótadó megtakarítás érhető el. Ily értelemben több tételre nézve indítványt terjesztett elő és indítványozta, hogy a városházán el nem férő összes hivatalok a volt pénzügyigazgatósági épületben helyeztessenek el, a szőlőskert és faiskola pedig adas- sé,k ki bérbe. Végül meleg szavakkal ajánlotta elfogadásra a tanács javaslatát, hogy a tisztviselők lakáspénzzel láttassanak el. Dr. Berthótg István szerint azért merül fel annyi észrevétel a költségvetésre vonatkozólag, mert a képviselők nincsenek tájékozva a város tényleges szükségleteiről. A város szétküld ugyan egy ismertetést a költségvetésről, de az kellő tájékozást nem nyújtó számhalmaz, mert hiányzik belőle, hogy az előző évben a felvett czimeken mennyi kiadása volt a városnak és hiányzik belőle a változott tételek indokolása. Kéri tehát, hogy jövőre a szétküldeni szokott ismertetést ezekkel egészítsék ki. Ez az oka, hogy Singer módosító indítványaihoz érdemben hozzá szólni nem tud, mert nem ismeri a szükségletet, de a volt pénzügyigazgatósági épületre és faiskolára vonatkozó indítványt nem fogadja el, hanem utasítani javasolja a tanácsot, hogy erre vonatkozólag a legközelebbi közgyűlésre javaslatot tegyen. A költségvetésre vonatkozólag az a módosító indítványa van, hogy a vármegyei közszükségleti és nyugdij- pótadó töröltessék, mert e czimen a vármegye már nem vet ki pótadót. A további vita folyamán többen szóltak a szől- lőskert és faiskola ügyéhez, a költségvetés több tételéhez, Ritsek János a volt pénzügyigazgatósági épületet állami iskola czéljaira felajánlani javasolta. Gróh György ismételt felszólalásában a városi építkezések ügyét tette szóvá, megtámadván a városi mérnököt, a mit Molnár Albert nagy zaj között erélyesen czáfolt meg. A felszólalások legnagyob része arra irányult, hogy a költségvetést újabb tanulmányozás és kellő megokolás végett utasítsák vissza a tanácshoz. A közgyűlés végre ily értelemben határozott, elfogadván egyszersmind dr. Berthóty István ^javaslatait. A városi pénzkezelés ügyében Dutkay Béla polgármester és három tisztviselőtársa ellen elrendelt jfegyelmi eljárás ügye volt a következő tárgy, a .melylyel kapcsolatban Singer Mihály indítványozta, hogy a pénzkezelési szabályzat átdolgozására egy bizottság küldessék ki. Gróh György nem veszi egyszerűen tudomásul a határozatot, de — többek helyeslése mellett kívánja, hogy a polgármestert és a fegyelmi alá vett tisztviselőket függesszék fel állásuktól. Jantsovits Emil felvilágosítja szólót, hogy az ügy a törvényes utón van és a képviselőtestületnek nem lehet más feladata, mint hogy ezt tudomásul vegye annál is inkább, mert a vizsgálat pár nap alatt befejezést nyer és meg fog hozatni a határozat. Gróh György ismételt hozzászólása után a közgyűlés a határozatot tudomásul vette. A két tárgygyal eltelvén a délelőtt, a délutáni ülésen folytatták a tárgysorozatot. A főgimnázium felszerelésére előirányzott összeget a gimnáziumi bizottság kérésére ennek kiutalták, hogy a felszerelésről gondoskodjék. Kapcsolatosan K. Schriffert József javasolta, hogy a gimnázium telkéhez a túl széles utczából 2'80 métert csatoljanak hozzá. Dr. Follmann János felvilágosítása után, hogy ezt a bizottság majdan kérelmezni fogja, a tárgyalásra ki nem tűzött indítvány felett napi rendre tértek. E tárgynál egyesek jónak látták félórát a gimnázium kerítése feletti eszmecserével eltölteni. A rendőrfőkapitány lakbére ügyében hozott közigazgatási bírósági Ítéletet tudomásul vették. A rendőralkapitányi állás betöltése tekintetben leendő intézkedés kapcsán újabb szórakozást nyújtottak a képviselőtestület vidám elemei az állás beszüntetése felett folytatott vitával, ami nem tartozván a dologhoz, végre ebbe is beleuntak, de csakhamar egy újabb kedves témát kaptak fel, a tisztviselők nyugdíjintézetének ügyét, mely a szabály- rendelet egy kisebb módosításával került elő. Természetesen folyt a zűrzavaros szóáradat jó félóráig amellett, hogy a nyugdijat el kell törölni. — Aki látta azt a háborút, azt hihette, hogy a nyugdíjintézet nyeli el a város összes pénzét és vagyonát, mert azt csak nem gondolhatta, hogy a modern emberbaráti intézmények létesítésén fáradozó világban, amikor minden munkásosztályban gondoskodnak a rokkantak ellátásáról, egy nagy város költségvetésében alig számot tevő évi 1000 korona hozzájárulás okozza ezt a nagy felfordulást.
